Frans Timmermans uniós biztos azt mondta, az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban – vagyis fáznak. A holland szocialista politikus álláspontja kísértetiesen emlékeztet a magyarországi baloldali politikusok témával kapcsolatos megnyilvánulásaira, hívja fel rá a figyelmet az Origo hírportál.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöld megállapodásért felelős biztos március 8-án, Brüsszelben kijelentette, hogy

az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban

– írja a brit The Guardian.

A holland baloldali politikus hozzáfűzte: Ez nehéz. Átkozottul nehéz, de lehetséges. Meg tudjuk csinálni, és gyorsan meg tudjuk csinálni. Csak bátorságra és keménységre van szükségünk, hogy elérjük ezt a célt. Ha valaha is volt idő erre, akkor az most van. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban – zárta monológját Timmermans.

A brüsszeli biztos rendkívül felelőtlen és a valóságtól teljesen elrugaszkodott kijelentése kísértetiesen emlékeztet a magyarországi baloldali politikusok megnyilvánulásaira, emlékeztet a magyar Origo hírportál.

Hozzáteszik, Timmermans – amellett, hogy rendszeresen egyeztetett Soros Györggyel – a magyarországi baloldal fő támogatóinak egyike. 2019-ben még az EP-választási kampányukba is eljött szerepelni.

Ez a kapcsolat azóta is tart, Dobrev Klára, a volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc felesége szerdán reggel Brüsszelben saját bevallása szerint találkozott Timmermansszal, és arról tárgyaltak, hogy milyen szankciókat kell az oroszok ellen bevezetni, és hogyan lehet függetlenedni az orosz gáztól. Erről Dobrev maga beszélt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Nem véletlen a kapcsolat, ugyanis kísértetiesen ugyanazt mondja Timmermans és a magyar baloldal.

Karácsonyék elzárnák az orosz gázt

Március elsején a Gyurcsány-lista egyik jelöltje, a Párbeszéd politikusa, Kocsis-Cake Olivio az ATV műsorában arról beszélt, hogy szerinte el kell zárni a Magyarországra jövő orosz gázt.

A baloldali országgyűlési képviselő először közölte, hogy szankciókat kell kivetni az energiahordozókra is, ezzel tovább növelve a folyamatosan emelkedő energiaárakat: „hogyha ehhez [a béke eléréséhez – a szerk.] az kell, hogy szankcióval sújtsák az energiahordozókat is, amit Oroszország kivet, akkor ezt a lépést is meg kell lépni”.

Kocsis-Cake Olivio később ennél is tovább ment, amikor kijelentette az orosz gázzal kapcsolatban, hogy:

ezt a forrást el kell tekerni, el kell zárni, mert addig lesz pénzük háborúzni, és lesz pénzük egy független országot megtámadni.

Magyarország gázellátásának túlnyomó többségét az orosz gáz adja. Az országban jelentős részben fűtéshez használják a gázt, tehát amennyiben a baloldali politikus által javasolt intézkedések megvalósulnának, komoly nehézségekkel kellene szembenéznie a magyaroknak.

Az emberek közel kétharmada nem tenné kockára Magyarország energia- és gázellátását

A Gyurcsány-lista jelöltjének az orosz gáz elzárásával kapcsolatos nyilatkozata után a Századvég Alapítvány megkérdezte a magyar embereket arról, hogy mi a véleményük az energia- és gázellátás korlátozásáról/veszélyeztetéséről.

A felmérés alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek közel kétharmada (65 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az orosz-ukrán válsággal kapcsolatban Magyarország olyan javaslatokat fogadjon el, amelyek korlátoznák vagy veszélyeztetnék Magyarország energia- és gázellátását, és csak 28 százalékuk nem kifogásolná az ilyen döntések meghozatalát.

Az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben az Európai Unió egységes szankciók alkalmazása mellett döntött Oroszországgal szemben, Orbán Viktor miniszterelnök március 2-án külön hangsúlyozta, hogy az említett intézkedések nem érintik az energia területét, így Magyarország energiaellátása továbbra is biztosítva van.

Az energiaellátás mellett pedig az orosz energiahordozók importjának köszönhetően továbbá az is garantálva van, hogy a jövőben is a magyarok fizessék a legalacsonyabb rezsit az Európai Unióban, mivel a magyarországi rezsicsökkentés alapja az olcsó orosz gáz.

A magyar háztartások által használt gáz 85 százaléka, míg a kőolaj 64 százaléka – amiből az üzemanyagot finomítják – ugyanis Oroszországból érkezik Magyarországra. Éppen ezért március 8-án Orbán Viktor bejelentette, hogy világossá tette az Európai Tanács elnöke, Charles Michel számára, hogy Magyarország nem tudja követni az Egyesült Államok példáját.

„Ők tegnap kivetették a szankciókat ezekre a termékekre, ez Magyarország számára elviselhetetlen terhet jelentene, ezért nem lehet szó arról, hogy mi csatlakozzunk ezekhez a szankciókhoz, továbbra is szükségünk van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik”

– fűzte hozzá magyarázatképpen a miniszterelnök.

