Egyre több baloldali vagy liberális lap próbálja szőnyeg alá söpörni vagy elbagatellizálni az illegális fegyverkereskedelem jelenségét. Egy finn szakember nyilatkozata után voltak olyan lapok, melyek a hazugságtól sem rettentek vissza, hogy letagadják az illegális fegyverkereskedelem növekedésének lehetőségét az orosz-ukrán konfliktus miatt.

Európában és a tengerentúlon is komoly aggodalmat keltett a gyanú, hogy az európai feketepiacra is kerülhetett abból a temérdek fegyverből, amelyet a nyugati országok Ukrajnának szántak. Több tízmilliárd dollár értékű katonai segítség érkezett eddig Ukrajnába, Washington például több mint ezernégyszáz vállról indítható légvédelmi fegyvert bocsátott az ország fegyveres erőinek rendelkezésére, amelyek képesek egy utasszállító repülőgépet is lelőni.

A Biden-kormányzat emellett több mint tízezer gránátvetőt és kézifegyvert, valamint több mint hatvanezer lőszert is szállított Ukrajnának. Hasonlóképpen, az Egyesült Királyság több mint ötezer páncéltörő rakétát küldött Ukrajnának, olyan fegyvereket, amelyek könnyen célba vehetik és megsemmisíthetik a legtöbb mozgó járművet.

A feketepiaci kereskedelemben több európai ország is érintett lehet, legalábbis erre figyelmeztetett a finn Nemzeti Nyomozóiroda főfelügyelője. Az Egyesült Államok a napokban megkongatta a vészharangot, az Europol – amely segítséget nyújt a tagállamok bűnüldöző hatóságainak a súlyos nemzetközi bűncselekmények és a terrorizmus elleni fellépésben – pedig már nyáron figyelmeztetett, hogy fennáll a veszélye annak, hogy bűnszervezetek kezére kerülhetnek az Ukrajnának szánt fegyverek. De a NATO és az EU is riasztást adott ki nyáron az ukrajnai fegyvercsempészet miatt.

A Business Insider lap megpróbálta bebizonyítani, hogy ez a jelenség nem létezik az orosz-ukrán háború kapcsán és a baloldali és liberális mainstream média is közel hasonló módon próbálja tagadni az illegális fegyverkereskedelem szerepét a háborúkban. A cikkek elején rendre letagadják a jelenséget, majd ezután következtetésképp kénytelenek elismerni, hogy az általuk megkérdezett szakértők és intézményi vezetők komoly veszélyekre figyelmeztetnek.

A lap először elbagatellizálta a feketepiaci szerepet, majd különböző embereket idézve lényegében elismerte, hogy a veszély fennáll. Felidézte, hogy miután az egykori Jugoszlávia szétesett és háborúba süllyedt, a fegyverembargó ellenére is elárasztották fegyverekkel, amelyek később egész Európában elterjedtek. 2015-ben a Flamand Békeintézet, az európai fegyveráramlást nyomon követő kutatócsoport tanulmánya megállapította, hogy a feketepiacon kapható fegyverek többsége a Balkánról származik – erről egyébként a V4NA is beszámolt a minap.

Katarzyna Volkmann, a Frontex, az európai határellenőrzési ügynökség szóvivőjét is megkérdezte az Insider. A szóvivő elmondta, hogy az ügynökség valóban észlelte, hogy több fegyver érkezik a határokra, de kiemelte hogy nem lehet biztosan megmondani ennek az okát. Vagyis, nem tudják hogy a csempészet erősödött, vagy a határellenőrzés lett sikeresebb.

Volkmann úgy véli, hogy a háború időtartama alatt várhatóan a legtöbb „Ukrajnában lévő fegyver az országban marad”, de „a tűzszünet vagy a fegyveres konfliktus befejezése az országból történő fegyvercsempészet növekedéséhez vezethet”.

– írja az Insider. Julija Matsyk, az Európai Bizottság szóvivője szintén azt mondta az Insidernek, hogy „a mai napig nincs olyan információ, amely arra utalna, hogy Ukrajnából nagymértékű lőfegyvercsempészet folyik”. Európa és bűnüldöző szervei azonban fokozott készültségben vannak.

„Bár Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját nem lehet egyszerűen a volt Jugoszláviához hasonlítani, a korábbi katonai konfliktusok, például a Nyugat-Balkánon tapasztaltak azt mutatják, hogy ha egy régióban nagy mennyiségű kézi- és könnyűfegyver áll rendelkezésre, az közép- és hosszú távon valószínűleg ahhoz vezethet, hogy ezek a fegyverek más régiókba kerülnek, különösen miután a konfliktus megszűnik vagy annak mértéke korlátozottá válik. Ez destabilizáló tényezővé válhat, különösen a közeli régiók számára, és komoly fenyegetést jelenthet az EU és Ukrajna számára is, mivel a szervezett bűnözői csoportok és a terroristák hozzáférhetnek ezekhez a csempészett fegyverekhez”

– idézi a lap az Európai Bizottság szóvivőjét.

Júliusban az Európai Unió bejelentette, hogy a fenyegetés leküzdése érdekében egy új „központot” hoz létre Moldovában a fegyverkereskedelem elleni küzdelem érdekében, amelynek keretében biztonsági szakértők érkeznek majd az országba. Moldova nem tagja az EU-nak, de az Ukrajnával határos országot az illegális fegyverkereskedők elleni küzdelem kiindulópontjának tekintik – ezt az Insider is felidézte, ahogy azt is hogy Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa akkor azt mondta, hogy „bizonyos jelek” arra utalnak, hogy az a kereskedelem már zajlik.

Egy moldáv kormányzati közlemény szerint elenyésző mértékben, de előfordult a jelenség. A belügyminisztérium szeptemberben bejelentette, hogy új egységet hoz létre a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatban. A minisztérium az ezt kísérő sajtóközleményben azt írta, hogy az előző hat hónapban fellendült a kereskedelem, és a rendőrség 12-szer annyi fegyvert foglalt le, mint 2021-ben ugyanebben az időszakban.

A lefoglalt fegyverek száma összességében a kereskedelem fellendülésére utal, nem pedig fegyveráradatra.