Az Aszad-rezsim bukása után a már Európában élő migránsoknak vissza kellene térniük Szíriába, a hajlandóság azonban erősen kérdéses.

Miután a szíriai elnök, Aszad iszlamista lázadók megbuktatták, az új kormányfő, Mohammed al-Basír felszólította a szíriai menekülteket, hogy térjenek vissza hazájukba. Azóta több befogadó ország is tárgyal a szíriai menekültek hazatéréséről. Németország és több más európai ország egyelőre felfüggesztette a szíriaiakkal kapcsolatos menekültügyi döntéseket.

„Felhívásom minden külföldön élő szíriaihoz szól: Szíria most egy szabad ország, amely visszanyerte büszkeségét és méltóságát. Gyertek vissza!”

– mondta az ügyvezető kormányfő a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában. Az Aszad család több évtizedes uralmának végét követően al-Basír, aki kezdetben márciusig marad hivatalában, úgy véli, hogy először a biztonságot és a stabilitást kell helyreállítani minden szíriai városban. Ezt követően az egyik legfontosabb célja az lenne, hogy segítse az ország talpra állását. A Szíriába visszatérők ebben fontos szerepet játszhatnának tapasztalataikkal.

„Újjá kell építenünk az országot, és talpra kell állítanunk, ehhez pedig mindenki segítségére szükségünk van”

– fogalmazott al-Basír. „Egyes iszlamista csoportok helytelen viselkedése miatt sokan, különösen nyugaton, a muszlimokat a terrorizmussal, az iszlámot pedig a szélsőségességgel hozzák összefüggésbe. Ez azonban félreértés. Hangsúlyozta, hogy minden ember jogait garantálni akarja Szíriában” – emelte ki.

Nem akarnak hazatérni

A nemzetközi jogrendszer szerint, ha megszűnik a fenyegetés, az az elől elmenekült embereknek kötelességük lenne visszatérni a hazájukba. A Nyugat-Európába érkezett migránsok azonban aligha akarnak hazatérni – jelentette ki a német sajtónak Jochen Oltmer migrációkutató.

„Nem valószínű, hogy nagyobb hullámban megindulnának a szírek a hazájukba”

– mondta az osnabrücki professzor az Augsburger Allgemeine című lapnak. A szakértő a jugoszláviai háború tapasztalataira hivatkozott: még az 1995-ös daytoni megállapodás után is alig voltak önkéntes visszatérők. A történész, aki egyebek között a szövetségi migrációs és menekültügyi hivatal tudományos tanácsadója, felidézte, hogy a 350 ezer védelmet kérő emberből mindössze 17 ezren tértek vissza eredeti lakóhelyükre. A szakértő hozzátette, csak a német iskolákban mintegy 250 ezer szíriai hátterű tanuló van. Ez a szám a Németországban élő mintegy 970 ezer szíriai több mint egynegyedének felel meg – ez pedig egy újabb érv amellett, hogy a nagy többség inkább Németországban maradna.