A fiatalok radikalizálódása táplálja a terrorizmust
A Global Terrorism Index legfrissebb éves jelentése szerint 2025-ben az európai és észak-amerikai terrorizmusellenes nyomozások közel felében kiskorúak vettek részt, ami 2021 óta háromszoros növekedést jelent. Szakértők szerint mindez annak a következménye, hogy a toborzók kihasználják a rendelkezésükre álló eszközöket: játékplatformokat, algoritmusokat, titkosított üzenetküldő alkalmazásokat.
A Global Terrorism Index (GTI) 2026-os kiadása a globális terrorizmus alakulását mutatja be, kiemelve a fiatalok körében jelentkező veszély mértékét a nyugati országokban.
2012 óta Franciaországot több mint ötven iszlamista támadás érte, amely csaknem háromszáz halottat követelt, de hasonlóan sokkoló adatok jelentek meg más országokról is. A terrorizmus, amely többségében iszlamista hálózatokhoz köthető, 53 embert ölt meg Németországban, 69-et az Egyesült Királyságban. Ezek között a támadások között szerepel az afgán dzsihádista által 2025 februárjában Münchenben elkövetett gázolásos merénylet (két halott, egy algériai származású anya és lánya) és az októberben egy szíriai származású brit által egy manchesteri zsinagóga ellen elkövetett merénylet (két halott).
Ebben az összefüggésben a jelentés jelentős része a fiatalok radikalizálódásával foglalkozik. A tanulmány különösen részletesen tárgyalja azt, amit „a radikalizálódás modern útjának” neveznek, vagyis az interneten, a „közösségi média algoritmusain” és a „magával ragadó játékkörnyezeteken” keresztül szólítják meg a fiatalokat.
Ezeket az eszközöket a terrorista csoportok tökéletesen kihasználják, függetlenül attól, hogy melyik irányzathoz tartoznak: bár a dzsihádizmus továbbra is a fő fenyegetés, különösen Európában, ez a fiatalok körében megfigyelhető „radikalizálódás útja” az ultrabaloldalra, az ultrajobboldalra, illetve arra is érvényes, amit a szakértők „á la carte” szélsőségességnek hívnak, ahol ideológiai tájékozódási pont nélkül, erőszakra éhes fiatalok különféle tartalmakat fogyasztanak (akceleracionizmus, antiszemita összeesküvés-elméletek, dzsihádista propaganda, „incel” kultúra – azaz „kényszerű szinglik” –, hatóságok iránti gyűlölet…).
A Global Terrorism Index megállapítja, hogy „a nyugati országokban a terrorizmust egyre inkább a fiatalok radikalizálódása táplálja” – írta a Le Figaro.
A kiskorúak „2025-ben az Európában és Észak-Amerikában folyó terrorizmussal kapcsolatos nyomozások 42%-át teszik ki, ami 2021 óta háromszoros növekedést jelent”. Ezenkívül „2024-ben a tinédzserek tették ki az Iszlám Állammal kapcsolatos letartóztatások közel kétharmadát Európában”.
Elsősorban a Nyugatot érinti ez a jelenség. Belgiumban a 2022 és 2024 közötti nyomozások egyharmada kiskorúakat érintett, az Egyesült Királyságban 2023–2024-ben 82 kiskorút vettek őrizetbe, szemben a 2019-es 12-vel, Ausztráliában 2020 óta 35 kiskorú érintett.
87% des mineurs radicalisés ont souffert de négligences ou d’abus psychologiques et plus des trois quarts ont vécu des situations d’abandon. →https://t.co/ExTpKIw5PT pic.twitter.com/P3KB4ertOD
— Le Figaro (@Le_Figaro) April 1, 2026
Egyre gyorsabb a radikalizálódási folyamat
Egy másik aggasztó tendencia, hogy egy fiatal a radikalizálódásának idejét 2005-ben 18 hónapra, 2016-ban pedig 13 hónapra becsülték. Ma ez néhány hónap, néhány hét, sőt néhány nap is lehet. A propaganda a célpontok sebezhetőségét is kihasználja: a radikalizálódott kiskorúak mintegy 87%-a szenvedett el elhanyagolást vagy pszichológiai bántalmazást, és több mint háromnegyedük élt át elhagyásos helyzeteket.
A jelentés kiemeli, hogy bár „a terrorista hálózatok fő célpontját a 15–25 éves fiatalok jelentik, a toborzás és az ideológiai alapjai már 8 éves gyermekeknél is megfigyelhető”.
A jelentés így véli: „a fiatalok radikalizálódása terén az egyik legriasztóbb fejlemény az online játékok és a kapcsolódó kommunikációs platformok, különösen a Discord, a Twitch, a Steam és a Roblox instrumentális felhasználása”.
A terroristák nem csak azzal elégednek meg, hogy ezen a csatornán kapcsolatokat építenek ki elszigetelt fiatalokkal: olyan „játékvilágokat” hoznak létre, amelyek dicsőítik az erőszakot. A kiskorúak így „szimulációs játékokat használnak arra, hogy digitálisan eljátszhassák a valós erőszakos cselekményeket, például támadásokat” imaházak vagy iskolák ellen, „ezzel elmosva a határt a digitális szórakozás és a fizikai terrorizmus között”.