Már most is vannak veszélyeztetett ágazatok, ráadásul nemsokára nyugdíjba vonulnak az úgynevezett "baby boomerek", vagyis az 1945 és 1965 között született generáció. Szakemberek szerint ezért is van szükség a migránsok integrálására.

Németországban a munkaerőhiány már most is egyre inkább érezhető. Az elkövetkező években azonban a helyzet drámai romlással fenyeget. A nürnbergi székhelyű Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) tanulmánya szerint 2035-ig hétmillió munkavállaló veszhet el, ha nem születnek ellenintézkedések.

„2035-re Németország a demográfiai változások miatt hétmillió munkavállalót veszít, és ezzel a munkaerőpiac egyhetedét”

– jelentette ki Enzo Weber, az IAB kutatója, a tanulmány négy szerzőjének egyike, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a tendencia megállítható, ha Németország minden eszközt megragad az idősebbek munkában tartása, a nők szakmai fejlődésének erősítése, a bevándorlók bevonzása és integrálása és a születési ráta növelése érdekében.

Das #Arbeitskräftepotenzial wird bis 2035 infolge der #Demografie um über 7 Millionen Personen sinken. Dennoch gibt es eine Reihe von Ansätzen, um das gesamtwirtschaftliche #Arbeitsvolumen zu stabilisieren👉 Mehr im IAB-#Forum: https://t.co/QyivpcZ7cf pic.twitter.com/6AQvpXvPi5

— IAB (@iab_news) November 21, 2022

A probléma egyébként már a koronavírus-járvány óta fennáll, amikor sokan elvesztették a munkájukat, ezért máshol vállaltak állást, a pandémia utáni időszakban pedig néhány ágazatban nem tudták visszacsalogatni az embereket. A problémát az fokozza, hogy nemsokára nyugdíjba vonul az úgynevezett „baby boom” korosztály, vagyis akik 1945 és 1965 között születtek. Németországban a „baby boom” nagyon sajátos módon zajlott le. A születések száma a háború utáni közvetlen időszakban kezdetben meglehetősen alacsony volt, és csak az 1950-es évek első felében érte el az évi 1,1 milliós szintet. Ezután azonban 1963-ban és 1964-ben ugrásszerű növekedés következett be, mintegy 1,4 millióra – idézte fel a kölni székhelyű IW kutatóintézet.

A törvényes nyugdíjbiztosításban az általános korhatárt feltételezve 2022-ben csak az 1956-os születési évjáratnak kellene nyugdíjba vonulnia a munkából. Valójában azonban a munkaképes lakosság nagy része néhány évvel korábban fog kilépni a munkaerőpiacról így a „baby boomerek” nyugdíjba vonulása sokkal előrehaladottabb, mint azt előzetesen várni lehetett – legalábbis az IW kutatói szerint.

A szakemberek megjegyzik ugyanakkor hogy egy olyan fejlődés elején van jelenleg Németország, amely valószínűleg csak a 2030-as években éri el a csúcspontját. Nemcsak korkülönbségek fognak növekedni a munkaerőpiacon 2030-ig, hanem az ebből adódó különbségek is tovább halmozódnak.

A munkaerőpiac jelenlegi helyzete szempontjából fontos egy másik, kevésbé súlyos, de Németországra jellemző demográfiai fejlemény. Az 1990-es évek végén és a 2000-es években a születések száma jelentősen csökkent, 2009-ben mindössze 670 000-re, 2011-ben pedig 660 000-re. A teljes termékenységi ráta 1994-ben érte el a legalacsonyabb értékét (1,24), és az 1990-es évek vége óta alacsony szinten, 1,3 és 1,4 gyermek/nő között ingadozott. Ebből a generációból tehát a vállalatok és cégek nem számíthatnak jelentős munkaerőre.