Bulgária akkor sem hajlandó jóváhagyni az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával, ha erre a nemzetközi közösség kéri. Brüsszel az ukrajnai háború miatt azt szeretné, hogy a nyugat-balkáni államok még ha lassan is, de haladjanak az EU felé. Szófia most egy sor követeléssel állt a macedónok elé, ha azokat nem teljesítik, hosszú évekig az Unión kívül maradhatnak.

A bolgárok nem engednek

Az Európai Unióba igyekvő országoknak nem elegendő, hogy a Brüsszel által megszabott komoly kritériumoknak megfeleljenek, hanem teljesíteni kell, mindegyik másik, már uniós ország elvárását is. Így lehet az, hogy ugyan az Európai Bizottság már jóváhagyta Szkopje tárgyalási folyamatának megkezdését, de az mégsem kezdődhetett el. Szófia ugyanis azt kéri a macedónoktól, hogy alkotmányos garanciákat fogadjanak el a bolgár kisebbség védelmére, rendezzék a történelmi vitákat és fejezzék be a gyűlöletbeszédet a bolgárok ellen.

Kiril Petkov bolgár miniszterelnök azt mondta, hiába az uniós nyomás, országa nem enged. Mint fogalmazott: Bulgária tartja magát az általa képviselt korábbi állásponthoz, miszerint nem támogatja, hogy Észak-Macedónia megkezdje a csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióhoz, annak ellenére sem, hogy a nyugati partnereik ezt követelik tőlük. Az ukrajnai orosz invázió miatt fokozódott ez a kérés, de a bolgár kormány – legalábbis egyelőre – nem enged.

„Külföldi nyomásra, semmit nem fogunk tenni” – így nyilatkozott Petkov pár órával azután, hogy Várhelyi Olivér uniós biztossal tárgyalt.

kép: Facebook

Az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa a Politika szerb napilap információi szerint azt mondta a bolgároknak, hogy három hét múlva visszatér, addigra Szófia vonja vissza a vétóját, amely az észak-macedónok csatlakozási tárgyalásainak megkezdését illeti.

Széleskörű társadalmi egységet akar a kérdésben a miniszterelnök

Kiril Petkov az események után videóüzenetben fordult az ország lakosságához. Azt mondta, hogy az általa vezetett közép-orientált kormány széleskörű konszenzust szeretne teremteni a kérdésben. Arra kérte Rumen Radev államfőt, hogy hívja össze a Nemzetbiztonsági Tanács ülését. A miniszterelnök szerint ott kellene megtárgyalni, hogy miként viszonyuljanak az észak-macedónok csatlakozási kérelméhez, illetve beszéljenek arról, hogy milyen viszonyt alakítsanak ki a balkáni szomszédjukkal – tudósít a Beta Hírportál.

kép: Facebook

Szófia a támogatásért cserébe egyértelmű garanciákat vár el Szkopjétől, amellyel biztosítaná az ott élő bolgárok jogait, és ezt foglalják bele a macedón alkotmányba is. Elvárás még az is, hogy előrelépés történjen a történelmi nézeteltéréseik tekintetében, és hagyjanak fel a bolgárok elleni gyűlöletbeszéddel Észak-Macedóniában. A bolgár politikusok egy része egyébként megkérdőjelezi a macedón identitást és a nyelvet. Úgy vélik, Radev elnökkel az élen, hogy a macedón nép és a nyelv gyökere a bolgárokhoz kötődik.

A parlament kezébe adná a döntést a kormányfő

A szófiai kormány semmilyen konkrét lépést nem fog tenni az észak-macedónok csatlakozási tárgyalásainak előmozdításának érdekében addig, amíg nem lesz erről teljes egyetértés a kabinetet alkotó pártok között. Kiril Petkov szerint a koalíciót alkotó szervezeteknek közös álláspontja szükséges ehhez, sőt még a parlamentet is bevonná ennek a döntésnek a meghozatalába.

„Csakis a képviselőháznak van legitimitása arra vonatkozóan, hogy döntsön az Észak-Macedóniával való viszonyról. Ez mindenki számára világos kell, hogy legyen. Erről tudnia kell a bolgár népnek, s tudomásul kell ezt vegyék a külföldi partnerek is” – nyilatkozta a kormányfő.

A bolgár miniszterelnöknek nem ez az első kijelentése, amely szembe megy az általános vélekedéssel. Hetekkel ezelőtt például arra szólította fel az ország lakosságát, hogy mindenki egyhavi fizetését utalja át egy alapítványnak, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajnának. Kiril Petkov Facebook-posztjában rámutatott, beszélni könnyű, de most valóban segíteni kell, akár azzal is, hogy pénzt vonunk meg magunktól.

A francia elnök is közeledést szeretne

Az Európai Bizottság mellett az erős nyugati államok is azt szeretnék, ha a bolgárok és az észak-macedónok évtizedes vitái rendeződnének. Emmanuel Macron francia elnök a napokban telefonon egyeztetett a szemben álló felekkel. Arra kérte őket, hogy tárgyalások útján oldják meg a köztük lévő vitás kérdéseket.

„A tárgyalások célja az volt, hogy a francia soros EU-elnökség ideje alatt bátorítást kapjon a két balkáni ország, hogy minél gyorsabban megegyezzenek a problémák megoldásáról”

– írták az egyeztetést követően a Macron irodájából származó közleményben.

Az észak-macedón miniszterelnök korábban azt mondta, hogy hajlandó lenne a bolgárok által kért alkotmánymódosításról tárgyalni, de nem most. Dimitar Kovacsevszki szerint ugyanis az uniós csatlakozás során több ponton is módosítani kell az alkotmányt, így, ha megkezdődtek a tárgyalások, akkor tennék meg a bolgárok által kért lépést. Ez a fajta hozzáállás viszont gyakorlatilag egy ördögi körhöz vezet, mert Szófia addig – ha nem változtatja meg az álláspontját –, akkor fenntartja a vétót. Így alkotmánymódosításra sem lesz szükség, mert el sem kezdődhetnek a tárgyalások.

kép: Pixabay

Észak- Macedónia egyébként 2004. március 22-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. Az Európai Bizottság 2005. november 9-én kedvező véleményt nyilvánított erről, majd az ország 2005 decemberében kapott tagjelölt státuszt az Európai Tanácstól. Másfél évtizeddel később, Brüsszelben 2020-ban a tagországok európai-ügyi miniszterei politikai jóváhagyásukat adták, hogy az észak-macedónok Albániával együtt megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat, de ez azóta sem következett be az egyes tagországok vétói miatt.

A görögökkel való kiegyezés nem volt elegendő

Most Bulgária blokkolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával, korábban pedig a görögök tették ugyanezt. 2018-ban írta alá a görög és a macedón külügyminiszter a görög-macedón-albán hármas határon fekvő Preszpa-tó görög oldalán a szerződést, amely rendezte a két ország közti évtizedes névvitát. Ennek eredménye, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságot később Észak-Macedóniának nevezték át. Szkopje azért ment bele a névváltoztatásba, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások a balkáni ország és az Európai Unió között. A görögök ezt megelőzően akadályozták a folyamat megindítását.

kép: Pixabay

Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a két ország között azóta folyt a névvita, hogy Macedónia 1991-ben függetlenné vált Jugoszláviától. Görögország északi tartományát ugyanis Makedóniának hívják. Athén azt szerette volna elkerülni, hogy a macedónok területi követelésekkel álljanak elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. A görög-macedón vita lezárultával azonban mégsem nyílt meg az út az EU felé.