2025 januárja és novembere között az afgán kérelmezők által benyújtott menedékjog-meghosszabbítási kérelmek száma közel kétezer százalékkal nőtt.

Az Európai Unióban élő bevándorlók száma 2025-ben rekordszintű 64,2 millióra emelkedett – ez körülbelül 2,1 millióval több, mint egy évvel korábban. Ez derül ki a RFBerlin Migrációs Kutatási és Elemzési Központjának szerdán közzétett jelentéséből, amelyről elsőként a Reuters hírügynökség számolt be.

2010-ben ez a szám még 40 millió volt – áll a jelentésben, hivatkozva az Eurostat és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adataira.

Németország közel 18 millió külföldivel továbbra is az EU legfontosabb befogadó országa maradt, akiknek 72 százaléka munkaképes korú. Spanyolország 700 000 bevándorlóval a legerőteljesebb növekedést regisztrálta, így az ott élő külföldiek száma 9,5 millióra emelkedett.

„Németország továbbra is a legfontosabb célpont a migránsok számára Európában – mind abszolút értékben, mind pedig a népességszámhoz viszonyítva” – mondta Tommaso Frattini, a jelentés egyik szerzője. Németország ad otthont összesen a legtöbb menekültnek – körülbelül 2,7 millió főnek.

Deutschland an der Spitze – dank Merkels Grenzöffnung.#PATRIOTS https://t.co/Lc0ln47B9J pic.twitter.com/m26HQCxusw

— Harald Vilimsky (@vilimsky) April 23, 2026

Néhány nappal ezelőtt a NIUS exkluzív riportjában arról számolt be, hogy 2026 első negyedévében közel 50 000 nem uniós országból származó migráns érkezett Németországba a menekültügyi rendszeren és a családegyesítésen keresztül. Míg január 1. és március 31. között körülbelül 27 000 személy kapott vízumot családegyesítés céljából, 22 491 személy nyújtott be első menedékjog iránti kérelmet. A migrációs helyzet tényleges fordulatára tehát továbbra sem látszik kilátás.

A tanulmány azt is kimutatja, hogy a migrációs minták az EU-n belül egyenlőtlenül oszlanak el: Luxemburg, Málta és Ciprus népességük arányához képest különösen magas bevándorlói arányt mutat.

A menedékjog iránti kérelmek is bizonyos országokra koncentrálódnak: Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország együttesen az összes kérelem közel háromnegyedét teszi ki – hívta fel a figyelmet elemzésében a nius.de.