Az osztrák kormány múlt héten közzétett integrációs jelentéséből kiderül, hogy a lakosok 27,2 százaléka külföldi származású: első generációs bevándorló vagy Ausztriában született, külföldi szülők gyermekeként. 2013-ban ez az arány 19,4 százak volt. A jobbközép és zöld kormánykoalíció miniszterei azonban a bevándorlás folytatását szorgalmazzák.

Az osztrák hatóságok által összeállított jelentésben a németek (232 700 fő), a románok (153 400 fő) és a törökök (124 100 fő) vezetik a főbb bevándorló népességcsoportok rangsorát. Ugyanebből a jelentésből kiderül, hogy csak 2022-ben 112 300-an kértek menedékjogot, amit az afgán és szíriai migránsok megugrása hajtott – írja a The European Conservative hírportál.

„Ausztria csak a bevándorlásnak köszönhetően növekszik” – jelentette ki Tobias Thomas, az osztrák statisztikai hivatal főigazgatója a héten közzétett jelentés kapcsán. Susanne Rabb, az Osztrák Néppárt (ÖVP) jobbközép integrációs minisztere gyorsan felhasználta az eredményeket annak bizonyítékaként, hogy több bevándorlásra van szükség, mivel az osztrák népesség a század közepére várhatóan átlépi a 10 milliót, annak ellenére, hogy a születési ráta csökken (1,48 gyermek/nő).

Míg a munkaerő-piaci igényeket a több bevándorlás melletti érvként hozták fel, a jelentésből kiderül, hogy

egyes bevándorló közösségek körében a foglalkoztatási arány jelentősen alacsonyabb, mint az országos átlag (74,1%).

A szíriai és afgán férfiaknak mindössze 44 százaléka aktív a munkaerőpiacon, ez az arány az ugyanilyen háttérrel rendelkező nők esetében 26,3 százalékra csökken.

A jelentés szerint a menedékkérők nagy része írástudatlan is, 23 százalékuk nem tud írni és olvasni az anyanyelvén.

Az Exxpress osztrák lap arról számol be, hogy a kormányzati statisztikák szerint a bűncselekmények gyanúsítottjainak 45 százaléka külföldi állampolgár, 28 százalékuk Ausztriában élő külföldi.

Az integrációs miniszter, Rabb szerint ugyanakkor „az osztrák menekültügyi fék működik”. A menekültügyi fék célja, hogy visszaszorítsa a bevándorlást, hogy ne terheljék túl a menekültügyi rendszert.

Ausztria egyébként tavaly 41 százalékos csökkenést regisztrált a menedékkérelmek számában, ami egyfajta európai kiugró értéket jelent.

Ez előrelépés, tekintve, hogy a 2014 utáni európai migrációs válság idején Ausztria korábban a menedékkérők egyik legnagyobb befogadója volt.

Az elmúlt hónapokban a Balkánról északra áramló migránsok miatt az osztrák hatóságok megpróbálták korlátozni a családegyesítést, és – a zöld politikusok heves ellenállása ellenére – bevezették a DNS-vizsgálatot annak megállapítására, hogy az állítólagos családi kapcsolatok valósak-e.

Európai szinten Karl Nehammer osztrák kancellár (ÖVP) megpróbál úttörő szerepet vállalni az Egyesült Királyság által kidolgozott „Ruanda-terv” egy olyan változatában, amely alapján a menedékkérőknek egy harmadik országban kell tartózkodnia, amíg fel nem dolgozzák kérelmüket.