"Cenzúrázzák az információkat, ők döntik el mi jut el a fogyasztóhoz és mi nem. Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem a nemzetállamoktól elvett hatalomról", fogalmazott Tymoteusz Zych az Ordo Iuris alelnöke a V4NA-nak. A jogi szakértő elmondta, a közösségi média oldalak cenzúra-hadjáratát csak nemzetközi összefogással és azonnali cselekvéssel lehet megállítani.

„Régen a hatalom a nemzetállamoknál koncentrálódott, amik jogi garanciákat biztosítottak az állampolgároknak és demokratikus legitimitással is rendelkeztek. Manapság egy új hatalmi ágat is látunk a tech óriásvállalatok megjelenésével, amiknek ma már hatalmukban áll irányítani az információ áramlását világszerte”, fogalmazott a V4NA-nak adott interjújában Tymoteusz Zych, az Ordo Iuris jogi kutatóintézet alelnöke.

Zych elmondta, a jelenségre bár Donald Trump Twitter-fiókjának törlése irányította rá a figyelmet, az Ordo Iuris saját bőrén tapasztalta a közösségi oldalak cenzúrázási erejét és már 3 évvel ezelőtt javaslatokat fogalmazott meg a helyzet rendezésére.

„A mi javaslatunk három főbb pontra fókuszált”, magyarázza a szakértő. A javaslat elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi oldalaknak biztosítaniuk kell azt, hogy amelyik tartalom megengedett az nem törölhető. A második pont szerint a felhasználási feltételeknek alárendelt szerepben kell lenniük az adott ország jogrendszerével. „A vállalat platformjai elérhetővé tételéhez az országban lévő internetet használja, ezért a jogsértésekről az adott ország bíróságának kell döntenie” szögezi le a szakértő.

Hozzátette, ez a fogyasztóvédelemben is alapvetés, hogy a fogyasztókat jobban védik mint a nagyvállalatokat, és ebben az esetben a fogyasztó tartózkodási helye szerinti szabályok lesznek a mérvadók, nem a szolgáltató székhelyén érvényes szabályok. „Számos platform figyelmen kívül hagyja az adott országok szabályozásait. Erre szigorúbb garanciákat kell biztosítani, hogy a bíróságok igazságot tudjanak tenni vitás kérdésekben”, teszi hozzá Zych.

Az Ordo Iuris által javasolt harmadik kritérium az „árnyéktiltások” kezelése. „Ezek a láthatatlan korlátozások arra szolgálnak, hogy indirekt módon szabályozzák a felhasználók tartalmait. Erről nyíltan nem beszélnek természetesen, viszont sokszor látjuk, hogy politikai vagy vallási nézetek alapján diszkriminálnak a felhasználók között”.

Tymoteusz Zych arra is rámutat, hogy Lengyelország már komoly előrelépéseket tett az ügy kezelése érdekében. Egy új rendszer kialakításán dolgoznak az úgynevezett Online Szólásszabadság Tanácsával a középpontban, amely arra lenne hivatott, hogy kivizsgálja a kérdéses eseteket. „Ebbe a tanácsba a Szejm 3/5-ös többséggel, tehát egy szélesebb konszenzussal választja a tagokat, hogy biztosítsa a pártatlanságot”, fogalmaz a szakértő. Elmondta, az ilyen kérdések általában erősen polarizáltak a lengyel politikában, azonban több helyről is látott pozitív reakciókat, például a baloldali szocialisták és liberálisok táborából is, akik belátták, hogy itt most a szabadságról van szó, nem a politikáról.

Zych elmondta, a jelenség sokkal átfogóbb, mint gondolnánk. Rámutatott, hogy a közösségi média szolgáltatók mára akkorára nőtték ki magukat, hogy a Google vagy a Facebook GDP-je vetekszik egyes országokéval. „Ez már nem csak a gazdaságról szól, hanem a nemzetállamoktól elvett hatalomról”, fogalmazott. Hozzátette, most még meg lehet állítani a térnyerést, de nemzetközi összefogásra van hozzá szükség. „Ha gyorsan cselekszünk és olyan jogi szabályozást fogadunk el, ami korlátozza ezeket a monopóliumokat, akkor megállíthatjuk a terjeszkedésüket, mielőtt komolyabb veszélyt jelenthetnének”.