A magyar foci válogatott szenzációs győzelme után vezeti a csoportját a Nemzetek Ligájában. A magyar külgazdasági és külügyminiszter még az angol-magyar meccs előtt adott interjút a szabadkai Pannon TV-nek, amelyben elmondta, a nemzeti büszkeségnek egy fontos eleme a válogatottnak a teljesítménye. Az interjúban Szijjártó Péter beszélt egy lehetséges budapesti olimpiáról, s az ukrán-orosz háború gazdasági következményeiről is.

Beérnek a magyar sportberuházások

Menetel a magyar labdarúgó válogatott a Nemzetek Ligájában. 4 forduló után 7 szerzett ponttal vezeti a csoportját. Sallaiék kedd este egy csodálatos mérkőzésen 4-0-ás győzelmet arattak az angol csapat ellen idegenben. A magyar külgazdasági és külügyminiszter már a mérkőzés előtt adott interjújában azt mondta, hogy büszkék a válogatott teljesítményére. Szijjártó Péter szerint látszik, hogy a magyar sportágfejlesztési programok közül most már a futballfejlesztésére szánt beruházások is egyre inkább kezdenek beérni.

A tárcavezető a Pannon Televízió Szubjektív című műsorában kiemelte: néha már az is megfordul a fejekben, hogy lehettünk volna bátrabbak, s építhettünk volna nagyobb stadiont, mert egészen biztos, hogy az Európa Bajnokság meccseire, meg a válogatott fellépéseire is, a mostani 67 ezernél bőven több jegy is elkelt volna. A miniszter büszkeségének adott hangot, hogy a Puskás stadion megnyitása óta a válogatott mérkőzései szinte mindig teltházasak.

„Aki eddig kételkedett abban, hogy a magyar emberek szeretik-e a futballt, vagy nem, azok most már nyilvánvalóan meggyőződhetnek arról, hogy a labdarúgásnak hatalmas identitásnövelő ereje van. A nemzeti büszkeségnek egy fontos eleme a válogatottnak a teljesítménye”

– mondta a miniszter.

Szijjártó Péter hozzátette: mára a magyar futball az előző évekhez képest jelentős fejlődésen ment keresztül, s mindent meg is tesznek azért, hogy a magyar gyerekek számára biztosítsák a kulturált, és eredmények elérését lehetővé tevő sportolást, nem csak a labdarúgás terén, hanem más sportágakban is. Ezt a célt szolgálják a magyar kormánynak azok a beruházási programjai, amelyeket végrehajtanak – tette hozzá a miniszter.

kép: MTI

Füttyszó Angliában

„Azt hazudták, hogy fütyültek a gyerekeink, aztán kifütyülték a Himnuszunkat…. Végül mégis mi énekeltük a Himnuszt Wolverhamptonban, a meccs után. Most már mindenki tudhatja: nem érdemes belénk kötni”

– ezt írta a külgazdasági és külügyminiszter a kedd esti angol-magyar meccseken tapasztaltakkal kapcsolatban.

A Nemzetek Ligájában a magyar csapat már másodszor győzte le az angolokat. Az első összecsapáson több tízezer gyermek előtt nyertek a magyarok. Akkor a mérkőzést követően egyesek azt állították, hogy a magyar gyerekek kifütyülték a térdelő angolokat, voltak olyanok is, akik rasszizmust véltek felfedezni. Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter azt mondta: ilyenkor a tragikus és a nevetséges jelzők futnak végig a fejében, meg kellene gondolni, hogy melyiket kellene alkalmazni.

„35 ezer magyar gyermek nézte a magyar válogatottnak a játékát. Senki ne gondolja a magyar gyerekekről, hogy rasszisták lennének, hogy kifütyülnének letérdelő játékosokat. Ez nonszensz felvetés. Egy ilyen meccsen, ahol 35 ezer gyerek van, nyilvánvalóan nincs szervezett szurkolás, hanem egyfajta zsibongás van. Nem tanórán vagy színházban vannak a gyerekek, senki nem várhatja el tőlük, hogy csendben üljenek, de nyilvánvalóan nem volt szó arról, hogy bárki kifütyülte volna az angol válogatottat”

– húzta alá Szijjártó Péter.

Ideje lenne túllépni az ilyen frusztrációkon – zárta ezzel kapcsolatos gondolatait a miniszter.

Újra olimpiát rendezne Budapest?

Az elmúlt napokban felröppentek olyan információk, hogy Magyarország ismét megpróbálkozna az olimpia rendezésével. Szijjártó Péter erre reagálva azt mondta, ez a sportesemény hetekre-hónapokra az országot a világ érdeklődésének középpontjába helyezné, ha nem covid olimpiáról van szó, akkor pedig százezrek érkeznek az adott országba. Egy adott sportesemény kapcsán olyan reklámértéket tud realizálni egy ország, amelyet forintosítani nagyon nehéz.

„Sajnos egy nagyon nagy álmától fosztották meg a magyar nemzetet, azok, akik korábban a budapesti olimpia rendezésének lehetőségét elvették tőlünk. Nincs olyan döntés, amely most ezzel kapcsolatban aktualitással rendelkezne, de egy dolog biztos. Az eddigi szervezési tapasztalataink, a nagy világversenyek magyarországi megrendezésének eredményei, s a sportinfrastruktúra helyzete gyakorlatilag nagyon kicsi plusz beruházásokkal lehetővé tenné, hogy Magyarország akár az olimpiának is otthont adjon”

– nyilatkozta Szijjártó Péter.

