Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy az Északi Áramlat gázvezeték a háború vége után sem szállít majd orosz gázt Európába. Ezzel nemet mondott egy amerikai–orosz elképzelésre, amely amerikai befektető bevonásával indítaná újra a vezetéket.

„Már hatályban van a jogszabály, amely megtiltja, hogy Oroszországból gázt importáljunk, és ez hatályban is marad” – mondta Paula Pinho, a Bizottság vezető szóvivője az IR-PRESS beszámolója szerint. Pinho szerint az orosz függőség „fegyverré tette” az energiaellátást, és Európa „megfizette ennek az árát”. Anna-Kaisa Itkonen energiaügyi szóvivő hozzátette: „Bármi történjék is, fokozatosan kivezetjük az orosz gázt és LNG-t az európai piacról.” Itkonen hangsúlyozta, hogy a szabályozás „nem kötődik szankciókhoz vagy geopolitikai eseményekhez”, vagyis egy esetleges békekötés sem változtatna rajta.

Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben arról beszélt, hogy az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók addig maradnak, „amíg Oroszország be nem fejezi a háborút”.

A bizottsági bejelentés egy októberi Reuters-értesülésre reagált, miszerint orosz és amerikai tisztviselők arról tárgyaltak, hogy egy amerikai befektető szálljon be az Északi Áramlatba. A tárgyalásokon Jared Kushner amerikai különmegbízott, Donald Trump veje és Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója vett részt, Moszkvában és New Yorkban. Ugyanezen tárgyalások során a Lukoil európai eszközeinek, finomítóinak és benzinkútjainak eladása is szóba került.

A The Wall Street Journal később arról írt, hogy Washington azt javasolta: Oroszország egy amerikai közvetítőn keresztül adhasson el gázt Európának, a bevételek pedig egy harmadik országbeli letéti számlára kerüljenek, hogy a Kreml ne fordíthassa háborúra. Az amerikai érvelés szerint ez ösztönözné Putyint egy energetikai tűzszünetre, Kijev tranzitdíjat kapna, Európa pedig a tél előtt olcsóbb gázhoz jutna. A WSJ szerint a Trump-kormányzat úgy számol, hogy az európai ellenállás „kevésbé merev, mint amilyennek látszik”.

Az európai tisztviselők azonban kemény szavakkal utasították el a tervet. Egy skandináv vezető szerint ez „ellentmondana mindannak, amit Európa képvisel”. Egy nagy európai ország tisztviselője pedig ahhoz hasonlította, ahogyan Neville Chamberlain feláldozta Csehszlovákiát Hitlernek.

A Fehér Ház a Reutersnek azt közölte, hogy „mostanában nem volt Északi Áramlattal kapcsolatos megbeszélés”, és minden megállapodásnak „az amerikai adófizetőknek és vállalatoknak kell kedveznie”.

Az Északi-Áramlat a vezeték felrobbantása után Fotó: AFP

Kivezetési menetrend

Az uniós tagállamok által elfogadott jogszabály szerint a rövid távú orosz LNG-szerződések már megszűntek, a hosszú távú LNG-szerződések 2027 januárjáig szűnnek meg, a vezetékes gázszerződések, köztük az Északi Áramlathoz kötöttek, 2027 szeptemberéig, 2027 végére pedig minden orosz gázszállításnak meg kell szűnnie az EU-ba.

A jogszabály módosításához új bizottsági javaslatra és a tagállamok minősített többségére lenne szükség. Az orosz vezetékes gáz aránya az EU-ban a 2021-es mintegy 40 százalékról 2025-re 6 százalék körülire esett vissza. Az átállásnak azonban ára volt: Európa jóval drágább amerikai LNG-re cserélte az orosz gázt.

Az uniós tárolók csak mintegy 75 százalékig vannak feltöltve, a németeknél nagyjából 60 százalékig, jóval a tavalyi szint alatt. Mathieu Utting, a Rystad Energy elemzője szerint Európának kisebb gáztartaléka van, mint amennyire szüksége lenne, és kevesebb lehetősége a kiesések pótlására. Az elemzők szerint a magas árak legalább egy évig kitarthatnak.

Németország megosztott

A kérdés Berlinben is megosztja a politikát. A német kormány ellenzi a vezeték újraindítását, a gazdasági minisztérium szóvivője szerint ehhez kormányzati engedély kellene, ami „nem kívánatos”. Az AfD viszont, a Moscow Times szerint Németország legnépszerűbb pártja, újraindítaná. Vezetője, Alice Weidel így fogalmazott: „Orosz földgázt és kőolajat akarunk, hogy tehermentesítsük a német fogyasztókat és vállalkozásokat.” Friedrich Merz kancellár azzal vádolta Weidelt, hogy Oroszország oldalára állt.