Nem Kocsis-Cake Olivio egyébként az egyetlen baloldali, aki támadta az olcsó energiahordozókat. Márki-Zay Péter a baloldal miniszterelnök-jelöltje közvetlenül a rezsicsökkentést vette célba. A baloldali politikus tavaly áprilisban szó szerint ezt mondta az olcsó orosz gázon alapuló rezsicsökkentésről:

…lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni… 2021 novemberében pedig kijelentette: az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni.

A Világgazdaság cikke alapján Márki-Zay tavaly októberben, a baloldali jelöltek úgymond „vitáján” már egyértelművé tette álláspontját, miszerint a benzinárban semmilyen szociális komponenst nem tart indokoltnak.

„Ahhoz, hogy fönntarthatóvá alakítsuk a gazdaságot, ahhoz igenis érezni kell az energiaár-növekedést, azokat az externáliákat, amiket ráterhelünk a fogyasztókra, mert végül is mindent a fogyasztókra, persze a kibocsátó, de az be fog épülni az árba”. Tehát a baloldal politikus szerint az embereknek a saját bőrükön kell éreznie az energiaárak-növekedését.

Érdemes megjegyezni, hogy nem csupán a rezsicsökkentés alapul az olcsó orosz energiahordozók egyikén, hanem nagyrészt a benzinárstopnak nevezett üzemanyagár-befagyasztás is.

Az utóbbi döntően az alacsonyabb áru, az Oroszországból jövő kőolajnak köszönhető.

Márki-Zay Péter és Kocsis-Cake Olivio álláspontjával szöges ellentétben Olaf Scholz baloldali német kancellár 2022. március 8-i nyilatkozatában leszögezte:

Az Oroszországból érkező olaj- és gázszállítmányok „alapvető fontosságúak” az európai gazdaság számára. A német vezető szerint másképp nem biztosítható a fűtés, a közlekedés és az áramellátás.

Scholz szerint bár sürgető feladat, hogy az EU alternatívákat találjon az orosz függőségre, ez szerinte „nem fog egyik napról a másikra megtörténni”.

Ezért a mi részünkről tudatos döntés, hogy folytatjuk az üzleti együttműködést az energiaellátás területén Oroszországgal – egyértelműsítette Berlin álláspontját a német kancellár.

Németország Olaszország mellett a másik uniós tagállam, amely a leginkább rá van utalva az orosz energiaimportra, de a magyar kormány is ellenzi, hogy energiaügyi kérdések a szankciók közé keveredjenek – írta a Politico nyomán a Mandiner.

A Német Iparszövetség is elutasítja a szankciók kiterjesztését az orosz energiaszerkorra

A mindenkori berlini kormánnyal szorosan együttműködő Német Iparszövetség (BDI) vezetője, Siegfried Russwurm az ARD országos köztelevíziójának nyilatkozatában kiemelte,
hogy az orosz földgáz-, kőolaj- és szénszállítások kiesése súlyos hatást gyakorolna a német gazdaságra, és veszélyeztetné az ipar versenyképességét.

Az Oroszország elleni európai energiaembargóról szóló vita játék a tűzzel

– hangsúlyozta a BDI elnöke, drámainak nevezve az esetleges embargó várható következményeit.

Az orosz energiahordozók importjának leállítása súlyosabb büntetés lenne Németországnak és az egész Európai Uniónak, mint Oroszországnak, az agresszornak, mert lehetetlen egyik napról a másikra helyettesíteni, kiváltani más forrásból – fejtette ki a legnagyobb EU-s gazdaság legtekintélyesebb munkaadói érdekképviseletének vezetője.

A magyar baloldal követeli a paksi atomerőmű bővítésének leállítását is

A közelmúltban az Oroszországra kivetett nyugati szankciók kapcsán a magyarországi baloldali politikusok követelték a paksi atomerőmű bővítésének leállítását. Márki-Zay Péter február 24-én felszólította a kormányt, hogy hátráljon ki a Paks II. szerződésből, ezzel szankcionálva Oroszországot.

Március 5-én Cseh Katalin, a baloldali Momentum egyik EP-képviselője pedig közvetve arra utalt: aki azt szeretné, hogy Magyarország leállítsa Paks II. beruházását, az szavazzon a baloldalra. Cseh szerint továbbá szankcionálni (is) kellene a paksi beruházást.

A Paksi Atomerőmű által termelt áramnak azonban nincsen alternatívája

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint, ha a Paksi Atomerőmű által megtermelt villamos energiát szabadpiacról szereznénk be, akkor a családok rezsiköltsége a négyszeresére emelkedne (2022. február 28-i árképzés alapján).

Ez azt jelenti, hogy a magyar családok éves, 92 147 forintos (kb. 242 eurós) rezsiköltsége – 264 564 forinttal (kb. 696 euróval) – 356 711 forintra (kb. 939 euróra) nőne.

Az ITM számítása egy kétgyermekes, családi házban élő, a fűtést és meleg vizet gázzal előállító háztartásra vonatkozik.