Míg a rongálástól nem menekül meg Winston Churchill vagy Geroge Washington szobra, addig Lenin szobrához hozzá sem érnek a tüntetők, sőt még új szobrot is állítanak neki. A baloldaltól egyébként nem szokatlan, hogy kiáll a marxizmus és a kommunizmus mellett, és igyekszik a szőnyeg alá söpörni azok rémtetteit.

A Black Lives Matter (BLM) mozgalomnak sok közös vonása van a kommunista, marxista ideológiával, mint a politikai ideológiájukkal ellentétes alkotások, könyvek betiltása, szobrok eltávolítása vagy a múlt elferdítése, meghamisítása.

A BLM társalapítója, Patrisse Cullors arról beszélt egy interjúban, hogy ő maga radikális, fehérellenes marxista. Büszkén ismerte el, hogy a mozgalom valóban rendelkezik egy ideológiai vázzal, és hogy ő, valamint egy társa nem csak kiképzett szervező, de kiképzett marxista is, és otthon vannak bizonyos ideológiai elméletekben is.

A mozgalom kommunista beállítottságát mutatja az is, hogy folyamatosak a szobor- és műemlékrongálások. Azonban míg már-már lassan nincs olyan történelmi személyiség, akinek az emlékművét ne rongálták volna meg, a Lenin szobrok érintetlenek maradnak, sőt.

Nem menekült meg a rongálástól és a ledöntéstől például Kolumbusz Kristóf, akinek a nevét viselő várost még át is akarják nevezni most, a rabszolga-kereskedelemben való részvétele miatt.

De ugyanígy rasszistának, nácinak vélték a tüntetők az egykori brit miniszterelnököt, Churchillt is, akinek szobára ezt fel is firkálták.

A ledöntéstől és a rongálástól nem menekült meg Charles de Gaulle, Andrew Jackson és Washington szobra sem, ahogyan az látható az alábbi képen, de szinte nem is lehet felsorolni, kiknek a szobrát döntötték le vagy rongálták meg. Érdekes azonban, hogy Seattle-ben, ahol a BLM mögé bújt szélsőséges tüntetők megalapították saját autonóm államukat, hozzá se nyúltak a Lenin szoborhoz.

A kommunizmus és a marxizmus ideológiájának a mentegetése nem új keletű dolog a baloldal részéről. Emlékezetes, hogy két évvel ezelőtt az Európai Bizottság akkori elnöke, Jean-Claude Juncker nem csak hogy részt vett a Karl Marx tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján, de ott elismerően beszélt a kommunizmus atyjáról.

Az alkoholproblémákkal küzdő Juncker azt mondta a megnyitón Trierben, Marx szülővárosában, hogy a filozófust ma olyan dolgokért okolják, amelyekért valójában nem is felelős. Ez a retorika különösen érdekes ma, amikor a szélsőbaloldal aktivistái történelmi személyek szobrait döntik le.

Juncker szerint Marx maga volt a modern idők legnagyobb gondolkodója.

De a Lenin szobrokat sem bántja a felvilágosult és felbőszült tömeg, sőt Németországban még újabb emlékművet is emeltek a leninizmus névadójának, egyben a Szovjetunió első vezetőjének.

A szobrot, amelyet még 1957-ben gyártottak Csehszlovákiában, Gelsenkirchenben állították fel. Ezzel ez lett Nyugat-Németország első Lenin szobra, az ötletadó pedig Németország Marxista-Leninista Pártja (MLPD) volt.

Az MLPD elnöke, Gabi Fechtner szerint elmúlt már az ideje a kommunista-ellenes szobroknak, Lenin pedig egyébként is a korát megelőző gondolkodó volt, illetve a szabadság és demokrácia korai harcosa.