A brit belügyminisztérium bejelentette, hogy megszűnt a Franciaországgal kötött „egyet be, egyet ki” visszaküldési megállapodás. Egy év alatt alig több mint ezer embert toloncoltak vissza, miközben csaknem 28 ezren érkeztek kis csónakokon a La Manche csatornán át. Ugyanezen a napon Párizs nyíltan Madrid mellé állt a ceutai válságban.

A „Hillmore-művelet” néven ismert programot 2025 augusztusában indították, nagy várakozásokkal. A lényege az volt, hogy Nagy-Britannia visszaküldhette Franciaországba azokat, akik kis csónakon érkeztek és nem volt joguk a maradásra. Cserébe ugyanennyi menedékkérőt fogadott be Franciaországból, legális úton. A londoni belügyminisztérium szerdán közölte, hogy a kísérleti program „már nem dolgoz fel új ügyeket”. A megállapodás hivatalosan október 1-jén járt le.

A számok magukért beszélnek

2025. augusztus 4. és 2026. június 30. között:

• 1087 embert küldtek vissza Franciaországba,
• 1117-en kerültek Franciaországból az Egyesült Királyságba,
• 27 920 migráns érkezett kis csónakokon.

Vagyis a csónakon érkezőknek csak körülbelül 4 százalékát küldték vissza. Közben a program kifejezetten drága volt: Shabana Mahmood belügyminiszter szeptember 15-én a parlamentben elmondta, hogy egy visszaküldés átlagosan mintegy 56 ezer fontba, nagyjából 65 500 euróba került. Mióta a csatornán át vezető út a migráció egyik fő útvonala lett, mintegy 197 ezer ember kelt át kis csónakokon.

Mindenki máshol keresi a hibát

Andy Burnham, aki júliusban követte Keir Starmert a miniszterelnöki poszton, a Brexitet hibáztatja, mondván, hogy emiatt nehezebb megállítani a csónakokat. Ugyanezen a napon arról is beszélt, hogy akár az unióba való visszalépés is szóba jöhet. Laurent Nuñez francia belügyminiszter európaibb megközelítést sürget. Szerinte Franciaország nem viselheti egyedül a felelősséget egy olyan határért, amely gyakorlatilag az EU külső határa.

Az embercsempészek közben gyorsabban alkalmazkodnak, mint a politika. Kutatások szerint idén jelentősen megnőtt a Belgium partjairól induló csónakok száma. Az útvonal tehát egyszerűen áttevődik oda, ahol gyengébb az ellenőrzés.

Macron: Spanyolország „többszörös támadás áldozata”

A migráció aznap a francia–spanyol csúcstalálkozón is fő téma volt. Emmanuel Macron kiállt Madrid mellett a ceutai válságban, és úgy fogalmazott, hogy Spanyolország „többszörös támadás áldozata”. A Euronews értelmezése szerint burkoltan bírálta azokat az európai országokat, köztük Olaszországot, amelyek nem vállaltak szolidaritást Spanyolországgal. Macron arra szólított fel, hogy az uniós migrációs paktum alapján találják meg az egyensúlyt a szolidaritás és a felelősség között, „robusztus megoldásokkal”. Pedro Sánchez megköszönte a francia támogatást a válság „nehéz napjaiban”. Elismerte, hogy július 30–31-én senki sem számított ekkora tömegre.

Kínzási vádak Ceutában

Közben a spanyol kormánynak a saját katonái miatt is magyarázkodnia kell. Az Amnesty International szeptember 10. és 15. között több mint 65 embert hallgatott meg Ceutában, és 22 olyan beszámolót gyűjtött, amely spanyol katonákat vádol verésekkel, megaláztatással és szabálytalan, eljárás nélküli kiutasításokkal. A védelmi minisztérium az ügyet átadta az ügyészségnek. A cikk ugyanakkor azt is rögzíti, hogy több mint 30 migránst tartóztattak le katonák elleni támadás miatt.

A városban 2383 kísérő nélküli kiskorút azonosítottak. Közülük 500–700 a beszámolók szerint az utcán él, és mintegy 800 nő is fedél nélkül maradt. Ezek a számok azt mutatják, hogy a ceutai válság két hónappal a kirobbanása után sem ért véget.