Uniós diplomaták szerint a nyári szünet után ismét a migráció lett a brüsszeli politika egyik fő témája. A fordulatot a ceutai válság hozta: július végén egyetlen hétvége alatt több tízezer ember jutott át Marokkóból a spanyol enklávéba. Egyre többen mondják ki nyíltan, hogy nem spontán eseményről volt szó, hanem a migráció politikai fegyverként való bevetéséről.

„A migráció ismét nagyon is napirenden van” – mondta egy uniós diplomata újságíróknak a brüsszeli politikai szezon nyitányán, számolt be a Euronews. A mondat összefoglalja a hangulatot az unió fővárosában. A nyár elején még az energiaválság, a vámháború és az ukrajnai helyzet uralta a napirendet. Szeptemberre azonban újra a külső határok védelme került előtérbe.

Tízezrek törték át a határt

A válság július 30-án és 31-én robbant ki. Ceuta Spanyolországhoz tartozik, de Afrika északi partján fekszik, és mintegy 83 ezer lakosa van. A különböző források szerint 60–80 ezer ember lépett be ide illegálisan Marokkó felől, a határkerítésen át és a Tarajal hullámtörő megkerülésével, úszva. A helyi sajtó szerint legalább 67 ember halt meg, miközben megpróbált átúszni. Madrid a hadsereget is bevetette, a spanyol belügyminisztérium pedig az első napokban több tízezer embert küldött vissza Marokkóba.

Pedro Sánchez miniszterelnök Ceutába látogatott, és az átkelést „Spanyolország területi integritásának megsértéseként” ítélte el, amely „a leghatározottabb elítélést érdemli”. A spanyol kormány nyíltan a szuverenitása elleni „támadásnak” nevezte a történteket.

A marokkói rendőrök segítettek?

Ceuta vezetője, Juan Jesús Vivas szeptember 8-án Brüsszelben tárgyalt uniós vezetőkkel. Négy dolgot kért:

• állandó Frontex-jelenlétet a városban,
• az uniós menekültügyi ügynökség támogatását,
• külön uniós forrásokat a határvédelemre,
• és azt, hogy az unió lépjen fel határozottabban Marokkóval szemben.

Ez utóbbi követelés hátterében kiszivárgott spanyol rendőrségi jelentések állnak, amelyek szerint marokkói rendőrök segítettek megszervezni a tömeges átkelést. A volt spanyol külügyminiszter, Arancha González Laya ennél is tovább ment. Szerinte „hibrid támadás” történt, amelyben a migrációt fegyverként használták Spanyolország és rajta keresztül az Európai Unió ellen.

Ismerős forgatókönyv

Közép-Európa számára ez nem új jelenség. 2021-ben a belarusz rezsim migránsokat terelt a lengyel, litván és lett határra, és ezzel próbált nyomást gyakorolni az unióra. Akkor Brüsszel elismerte, hogy a migrációt hibrid fegyverként vetették be. A kérdés most az, alkalmazza-e ugyanezt a mércét, ha a nyomás egy fontos gazdasági és biztonsági partnertől, Marokkótól érkezik.

Próbatétel a migrációs paktumnak

A ceutai helyzet azért is kényes, mert idén kezdődik az unió migrációs és menekültügyi paktumának alkalmazása. Az új rendszer első komoly próbája így egy olyan válság lehet, amelyben egy harmadik ország szándékosan is állhat a tömeges érkezés mögött. A tagállamoknak és Brüsszelnek el kell dönteniük, hogy a szolidaritás a migránsok elosztását jelenti-e, vagy a külső határ tényleges, közös védelmét. Ursula von der Leyen a következő héten tartja évértékelő beszédét az Európai Parlamentben. Diplomaták szerint a migráció biztosan szerepelni fog benne.