Andy Burnham brit miniszterelnök az ENSZ Közgyűlésén bejelentette, hogy létrehozzák az Információvédelmi Nemzeti Központot (National Centre for Information Defence). A cél az ellenséges államok dezinformációs kampányainak felderítése és „megzavarása”. A kormány a lépést az orosz befolyásolás elleni védekezésként mutatta be, kritikusai szerint viszont újabb állami eszköz születik, amellyel a hatalom eldöntheti, mi számít „igaz” és mi „hamis” narratívának.

Burnham szeptember 22-én tartotta első beszédét miniszterelnökként az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban, miután júliusban váltotta Keir Starmert. A beszéd legfontosabb bejelentése az új központ volt, amelynek feladata a miniszterelnök szerint az lesz, hogy „felderítse, beazonosítsa és megzavarja” az ellenséges államok információs műveleteit. Burnham a dezinformáció „mérgező áradatáról” beszélt, és Oroszországot az információs tér elleni „ipari méretű támadással” vádolta.

A szaksajtó szerint a részletek egyelőre homályosak. A The Record úgy tudja, hogy a kezdeti munkát a kormányhivatal (Cabinet Office) irányítja. A központ a titkosszolgálatokkal, a minisztériumokkal, a rendőrséggel és a közösségimédia-cégekkel együtt dolgozna. A költségvetésről nincs információ, és arról sem, milyen jogkörei lesznek. A miniszterelnöki hivatal annyit közölt, hogy a további részleteket később teszi közzé.

This is why I’m in New York. https://t.co/jkTjI5MPNK

— Andy Burnham (@andyburnham) September 22, 2026

Farage szerint veszélyben a szólásszabadság

A bejelentés másnapjára éles politikai vita alakult ki. Nigel Farage, a Reform UK vezetője szerint Burnham „Igazság Minisztériumát hoz létre, hogy lecsapjon a szólásszabadságra”. A párt vezetője tekintélyelvű kormányzásról beszélt. Az utalás George Orwell 1984 című regényére vonatkozik, amelyben az állam egy minisztériuma írja át a valóságot.

A Big Brother Watch polgárjogi szervezet óvatosabban fogalmazott, de hasonló aggályokat fogalmazott meg. Igazgatója, Silkie Carlo elismerte, hogy a külföldi kampányok elleni fellépés jogos. Hozzátette azonban: „Láttuk már, hogy a kormányunk visszaélt a »dezinformáció« elleni fellépés szerepével.” A szervezet azt kéri, hogy szigorúan korlátozzák az új központ hatáskörét.

A korábbi rossz emlékek

A kritikusok gyanakvásának oka a korábbi rossz tapasztalat. A brit kormány 2019-ben hozta létre a Counter Disinformation Unitot, eredetileg szintén külföldi befolyásolás ellen. A Big Brother Watch 2023-as jelentése szerint azonban az egység a járvány idején belföldi kritikusok megnyilvánulásait is gyűjtötte. Köztük volt David Davis konzervatív képviselő, aki a lezárásokat bírálta, és Peter Tatchell jogvédő aktivista, aki a monarchiát kritizálta. A kormány korábban azt állította, hogy az egység „nem figyeli a politikai vitát”.

A GB News kérdésére a kormány azt hangsúlyozta, hogy az új központ nem a belföldi ellenvélemények megfigyelésére jön létre. A kritikusokat ez nem nyugtatta meg. A GB News műsorvezetője, Alex Armstrong azt kérdezte, nem lehet-e az egységet „fegyverként bevetni olyan brit állampolgárok ellen, akik egyszerűen nem értenek egyet a kormánnyal”.

Hatóság vagy ellenőrizhetetlen hivatal?

A biztonságpolitikai szakértők is látnak nyitott kérdéseket. Sophie Williams-Dunning, a RUSI agytröszt kutatója szerint Nagy-Britannia „régóta adós egy koherensebb stratégiai válasszal” erre a fenyegetésre. Ugyanakkor szerinte nagy különbség van aközött, hogy egy központ a kormányhivatalon belül működik, vagy a parlamentnek felelős ügynökségként. Azt is jelezte, hogy a „megzavarás” kifejezés aktív, támadó jellegű fellépésre utal. A hasonló francia szervezet, a Viginum viszont csak felderít, beazonosít és cáfol, aktív beavatkozásra nincs felhatalmazása.

Joe Devanny, a londoni King’s College kutatója szerint az új központ lehet a meglévő munka egyszerű átcímkézése, de jelentheti a teljes rendszer újragondolását is. Egyelőre nem világos, melyikről van szó.

Európai trend

A brit vita nem elszigetelt jelenség. Az Európai Unióban a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) óta folyamatosan vita tárgya, hol a határ a dezinformáció elleni fellépés és a nem kívánt vélemények korlátozása között. A „megbízható” források előtérbe helyezése és az „ellenséges narratívák” megzavarása biztonsági kérdésként jelenik meg. Az ilyen kezdeményezéseket bírálók szerint viszont egyre inkább az állam dönti el, mi hangozhat el a nyilvánosságban.