Egy stájer tankönyvben egy „Gülsen” nevű kislány nagymamájához és nagypapájához utazik Törökországba. Ott él „Hüriet” unokatestvére is. Hüriet megnyugtatja Gülsent, hogy a helyi kutya nem harap. A mondat egyénként az iskolai tankönyvben törökül szerepel. A szülők nemtetszésüknek adtak hangot az idegen kultúra oktatási anyagokba való beszivárgása miatt.

„Köpek ısırma değildir.” Magyarul: A kutya nem harap. Ez a török mondat egy osztrák tankönyvben szerepel, amelyből a stájerországi általános iskolások tanulnak. Erről a stájerországi közösségi média sztár, Marco Wagner számolt be Facebook-bejegyzésében.

Felháborodtak a szülők, zavarba jöttek a gyerekek

Sok szülőnek nem tetszik az, hogy az országban idegen kultúra már az oktatásba is beszivárgott. Többen azt kérdezik, hogy egy ilyen mondat mit keres egy osztrák tankönyvben?

Egy anya a Facebookon számol be arról, hogy a második osztályos lánya hasonló feladatot kapott. Elmondása szerint az általános iskolás lánynak fogalma sem volt, hogy mit jelentenek ezek az idegen szavak. Az anya elmagyarázta neki, hogy ezek nevek, mire a kislány zavarba jött. Egy másik tankönyvben a második osztályosok a következő mondatot kell leírniuk: „Yasin mixt einen Zaubertrank.” vagyis Yasin varázsitalt kever.

Doch damit nicht genug. In einem steirischen Schulbuch fährt ein Mädchen namens „Gülsen” zu Oma und Opa in die Türkei. Dort lebt auch ihre „Kusine Hüriet”. Letzere beschwichtigt „Gülsen”, dass der dortige Hund nicht beißt – was tatsächlich auf Türkisch i… https://t.co/KgjkX3b8EB

— exxpress (@exxpressat) May 22, 2025

Az elmúlt időszakban sok szülő felháborodottan kérdezte, hogy miért nem szerepelnek az iskolai tankönyvekben osztrák hangzású nevek. Többen úgy vélik, ezzel a megoldással a tankönyv szerkesztői azt akarták elkerülni, hogy a sok török és muszlim gyermek Ausztria iskoláiban német nevek miatt diszkriminálva érezzék magukat.

Ezzel azonban az osztrákok ellenszenve erősödött, hiszen sokan úgy érzik, lassan ők maguk az idegenek az országukban.

Ráadásul több osztrák általános iskolában, leginkább Bécsben már a bevándorló háttérrel rendelkező tanulók vannak többségben.

Iszlám vallási utalás a tankönyvben használt név

A „Yasin” név sok muszlim kultúrában elterjedt férfi keresztnév. Arab gyökerei vannak, és gyakran kapcsolják a muszlimok szent könyvéhez, a Koránhoz, mivel „Yasin” egy fejezet neve a Koránban.

Yasin gyakran spirituális és vallási jelentéssel bír a muszlimok számára, és gyakran használják a hitre és az istenhez való kötődésre utalva. A név a bölcsesség és a tudás szimbólumának is tekinthető. Egyes kultúrákban védelmet és áldást hozó névnek is tartják – írta az exxpress.at.

Ausztria továbbra is több ezer menekültnek ad védelmi státuszt

Az Osztrák Integrációs Alap hivatalos jelentése szerint 2025 első negyedévében 4644 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be. Ugyanebben a három hónapban 2571 menekültstátuszt adtak ki. Ez azt jelenti, hogy a migrációs dinamika – az új érkezők számának csökkenése ellenére – változatlanul folytatódik. Ez pedig minden ismert következménnyel jár: növekvő terhek az iskolákra, a szociális rendszerre, a lakhatásra és az integrációs struktúrákra – emelte ki az Exxpress.

Ausztria továbbra is célország

A menedékjog iránti kérelmek többsége Afganisztánból (37%) és Szíriából (27%) érkezik az osztrákokhoz. Az, hogy sok kérelmező biztonságos harmadik országokon keresztül érkezik Ausztriába, a gyakorlatban alig játszik szerepet. A dublini eljárás, a visszatoloncolás az első befogadó országba ritkán végrehajtható. Az EU sem hozott létre eddig működőképes elosztási rendszert. Ausztria így továbbra is az egyik legterhelt célország – valódi teherkönnyítés kilátásai nélkül.

Eközben sok településen növekszik a frusztráció.

A polgármesterek arról számolnak be, hogy az iskolákban a gyerekek több mint 70%-a nem beszél németül, hosszú a várakozási idő a szociális ellátásokra, és növekszik az elégedetlenség a lakosság körében.

– írta a portál.