A francia kormány a vidékre zúdítaná a migránsokat, a lakosság és a városvezetők tiltakoznak + videó

Komoly feszültséget generált a francia vezetés azon döntése, mely szerint a fővárosi régióból vidékre szállítaná a hajléktalanokat és a migránsokat, a polgármesterek és a lakosok is ágálnak ellene. A helyzetet tetézi, hogy a tengerentúli Mayotte szigetéről sem tudják hatékonyan visszatoloncolni a Comore-szigetekre az illegális bevándorlókat, így ezek az emberek is Európába kerülhetnek.

NAGYVILÁG 2023. JÚNIUS 8. 18:07

Franciaország példátlan migránsáradatnak van kitéve, az INSEE statisztikai hivatal március végén közzétett adatai szerint a lakosság 10,3 százaléka bevándorló, ami 7 millió embert jelent. A 2020-as és 2021-es évekre vonatkozó statisztikák azt mutatják, hogy a fővárosban az országos átlagnál jóval magasabb a bevándorlók aránya, a párizsi lakosság 20 százaléka, vagyis ötöde migráns, ez az arány a második legnagyobb francia város, Marseille környékén 11 százalék, a harmadik legnépesebb város, Lyon agglomerációjában pedig 13 százalék. Az országban a legnagyobb arányban a fővárossal szomszédos Seine-Saint-Denis megyében vannak jelen a migránsok, itt a lakosság közel harmada, 32 százalék bevándorló, a nagyobb területi egységet képviselő régiók esetében pedig szintén Párizs környéke áll az élen, az Île-de-France régióban ugyanis 37 százalék a migránsok aránya.

További problémát jelent, hogy a Franciaországban tartózkodó bevándorlók között egyre több az illegális migráns, akik mindenféle iratok nélkül, a kijelölt határátkelőket megkerülve jutnak be az ország területére, komoly fejtörést okozva a hatóságoknak. A több ezer fedél nélküli bevándorló elhelyezése nem kis feladatot jelent, és, mivel nincs elég férőhely a befogadó központokban, a migránsokat tömegével szállásolják el tornatermekben és szállodákban. Ez utóbbi azonban problémás, mégpedig azért, mert a francia főváros ad otthont 2023 őszén a rögbi világbajnokságnak, valamint a 2024-es olimpiai játékoknak, ami előreláthatóan rengeteg turistát vonz majd, ám, mivel sok hotelszobát a bevándorlók foglalnak el, félő, hogy nem lesz majd elég hely a turisták elhelyezésére. Sajtóértesülések szerint közel 5000 szállodai férőhely veszett el a szükségszállások hiánya miatt és a hoteltulajdonosok – érthető módon – nem hajléktalanokkal és migránsokkal, hanem fizető szállóvendégekkel szeretnék megtölteni a szobáikat.

A helyzet megoldása végett a kormány most azon van, hogy eltávolítsa a fővárosban és környékén tanyázó hajléktalan migránsokat, erről Olivier Klein lakhatásért felelős miniszter beszélt még május végén az RMC műsorában. A miniszter kiemelte, hogy a Párizs környéki Île-de-France régióban különösen feszült a helyzet és egyszerűen nincs annyi lakás, amely kielégítené a hajléktalanok szükségleteit.

Klein felhívta rá a figyelmet, hogy naponta országszerte 200 000 embert helyeznek el direkt erre a célra kialakított szálláshelyeken, ennek a fele, 100 000 fő a főváros környéki Île-de-France régióban tartózkodik. Párizs és környéke tehát rendkívül telített, ezzel szemben azonban a politikus elmondása alapján vidéken méltó körülmények között van lehetőség a hajléktalanok elszállásolására. A 20 Minutes hírportál információi szerint tíz franciaországi régióban tíz, 50 férőhelyes központ létesítését tervezi a kormány, a hajléktalanok a helyzetüknek leginkább megfelelő szállásra kerülnek majd, aszerint, hogy valaki francia vagy külföldi állampolgár, egyedülálló, vagy családos. Philippe Crémer, Besançon hajléktalanok befogadásáért és a migránsok támogatásáért felelős önkormányzati tanácsosa elmondása alapján a kormány tervei szerint havi 600 főt kellene a városnak befogadnia.

A migránsok területi elosztása azonban nem csak Besançonban okoz gondot, több vidéki település polgármestere is tiltakozik a kormány terve ellen, derül ki a Le Figaro cikkéből. A svájci határ közelében fekvő kis település, Saint-Jean-le-Vieux helyi képviselője, Christian Batailly elítéli a kormány egyoldalú döntését, amivel a kevesebb, mint 1800 lelkes települést arra kényszeríti, hogy a kulturális örökségnek számító kastélyt feláldozza és befogadó központtá alakítsa. Más települések vezetői is aggódnak az intézkedés miatt, a Rennes közelében lévő 18 000 lakosú Bruz polgármestere, Philippe Salmon azt kifogásolta, hogy a kormány kész tények elé állította őket, a települések megkérdezése nélkül döntöttek, holott ők szerettek volna erről egyeztetni.

A Le Figaro betekintést nyert a prefektusoknak márciusban kiküldött miniszteri utasításokat tartalmazó dokumentumba. Bár abban nem említik sem a közelgő rögbi világbajnokságot, sem a 2024-es olimpiát, a szöveg egyértelműen leszögezi, hogy egy nagyszabású közigazgatási rendőrségi akcióról van szó, melynek keretében a prefektusoknak először szisztematikusan meg kell vizsgálniuk a menedékbe helyezendő személyek helyzetét, ezt követően pedig három hét áll rendelkezésükre, hogy megfelelő szálláslehetőséget ajánljanak nekik. A szöveg értelmében két régió kivételével az ország minden részén fogadni kell a főváros környékéről érkező migránsokat. Az egyik mentesülő régió az ország északi részén lévő Hauts-de-France, ahol már így is rengeteg, Nagy-Britanniába tartó bevándorló tartózkodik, a másik pedig Korzika, ahol a sziget sajátosságai miatt félő, hogy közrendi problémákat okoznának az oda szállított külföldiek.

