A szakemberek szerint a téli időszakban újra rekordot dönthet az infláció mértéke, az emberek pedig egyre kevesebb dolgot tudnak megvásárolni. Eközben az ipari szövetségek egyre hangosabban bírálják a kormányt és árcsökkentő intézkedéseket követelnek.

A német gazdaság jelentős visszaesésére figyelmeztet a müncheni székhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet egy friss jelentésében. A szakemberek szerint a magas infláció, amely 2023-ra tizenegy százalékra emelkedik, csökkenti a magánháztartások vásárlóerejét és megtakarításait, így egyre csak távolodik az emberek reménye, hogy egy kis időre fellélegezhetnek.

Az ország recesszió felé tart ezen a télen – mondta Timo Wollmershäuser, az Ifo gazdasági előrejelzéseinek vezetője, aki hozzátette, hogy csak 2024-ben várható javulás leghamarabb.

A jelentés szerint elsősorban a magas energiaárak táplálják az inflációt.

„Míg 2022 harmadik negyedévében még stagnál a gazdasági teljesítmény, addig a téli hónapokban valószínűleg 0,2, illetve 0,4 százalékkal zsugorodik. Mivel az energiaszolgáltatók – különösen 2023 elején – érezhetően a magas beszerzési költségekhez igazítják majd az áram- és gázárakat, az infláció várhatóan 2023 első negyedévében tizenegy százalék körül tetőzik”

– vélekednek a szakemberek, akik szerint a kormány által bejelentett segélycsomagok nem fogják beváltani az ígéreteket. Megjegyezték azt is, hogy az energiaárak kiszámíthatatlan alakulása „és az energiaszolgáltatók által a fogyasztókra történő áthárítása” szintén megnehezíti az előrejelzéseket. Az intézet a magas infláció miatt az Európai Központi Bank (EKB) további kamatemelésekre számít – valószínűleg a jelenlegi 1,25-ről 4,0 százalékra.

Eközben augusztusban Németországban a magas infláció és a gázválság miatt egyre több vállalkozás vált fizetésképtelenné és kénytelen csődöt jelenteni. A Hallei Gazdaságkutató Intézet (IWH) arra számít, hogy ősszel a csődök száma növekedni fog, mert az egyes termelési tényezők is egyre magasabb költségekkel járnak. Miközben az ukrajnai háború az energiaköltségek emelkedéséhez vezet, a nemzetközi ellátási láncok megszakadása felelős például az importált köztes termékek árának emelkedéséért.

A Német Ipari Szövetség (BDI) elnöke, Siegfried Russwurm pedig felszólította a német szövetségi kormányt, hogy biztosítsa az olcsó energiát. A szövetség arra is felszólította a kormányt, hogy növelje az áramellátást. Ennek érdekében pedig minden rendelkezésre álló lehetőséget ki kell használni – utalt az elnök az atomerőművek és a szénerőművek üzemben tartására. Siegfried Russwurm szerint ez egyaránt érinti a kisebb energiaigényű vállalatokat és a nagyobb energiaigényű cégeket is, mert ha az energiaköltségek tovább növekednek, akkor az energiafüggetlenebb cégek is komoly problémákkal nézhetnek szembe.