A Magyar Olimpiai Bizottság 2015-ben döntött úgy, hogy 2024-ben olimpia és paralimpia budapesti megrendezését javasolja. Az év júliusában a magyar parlament is támogatta ezt a döntést. Nagy többséggel szavaztak meg a javaslatot, csak a baloldali képviselők voltak ellene. Aztán 2017-ben a Momentum Mozgalom kezdett aláírásgyűjtésbe, hogy megakadályozza az olimpia megrendezését. Népszavazást akartak kiírni Budapesten, melynek az lett volna a kérdése, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát? A Momentum Mozgalom 266 151 aláírást adott le ezzel kapcsolatban.

Később Orbán Viktor kormányfő, Borkai Zsolt, a MOB elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere azt a döntést hozták, hogy Budapest visszalép a pályázattól. Ehhez a kormány egy határozatot hozott, amelyben felkérte a Fővárosi Közgyűlést és a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét, hogy az olimpia megrendezésére irányuló pályázatot vonja vissza. A határozatban a korábban létrejött egység felbomlását állapították meg.

Az orosz-ukrán háború miatt az a kérdés, hogy lesz-e mit enni a világ nagy részén?

Szijjártó Péter a Pannon Televíziónak adott interjújában beszélt az orosz-ukrán háborúról, s annak a világra gyakorolt hatásairól is. Elmondta: Két olyan országról van szó, amelyek a világ legnagyobb élelmiszer exportőrei közé tartoznak. A konfliktus miatt több tíz millió tonna gabona ragadt be az orosz és az ukrán tározókban.

Kép: Pixabay

Ezek a világ számos pontján fognak hiányozni az élelmiszer-ellátás tekintetében. Egyes szakértők szerint a világ lakosságának akár a 25 százaléka is éhezni fog a következő időszakban, Magyarországon viszont van elég élelmiszer, a dupláját termeli annak a mennyiségnek, amelyet a lakosság elfogyaszt. Ezáltal a megtermelt élelmiszeripari termékekkel és a mezőgazdasági gépeikkel Budapest segítséget tud nyújtani más országoknak, a szomszédainak, ahhoz saját ellátásukat tudják garantálni.

„Szerbia és Magyarország együttműködése segít abban, hogy a szerb agráriumot tovább tudják modernizálni. A szerb mezőgazdaságot még fejlettebbé és eredményorientáltabbá teheti. Ha ez így lesz, akkor a szerb mezőgazdaság exportkapacitásai is növekedni fognak, így a szerb és a magyar agrárium modernizálásával hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy a világ azon területein, ahol élelmiszerválság alakulna ki, a mi termékeinkkel enyhíteni tudjuk ezeket a nehézségeket és kihívásokat”

– fogalmazott Szijjártó Péter.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy minél előbb béke legyen. Szerinte, amikor egy szomszédos országban háború zajlik, akkor az minden szomszédos ország számára komoly biztonsági kockázatot jelent. A háború mindeközben kihat az energiaellátásra és a gazdaságra is – tette hozzá a tárcavezető. Szijjártó emlékeztetett: Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy béke legyen, és reménykedik abban, hogy az erre vonatkozó tárgyalások felélednek. Mint fogalmazott a miniszter, a háború árát mindannyian fizetjük.

„El akarjuk kerülni azt a helyzetet, hogy a háború árát a magyar emberekkel akarják majd megfizettetni. Mi magyarok nem tehetünk erről a háborúról, mi magyarok nem akartuk ezt a háborút. Mi semmilyen módon nem vagyunk felelőssé tehetők ezért a háborúért. Nyilván azért nem fogadjuk el, hogy a háború árát velünk fizettessék meg. Ezért nagyon fontos, hogy miközben az árak a háború és a szankciók miatt az egész világon emelkednek, olyan alapvető területeken, mint az energia vagy az élelmiszeripar, eközben mi óvjuk meg ettől a magyarokat”

– mondta a miniszter.

Ezért vannak ársapkák és árkorlátozások Magyarországon – tette hozzá a tárcavezető. Szijjártó Péter kifejtette: a kormány ezért tartja fenn az árkorlátozást az üzemanyagokra és az alapvető élelmiszerekre, valamint ezért védik meg a rezsicsökkentést is.

Amíg a világ a gazdasági következményekre figyel, addig Magyarország határához nap mint nap több mint 10 ezer ukrajnai menekült érkezik. A miniszter szerint számuk a következő időszakban sem csökken majd. Elmondta: azzal, hogy intenzívebbé váltak a harcok, s a béke rövid- vagy középtávú lehetőségének elillanásával arra kell számítani, hogy az eddiginél is több ember indul meg Magyarország irányába. Budapest éppen ezért jelenleg, történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását végzi, a 2000 tonnát is meghaladta az Ukrajnába juttatott segítség mennyisége eddig.

Új útvonalak a Kelet és Nyugat közötti áruszállításban

Az európai gazdaság nem tud működni a keleti beszállítások nélkül, ezért felértékelődik a Délről Észak felé irányuló szállítás, ugyanis a Kelet és Nyugat közötti útvonalak nehézkesen működnek a háború miatt. Ebben az új helyzetben a Belgrád és Budapest közötti vasútfelújítás egyre nagyobb szerepet kap. Ha végeznek a rekonstrukcióval akkor ez lesz a leggyorsabb és legmodernebb vasúti folyosó amely összeköti Európa nyugati felét a Dél-kelet európai kikötőkkel – fogalmazott az interjúban a magyar miniszter. Szijjártó Péter aláhúzta: 2025-re végezni fognak ezzel a beruházással.

Kép: facebook