A macedónok abban reménykednek, hogy még a mostani francia uniós elnökség alatt megkezdhetik az EU-s csatlakozási tárgyalásaikat, erre azonban egyre kisebb az esély, hiszen június végén Párizs átadja a soros elnökséget. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a bolgárok továbbra is ellenzik a folyamatot.

Marad a bolgár nem

Elhalasztották az észak-macedón és a bolgár kormány együttes ülését, így egyre valószínűbb, hogy nem kezdheti meg az európai uniós csatlakozási tárgyalásait Szkopje. Ha minden jól haladt volna, akkor erre a francia soros elnökség végén, júniusban került volna sor egy EU-s csúcstalálkozón. A bolgár kormány viszont ellenzi a kis balkáni ország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Mint arról a V4NA hírügynökség korábban beszámolt, Szófia a támogatásért cserébe egyértelmű garanciákat vár el Szkopjétől, amelyben biztosítaná az ott élő bolgárok jogait, például azt, hogy a macedón alkotmányba is foglalják bele azt. Elvárás még az is, hogy előrelépés történjen a történelmi nézeteltéréseik tekintetében, és hagyjanak fel a bolgárok elleni gyűlöletbeszéddel Észak-Macedóniában. A bolgár politikusok egy része egyébként megkérdőjelezi a macedón identitást és a nyelvet. Úgy vélik, Radev elnökkel az élen, hogy a macedón nép és a nyelv gyökere a bolgárokhoz kötődik.

kép: Facebook

A bolgár kisebbség helyzetének javítására vár Szófia

Amíg nem lát konkrét előrelépést az Észak-Macedóniában élő bolgár kisebbség jogainak tekintetében, addig nem szerveznek közös kormányülést. Erről beszélt a bolgár miniszterelnök. Kiril Petkov szerint intézményi garanciákat várnak ebben a kérdésben Szkopjétől.

„A következő az igazság. Azt gondolom, hogy az összes bolgár tudja, hogy az észak-macedónoknak az Európai Unióban a helyük, de azt is tudják, hogy az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait meg kell védeni. Meg akarunk szabadulni ezektől a politikai vitáktól, dolgozunk az ügyön. Azt várom, hogy az észak-macedón kormány a következő időszakban olyan intézkedéseket tesz, amely előmozdítja a bolgár kisebbség jogait”

– nyilatkozta a kormányfő

A miniszterelnökéhez hasonló álláspontot fogalmazott meg Petkov kabinetfőnöke is. A Politika napilap tudósítása szerint Lena Boriszlavova megerősítette, hogy egyelőre nem tartják meg a Szkopjébe tervezett együttes ülést. Mint fogalmazott: egyelőre nem látják azokat a konkrét dokumentumokat, amelyek elősegítenék a két ország közeledését.

A bolgár mondatok ellenére az észak-macedón vezetés még mindig abban reménykedik, hogy kétoldalú tárgyalásokon keresztül rendezni tudja a vitáit Szófiával. Ezzel pedig megnyílna az út az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a francia soros EU-elnökség alatt. A bolgár vezetők egyébkén már némi iróniával úgy fogalmaznak, hogy igen, rendben van, megkezdheti Szkopje a csatlakozási tárgyalásait az Unióval a francia elnökség alatt, de nem most, hanem majd akkor, ha ismét Párizshoz kerül a soros vezetés. Erre egyébként 2030-ig semmi esély.

Az észak-macedónok nyitottak a helyzet rendezésére

Hogy a bolgár kisebbség helyzetét rendezni kell, azzal az észak-macedón államvezetés is egyetért. Mint azt a miniszterelnökük korábban kifejtette, hajlandó lenne a bolgárok által kért alkotmánymódosításról tárgyalni, de nem most. Dimitar Kovacsevszki szerint ugyanis az uniós csatlakozás során több ponton is módosítani kell az alkotmányt, így, ha megkezdődtek a tárgyalások, akkor tennék meg a bolgárok által kért lépést. Vagyis másfelől nézve pont a bolgárok akadékoskodása miatt várat magára az észak-macedóniában élő kisebbség helyzetének alkotmányi szinten történő rendezése. A két ország között így ördögi kör alakult ki, melyben valamelyik félnek előbb vagy utóbb engednie kell.

