Németország egyik legnagyobb kémbotránya robbant ki. Őrizetbe vették August Hanningot, aki 1998 és 2005 között a német külföldi hírszerzést (BND) vezette, valamint egykori kabinetfőnökét. A szövetségi ügyészség szerint a két férfi több mint egy évtizeden át titkos hírszerzési anyagokat használt fel pénzért, és ezek külföldi titkosszolgálatokhoz is eljuthattak.

A 80 éves Hanningot október 6-án, kedden vették őrizetbe a Münster melletti Nordwaldéban lévő otthonában. Ugyanezen a napon a bajorországi Bad Tölzben letartóztatták egykori kabinetfőnökét, a 64 éves Manfred D.-t is. Mindkettőjük ingatlanait átkutatták, a szövetségi bíróság kedden és szerdán mindkettőjüket előzetes letartóztatásba helyezte.

Germany’s former foreign intelligence chief August Hanning has been arrested on suspicion of treason and accused of selling state secrets to a foreign power https://t.co/9rdNT79qBA https://t.co/UPARUrfEpU

— Financial Times (@FT) October 6, 2026

Kétezer titkos dokumentum, tizenkét éven át

A szövetségi ügyészség szerint Hanningot „hazaáruló kémkedés, államtitok kifürkészése, hazaárulási kísérlet és kémkedés” alapos gyanúja terheli. Manfred D. ellen bűnsegédlet miatt indult eljárás.

A vád szerint a két férfi 2010 tavaszán állapodott meg abban, hogy Manfred D. rendszeresen BND-anyagokat ad át Hanningnak, pénzért. Manfred D. ekkor már nem Hanning beosztottja volt. 2012 és 2026 között több későbbi BND-elnök kabinetfőnökeként is dolgozott, így közvetlenül hozzáfért a legérzékenyebb információkhoz.

Az ügyészség szerint mintegy kétezer dokumentumot adott át, köztük sok, kizárólag belső használatra szánt titkos anyagot, például vezetői hírszerzési összefoglalókat. Az adatszolgáltatás egészen 2022 júniusáig tartott.

August Hanning Fotó: MICHAEL KAPPELER / dpa Picture-Alliance via AFP

Hanning a BND után a belügyminisztérium államtitkára lett, majd biztonsági tanácsadóként dolgozott. Az ügyészség szerint a megszerzett anyagokat ebben a magántanácsadói munkájában használta fel. Ines Peterson ügyészségi szóvivő szerint Hanning a titkos információk alapján elemzést készített egy külföldi hírszerzés munkatársának. Egy másik esetben egy újabb titkosszolgálat emberével folytatott hosszas egyeztetés után adott tovább információkat.

Az ügyészség nem nevezte meg, mely országok szolgálatai kaphatták meg az anyagokat. A Der Spiegel értesülései szerint a nyomozók egy kínai szálat is vizsgálnak, mert Hanning állítólag szoros kapcsolatban állt egy kínai tábornokkal.

Egy másik nyom Azerbajdzsánba vezet. Baku ezt „megalapozatlan dezinformációnak és elfogadhatatlan információmanipulációnak” nevezte, és hangsúlyozta, hogy a német szövetségi ügyészség nem nevezte meg Azerbajdzsánt. A WDR, az NDR és a Süddeutsche Zeitung szerint Oroszország nem érintett az ügyben. Hanning ügyvédje szerint ügyfelét „jogtalanul üldözik”.

„A BND koronaékszerei”

A szakmai közegben sokkolóan hatott a hír. Arndt Freytag von Loringhoven, a BND korábbi alelnöke szerint Hanning letartóztatása „akkora hatású, mint egy atombomba”. A kiszivárgott anyagokat a szolgálat „koronaékszereinek” nevezte. A beszámolók szerint több nyugat-európai szolgálat is méri fel a kárt. Felmerült az is, hogy a dokumentumok között amerikai, CIA-tól származó információk is lehettek, ezt az amerikai szolgálatok nem erősítették meg.

Az ügy különös módon derült ki. A nyomozás egy másik ügyből indult: 2024 januárjában Dániában elrabolták egy hamburgi üzletasszony, Christina Block gyermekeit volt férjétől, egy elhúzódó felügyeleti per közepén. Az ügyészség szerint Hanning és egy nyugalmazott hamburgi rendőrtiszt egy biztonsági cég vezetőiként 2022-ben megbízást vállalhatott a gyermekek elrablására. A kémkedési ügy bizonyítékai Hanning otthonának ezzel kapcsolatos átkutatásakor kerültek elő.

Politikai következmények

Friedrich Merz kancellár szóvivője szerint a kormány „rendkívül komolyan veszi az ügyet”, és teljes mértékben támogatja a nyomozást. A Bundestag titkosszolgálati felügyelő bizottsága külön vizsgálatot indított. A belügyminisztérium azt vizsgálja, megsértette-e Hanning a titoktartási szabályokat államtitkársága idején.

Konstantin von Notz zöldpárti képviselő, a felügyelő bizottság tagja megdöbbenésének adott hangot. Azt követeli, hogy a volt titkosszolgálati vezetők és a magas szintű biztonsági átvilágítással rendelkezők távozásuk után ne dolgozhassanak magántanácsadóként.

Repedések a német biztonsági rendszeren

A botrány rossz időben éri Berlint. Martin Jäger, a BND jelenlegi elnöke a közelmúltban Oroszországgal folytatott „árnyékháborúról” beszélt, Németország pedig hibrid támadásokkal, szabotázzsal és kémkedéssel néz szembe. Az, hogy a szolgálat egykori vezetője és egy több elnököt kiszolgáló kabinetfőnök éveken át zavartalanul vihette ki a titkos anyagokat, súlyos kérdéseket vet fel. Kérdéses a német hírszerzés belső ellenőrzése, és az is, mennyire bízhatnak a szövetségesek a Berlinnel megosztott információk biztonságában.