A fent említett településeken kívül máshol is komoly gondok vannak, a Toulouse közelében lévő alig 10 ezer lelkes kisváros, Saint-Lys vezetője szerint az állam egész egyszerűen megveti azokat a településeket és polgármestereket, ahol befogadó központot létesítene a prefektus a migránsok számára. Egy idősotthont alakítanak át a hajléktalan bevándorlók befogadására és az eredeti terv szerint szeptemberben nyitott volna meg a központ, a kormány azonban egyoldalúan úgy határozott, hogy sokkal korábban, már júniustól fogadják a migránsokat. A városvezető, Serge Deuilhé a CNews hírportálnak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy olyan döntéseket erőszakol rájuk a kormány, amelyeket kénytelenek alkalmazni.

A városvezető azt is kifogásolta, hogy az állam nem működik együtt a helyi hatóságokkal, nem támogatja a városvezetést és nem is tájékoztatta őt a tervéről, a helyi ellenzéki képviselőktől tudta meg, hogy mit tervez a kormány. Elmondása alapján az eredeti tervet az utolsó pillanatban változtatták meg, de őt erről senki sem értesítette. Serge Deuilhé véleménye szerint a francia kormány egész egyszerűen megveti a lakosságot. A La Dépêche du Midi nevű helyi lap értesülései szerint a városvezető levélben fordult Emmanuel Macronhoz, emlékeztetve az államfőt, hogy nem tartotta be az ígéretét. A polgármester határozott hangnemben azt követelte az államfőtől, hogy a francia állam tartsa be kötelezettségvállalásait, különös tekintettel a projekt megvalósításának határidejére és a befogadott személyek számára, a szóban forgó település esetében ez mintegy 100 fő. A városvezető felszólította az államfőt, hogy változtasson a hozzáállásán és rendszeresen értesítse őt minden, a programmal kapcsolatos új elemről. Hozzátette, hogy a központ megfelelő működése érdekében az összes oda szállítandó személyt kielégítő kör ülmények között kell elhelyezni. Serge Deuilhé szerint nem lehet a végtelenségig egymásra hárítani a felelősséget, mert akkor a projekt kudarcra van ítélve.

Nem csak a polgármesterek, hanem a lakosok is felháborodtak a kormány tervén, rengetegen tiltakoznak az ellen, hogy a hajléktalan migránsokat vidékre telepítsék. A Nizzával határos La Trinité nevű kisváros polgármestere, Ladislas Polski megdöbbenve értesült a belügyminiszter azon tervéről, mely szerint azt az épületet, amit a városvezetés a csendőrségnek szánt, a hatóságok adminisztratív fogvatartási központtá alakítaná.

A városvezető petíciót indított az intézkedés ellen, amit a város 10 000 lakosa közül 2 ezren aláírtak. A polgármester elmondása szerint La Trinité lakosai fizikai, gazdasági és kulturális biztonságra vágynak, ám az napról napra egyre jobban veszélybe kerül, hozzátéve, hogy a település már eddig is jócskán kivette a részét a kollektív összefogásból, miután több tucatnyi úgynevezett kísérő nélküli kiskorú migránst fogadtak be.

A városvezető május végén arról beszélt a CNews műsorában, hogy cinikusnak tartja, hogy a kormány egy olyan településen akar befogadó központot létesíteni, ahol a lakosok már amúgy is teljes mértékben ki vannak szolgáltatva a migrációs áramlással kapcsolatos nehézségeknek és azok következményeinek. Hozzátette, a lakosság számára szükséges a köztársasági és társadalmi modell megőrzése.

A vidék tehát aggódik a francia kormány döntése miatt, ezzel azonban még nincs vége a problémáknak, a Madagaszkár közelében lévő Mayotte szigetén is rengeteg gondot okoznak a szomszédos Comore-szigetekről érkező illegális migránsok. A francia kormány megkezdte ugyan ezeknek az embereknek a kitoloncolását, de a folyamat meglehetősen nehézkesen megy, ezért egy parlamenti képviselő azt javasolta, hogy az illegális kiskorú migránsokat ne a Comore-szigetekre, hanem Franciaország európai területére szállítsák, írja a Le Figaro. A 75 oldalas jelentés készítői, két helyi képviselő, Estelle Youssouffa és Laurent Marcangeli a dokumentumban részletesen kifejtik, hogy véleményük szerint Franciaországnak is ki kell vennie a részét a Mayotte szigetét ellepő migránsok területi elosztásából, mivel az, hogy egy mindössze 374 négyzetméteres kis szigeten 50 000 illegális külföldi bevándorló tartózkodik, egyszerűen elviselhetetlen helyzetet teremtett, Franciaországban viszont könnyedén eloszthatnák őket. A szigeten tartózkodó migránsok között mintegy 6 000 kiskorú személy van.

A javaslatra reagált a Twitteren Gilbert Collard francia EP képviselő, aki szerint nem mondható gazdaságosnak a szóban forgó migránsok Európába történő szállítása, mivel a Comore-szigetek és Mayotte távolsága mindössze 100 kilométer, míg Franciaország európai területe 8000 kilométerre van.

NAGYVILÁG

Címkék:

county, france, migration