Nincs egyébként egyszerű helyzetben Szkopje, ugyanis bár a kormány hajlik a megegyezésre, nincs akkora parlamenti felhatalmazása, hogy alkotmányozzon. Tehát ha az észak-macedón kormány el is fogadná a bolgárok összes követelését, akkor is nehezen lehetne a helyzetet megoldani, hiszen az alkotmánymódosításhoz az ellenzék szavazatai is kellenek a parlamentben. A VMRO-DPMNE, azaz a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért számára elfogadhatatlanok a szomszédos ország követelései. A Hrisztijan Mickoszki által vezetett jobboldali párt még ha el is fogadná a javaslatot, akkor sem tudna szavazni rá, hiszen képviselői bojkottálják a törvényhozás munkáját. A 120 fős parlamentben ez a párt 44 képviselővel rendelkezik, amely több, mint az összes mandátum egyharmada. Nélkülük ennélfogva lehetetlenné válik a helyzet megoldása.

Az észak-macedón kormányfő szavait igazolja Szerbia példája is. Belgrád ugyanis már a csatlakozási folyamat kellős közepén ejtette meg az uniós elvárások miatt szükséges alkotmánymódosítást, idén januárban. Ehhez népszavazást kellett tartani, amely nem kevés pénzébe és energiájába került az országnak. Elemzők szerint Észak-Macedónia esetében sem lenne észszerű többször, minden egyes ország kéréseinek megfelelően alkotmányt módosítani.

Az észak-macedónok elállnak az uniós csatlakozástól?

Az alkotmány módosításához az kell, hogy a 120 fős képviselőház legalább kétharmada igennel szavazzon. Egyes elemzők szerint a blokád miatt előbb van esély arra, hogy szeptemberben rendkívül parlamenti választásokat tartsanak Észak-Macedóniában, mint hogy az alkotmányt megváltoztassák. Ha ez így lenne, akkor Szkopjében a következő hónapokban a voksolásra összpontosítanának inkább, az uniós csatlakozási folyamat pedig teljesen a háttérbe szorulna – vélik a szakértők. Ennek ellenére a macedón kormány még mindig optimistán tekint a jövőbe. Úgy gondolják, hogy hamarosan – időpontot nem említve – mégis csak megkezdődhetnek az integrációs tárgyalások az Unióval. Ehhez azonban a bolgárok enyhülésére lenne szükség, amely a mostani nyilatkozatokat olvasva, nehezen következhet be.

kép: Pixabay

Vannak azonban borúlátóbb hangok is Szkopjében. Bojan Maricsity kormányalelnök szerint a mostani helyzet a bolgár-macedón kapcsolatok rovására mehet, s károkat okozhat az egész nyugat-balkáni térségnek, valamint az Európai Uniónak is.

A külügyminiszter pedig még ennél is tovább ment. Bujar Oszmani azzal fenyegette meg az EU-t, hogy amennyiben júniusban Észak-Macedónia nem indíthatja meg a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel, akkor országa készen áll arra a forgatókönyvre is, hogy elálljon az európai uniós csatlakozástól.

Észak- Macedónia egyébként 2004. március 22-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. Az Európai Bizottság 2005. november 9-én kedvező véleményt nyilvánított erről, majd az ország 2005 decemberében kapott tagjelölt státuszt az Európai Tanácstól. Másfél évtizeddel később, Brüsszelben 2020-ban a tagországok európai-ügyi miniszterei politikai jóváhagyásukat adták, hogy az észak-macedónok Albániával együtt megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat, de ez azóta sem következett be az egyes tagországok vétói miatt. Előbb a görögök, most pedig a bolgárok akadályozzák a folyamatot.

