Egy 27 éves migráns eleinte még segített is „eltűnt” kollégája keresésében. Később azonban gyilkosság miatt került előzetesbe. A franciák többsége nem örül a nagyszámú bevándorlásnak.

Brahim B.-t, a 27 éves francia–tunéziai utazási ügynököt április 29-én, szerdán hivatalosan is vád alá helyezték 57 éves kollégája meggyilkolása miatt. Yasmine Zekia Benhebri vele dolgozott a franciaországi Al Hayat Voyages ügynökségnél, amely mekkai zarándoklatokra specializálódott, írja a Le Parisien .

Az ügy bírósági tárgyalásán az ügyészek elmondták, hogy Brahim B. megütötte, majd megfojtotta kollégáját, mielőtt a holttestét egy szemeteszsákba csavarva egy szekrénybe rejtette. A holttestet csak több mint három nappal később találták meg.

Időközben a gyanúsított állítólag aktívan részt vett a keresésben, segített terjeszteni az eltűnt személyről szóló értesítést, és értesítette a helyi boltosokat. Brahim B. állítólag még a rendőröket is körbevezette az ügynökségen, amikor megérkeztek, és a szekrényeket is kinyitotta nekik.

Az eljárás során az ügyészség a cselekmény „szélsőséges erőszakára” hivatkozott. Amikor a bíró a házkutatásban való részvételéről kérdezte, Brahim B. így válaszolt: „Nem tudtam, hogy elkövettem ezt a cselekményt. Számomra ő egyszerűen eltűnt.” Saját ügyvédje, Adrien Sorrentino „teljes mértékben beismert gyilkosságról” beszélt, miközben azt is kijelentette: „Még mindig hiányzik az indíték erre az utálatos cselekedetre.”

A rendőrség kezdetben nyomozást indított Yasmine Zekia Benhebri eltűnése ügyében, de később ellentmondásokat találtak a gyanúsított időbeosztásában, és a telefonfelvételek szerint Yasmine utolsó rögzített telefonjelét az ügynökségnél rögzítették.

A Le Parisien szerint Brahim B. állítólag egy pénzügyi segítségnyújtási kérelmet említett, amelyet az áldozat elutasított. Az ügyészség óvatosságra int a magyarázat mérlegelésekor. „Ez egy zárt ajtók mögötti nyomozás, és egyelőre csak a vádlottak vallomásai állnak rendelkezésünkre” – mondták a bíróságon.

A gyanúsítottat – az ügyész indítványának megfelelően – előzetes letartóztatásba helyezték.

A franciák nem örülnek a bevándorlásnak

A tekintélyes Ifop közvélemény-kutató cég új közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy a francia állampolgárok nagy többsége hisz a „Nagy Helyettesítés” egyik alapelvében.

Pontosabban, a franciák 60 százaléka azt nyilatkozta az ifopnak, hogy szerintük „a francia lakosságot nem európai, főként az afrikai kontinensről származó népesség váltja fel”.

A közvélemény-kutatás azt is megállapította, hogy a megkérdezettek 66 százaléka ezt rossz fejleménynek tartja, szemben a 9 százalékkal, akik jó dolognak tartják – írja a RMX News. Marion Maréchal, az Identité Libertés vezetője ezt írta az X-nek : „A franciák 60 százaléka gondolja úgy az Ifop közvélemény-kutatása szerint, hogy ’a francia lakosságot nem európai, főként Afrikából származó népesség váltja fel”. Legnagyobb szerencsétlenségünkre uralkodóink a 40 százalékba tartoznak.” Paul Cébille elemző, a Hexagone Observatory munkatársa ugyanezt tette közzé.

💥📊 Chiffre choc passé inaperçu⤵️

🔸60% des Français pensent que l’on assiste á „un remplacement de la population française par des populations non-européennes principalement issues du continent africain.”

🔸Et 66% y voient une mauvaise chose, contre 9% une bonne.

IFOP, 2026 pic.twitter.com/61AZT0XfUS

— Paul Cébille (@Ellibec) April 16, 2026

A francia külföldiek főigazgatósága (DGEF) szerint

az érvényes francia tartózkodási engedélyek száma 2025-ben példátlanul magas, 4,5 milliós szintet ért el, ami körülbelül 3 százalékos növekedést jelent, elsősorban a többéves engedélyeknek és a hosszú távú tartózkodási kártyáknak köszönhetően – írja a Le Journal du Dimanche .

2025-ben minden harmadik engedélyt családi okokból adták ki (1,5 millió), míg minden ötödik automatikus megújítás volt. Az új engedélyek száma is 384 000-re emelkedett, ami 11 százalékos ugrás, amit részben a humanitárius okokból történő befogadások 65 százalékos növekedése okozott.

A legális státusszal rendelkező külföldiek jelenleg Franciaország felnőtt lakosságának 8,1 százalékát teszik ki, magas a Maghreb-országok nemzetiségeinek koncentrációja. Ugyanakkor a legalizáltak száma csökkent (-10%-kal, 28 610-re), míg a kitoloncolások száma meredeken emelkedett (+15,7%-kal, 24 985-re), elérve az évtized legmagasabb szintjét, jegyzi meg a JDD.