Németország vezető közgazdászai egybehangzóan azt jósolják, hogy a német gazdaság éveken át tartó gyengeség előtt áll, ennek oka pedig nem a háború vagy a világjárvány, hanem a kormány gazdaságpolitikája.

Túl kevés a szakképzett munkaerő, túlságosan függ a drága energiaimporttól és túl sok a bürokrácia – ezek a problémák lassítják elsősorban olyan mértékben a német gazdaságot, hogy a közgazdászok szerint még évekig nem lesz képes kilábalni a gödörből.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW), a Világgazdasági Intézet (IfW), a Leibniz Gazdaságkutató Intézet (RWI) és az Ifo Gazdaságkutató Intézet egyetért abban, hogy az éves növekedési ütem középtávon egy százalék alatt lesz, ami jóval alacsonyabb az elmúlt 30 év átlagánál.

A DIW elnöke számos olyan okot felsorolt, amely a jelenlegi gazdasági helyzethez vezetett. A német szövetségi kormány akármennyire Vlagyimir Putyin orosz elnököt és az orosz-ukrán konfliktust okolja a gyenge gazdasági teljesítményért, a szakértők szerint sokkal inkább saját magának köszönheti a szociáldemokrata-zöld-liberális kormány, hogy Németország még évekig a gödörben fog hánykolódni. A DIW elnöke nagy gazdaságpolitikai hibákról beszélt.

„Németország gazdasági potenciáljának gyengülése saját hibáinak köszönhető, és kevés köze van az ukrajnai háborúhoz vagy a koronavírus-járványhoz”

– jelentette ki a német sajtónak Marcel Fratzscher. A DIW elnöke a legnagyobb kudarcként bírálta az „eddig meghiúsult ökológiai átalakulást, amely azt jelentette, hogy Németország túlságosan függ a fosszilis és nagyon drága energiaimporttól, és átaludta a fenntartható és innovatív technológiákra való átállást”. A második hiba a túlzott bürokrácia és a személyes érdekek, amelyek hátráltatják a magánberuházásokat. A harmadik hiba pedig az állami beruházási hiány. Fratzscher szerint a képzett munkaerő, mint negyedik gyengeség problémája az elkövetkező években sokkal súlyosabb lesz, és számos vállalat számára egzisztenciális veszélyt jelent.

Eközben az IfW Kielnél Stefan Kooths alelnök a demográfiai problémákat emelte ki. Úgy véli, hogy egy öregedő társadalom jellemzően kevésbé képes alkalmazkodni az új technológiákhoz. Ahogy arról korábban már a V4NA beszámolt, az is nagy gondot fog okozni, hogy 2035-re Németország a demográfiai változások miatt hétmillió munkavállalót veszít, és ezzel a munkaerőpiac egyhetedét. Nemsokára ugyanis nyugdíjba vonul az úgynevezett “baby boom” korosztály, vagyis akik 1945 és 1965 között születtek. A „baby boomer” korosztály mögött pedig egy hatalmas lyuk tátong, mert volt egy olyan időszak, amikor nagyon alacsony volt a születésszám Németországban.

Ebben látja a hosszútávú problémák gyökerét a Leibniz Gazdaságkutató Intézet is, amely szerint évről évre csökkeni fog a GDP várható növekedési üteme. Az intézet munkatársa a demográfiai okok mellett azt is megemlítette, hogy nagyon magas költségekkel jár a fosszilis energiahordozóktól való búcsú felgyorsítása.