Egy fasisztáról neveztek el a bolgárok az egyesületüket Észak-Macedóniában

Amíg a bolgárok a kisebbségi jogok elmaradása miatt gátolják a macedónok uniós csatlakozási folyamatát, addig újabb vitás kérdés alakult ki a két ország között. A bolgár nemzeti közösség ugyanis Bitolában, Észak-Macedónia második legnagyobb városában egy fasisztáról és nácibarátról nevezett el egy bolgár művelődési központot. Elemzők szerint ez egyértelműen provokáció Szkopje ellen. Úgy vélik, ezzel a bolgárok próbára teszik a macedón vezetés türelmét, ha ugyanis azok lépéseket tesznek az ügyben, akkor kisebbségellenesnek bélyegezhetik őket, és igazolást kap a bolgárok álláspontja. Legalábbis Szófia szerint.

Dimitar Kovacsevszki macedón kormányfő kiábrándulását fejezte ki, hogy az egyesület Vancso Mihajlovról kapta a nevét. A parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott: rendben van az, hogy bármely szomszédos nemzet, amely tagjai Észak-Macedóniában is élnek, ott művelődési egyesületbe szerveződjenek, de azzal már nem ért egyet, hogy az a központ egy ilyen emberről kapja a nevét.

„Hogy hogy érzem magam? Nem jól. Nagyon ideges lettem, amikor a bolgár állami vezetők bitolai macedón állampolgárok kíséretében egy ilyen emberről neveznek el egy kulturális központot, s ennek az embernek a képét és a nevét viszik magukkal” – mondta Kovacsevszki képviselői kérdésre válaszolva.

A Vancso Mihajlov Macedóniai Bolgárok Művelődési Központját április közepén nyitották meg Bitolában, amelyen több bulgáriai magasrangú politikus is részt vett élén Kiril Petkov bolgár miniszterelnökkel és a kormányfő helyettesével.

Az észak-macedónok számára Vancso Mihajlov egy kifejezetten negatív személyiség, aki együttműködött a náci és fasiszta rezsimmel, amely – mint mondják – óriási károkat okozott a macedón népnek.

„Ez az ember kivégzésekben vett részt és segítette a macedón forradalmárok leverését. Résztvett a macedóniai zsidók haláltáborokba való deportálásában a második világháború idején. Ez egy óriási, borzalmas és megbocsáthatatlan bűn” – mondta az észak-macedón miniszterelnök.

Közösen a vétó ellen

Bolgár és macedón értelmiségiek az elmúlt hetekben egy klubba tömörültek. Azt kérik a két ország vezetőitől, hogy rendezzék a bilaterális problémáikat, s jussanak zöld ágra az identitást érintő kérdésekről. Mint fogalmaznak, Bulgária hamisítatlan balkáni stílusban két éve gátolja Szkopje európai törekvéseit, mindezt azért, hogy „bolgarizálják” a macedónokat, és valójában rákényszerítsék őket arra, hogy elismerjék, az észak-macedónok 1945 előtt bolgárok voltak. A macedónok ezzel szemben azt mondják, ők mindig is a saját nyelvükön beszéltek, már 1945 előtt is.

De nem csak a nyelv eredete az egyetlen vitás kérdés a két nemzet között. A bolgárok a második világháború idején elfoglalták a mostani Észak-Macedóniát. Sokan emlékeznek még a rengeteg áldozatra, amelyet ez az agresszió hozott. Szófia azt kéri konkrétan, hogy a macedónok ezentúl ne használják a bolgár fasiszta megszállás kifejezést, hanem inkább úgy beszéljenek ezekről az időkről, mint a bolgár adminisztráció korszaka. Emellett arról is vita folyik, hogy egyes hősök macedónok voltak, vagy mint Szófia mondja, macedóniai bolgárok.

Az új bolgár és észak-macedón miniszterelnök nagy elánnal vágott bele a kapcsolatok rendezésébe még az év elején. Akkor úgy fogalmaztak, hogy új energiával normalizálnák a viszonyt. Ebből azonban egyelőre semmi sem lett, s a bolgárok kihasználva azt, hogy már az Európai Unió tagjai könnyedén zsarolják Szkopjét azzal, hogy amíg nem teljesítik a kéréseiket, addig az unió előszobájában kell rostokolniuk.

Az észak-macedónok számára nem ez az első komoly próbatétel az Unióba vezető út elején, korábban ugyanis Görögországgal voltak hasonló vitáik, ami miatt országuk nevét is kénytelenek voltak megváltoztatni az aprócska balkáni állam vezetői.