Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője október 14-én Brüsszelben, egy nappal az uniós csúcs előtt frontális támadást indított az Európai Bizottság ellen. A 2027-es francia elnökválasztás esélyese szerint a Bizottság túlterjeszkedett a hatáskörén. Ha rajta múlik, a testület a tagállamokat kiszolgáló titkárság lesz, Franciaország pedig jóval kevesebbet fizet be a közös kasszába.

Az uniós vezetők október 15–16-án ültek össze, hogy az energiaárakról, a 2028–2034-es hétéves költségvetésről és Ukrajna támogatásáról tárgyaljanak. Le Pen a felmérések szerint vezet a jövő tavaszi francia elnökválasztás előtt, így amit Brüsszelben elmondott, az egy lehetséges francia elnök programjaként is olvasható.

Le Pen szerint a Bizottság olyan területekre is betört, amelyek nem tartoznak hozzá, például az egészségügybe, a biztonságpolitikába és a nemzetközi diplomáciába. A testületet a mese békájához hasonlította, „amely addig fújja fel magát, míg akkora nem lesz, mint az ökör”. Hangsúlyozta: „Franciaország-pártinak lenni nem jelenti azt, hogy Európa-ellenesek vagyunk.”

A WELTEXPRESS beszámolója szerint Le Pen a „Nemzetek Európája” koncepciót állította programja középpontjába. Ebben az uniós intézmények csak azokat a hatásköröket gyakorolhatnák, amelyeket a tagállamok kifejezetten rájuk ruháztak. A Bizottság titkársági szerepre szorulna vissza, és megszüntetné vagy megkurtítaná az olyan testületeket, mint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vagy a Régiók Bizottsága. Bírálta a brüsszeli szerepvállalást a Zöld Megállapodásban, a bővítésben, a fejlesztési segélyezésben és a tervezett uniós hírszerző szolgálatban is.

Ötmilliárdos plafon a francia befizetésekre

Le Pen gazdasági javaslatai:

• Franciaország nettó uniós befizetése legfeljebb évi 5 milliárd euró lehetne. A francia szenátus adatai szerint ez most nagyjából 8 milliárd euró.
• „Valódi” szén-dioxid-határvám a lazább környezetvédelmi szabályokat alkalmazó országokból érkező importra, de mentesülne például a műtrágya és a kávé.
• Egységes uniós társasági adó a nagyvállalatokra, 20–25 százalékos kulccsal.
• A dohány és az alkohol adóinak összehangolása.

Programja része egy öt év alatt 140 milliárd eurós megtakarítást hozó terv, amellyel 2030-ra a GDP 3 százaléka alá szorítaná a francia költségvetési hiányt. „Demokratikus botránynak” nevezte, ha a 2028–2034-es uniós költségvetést még a francia választások előtt elfogadnák.

Szankciók és Ukrajna: Le Pen szembemegy a többséggel

Le Pen a legélesebben az orosz szankciókat és az Ukrajnának nyújtott támogatást bírálta.

„Igazunk volt, amikor azt mondtuk, hogy a szankcióknak nem lesz hatása Oroszországra”

– mondta.

Szerinte a szankciók jobban ártanak az európai gazdaságoknak, mint Moszkvának, miközben az uniós országok továbbra is vásárolnak orosz olajat és gázt.

A Euronews kérdésére kijelentette, hogy elnöksége esetén Franciaország leállítaná Ukrajna finanszírozását, mert azt már nem engedheti meg magának. „Ez a finanszírozás meg fog szűnni, és tisztességes dolog megmondani [Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek] az igazat.” Ezzel szembemegy a legtöbb uniós vezetővel, akik a csúcson újra megerősítették Kijev támogatását. Az EU februárban 90 milliárd eurós hitelről állapodott meg Ukrajnának, amelynek első, 45 milliárdos részletét jövőre folyósítják.

Le Pen fellépése azt jelzi, hogy a 2027-es francia elnökválasztás az egész unió számára fontos téttel bír. Franciaország a második legnagyobb nettó befizető és az EU egyik alapító állama. Ha egy olyan politikus kerül az Élysée-palotába, aki a befizetések harmadával való csökkentését, a Bizottság jogköreinek visszavágását és a szankciós politika feladását ígéri, az alapjaiban rajzolhatja át a brüsszeli erőviszonyokat. A választást a jelenlegi tervek szerint 2027 áprilisában tartják.