Nyugat az orosz szankciókkal a nyugati társadalmat és a cégeket sújtja?

Nyugat az orosz szankciókkal a nyugati társadalmat és a cégeket sújtja?

Nagyjából egy hónappal ezelőtt egymás után jelentették be az Oroszországban működő vagy oda exportáló nyugati cégek, hogy felfüggesztik, illetve befejezik tevékenységüket az országban. A döntések részben gazdasági megfontolásból történtek, ám számos esetben demonstrációs céllal születtek, Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt. Az Oroszországot ideiglenesen, vagy végleg elhagyó cégek listája mára több száz tételesre nőtt. Kérdés, hogy az oroszokat valóban megrázták-e ezek a megrázónak szánt döntések?

NAGYVILÁG 2022. ÁPRILIS 21. 11:49

A gazdaság megannyi ágazatának – repülőgép- és autógyártás, alkatrészipar, kereskedelem, szórakoztatóipar, mobilkommunikációs cégek – képviselője adta hírül, hogy befagyasztják exporttevékenységüket, és felfüggesztik, illetve befejezik működésüket Oroszországban. Az Ukrajna ellen háborút indító országot ily módon szankcionáló cégek némelyike valóban komoly gazdasági nehézséget idézett elő az oroszok számára, már csak a kivonulásuk következtében munka nélkül maradó állampolgárok miatt is. Azonban ahogy az ország büntetését célzó nyugati szankciók, úgy azok gazdasági hatásai is rendkívül bonyolult, oda-vissza ható összefüggésekben működnek. Az orosz gazdaság és társadalom a jelek szerint nem feltétlenül dől a kardjába, ha egyik napról a másikra megfosztják bizonyos nyugati multikulturális-multinacionális vívmányoktól.

Számos nyugati cég kénytelen tovább fizetni alkalmazottait

A kivonuló nyugati társaságok miatt a munkanélküliek száma csak Moszkvában várhatóan kétszázezer körül alakul. Ez ugyan jelentős, de közel sem annyira, mint ahány munkavállalót továbbra is fizetniük kell ezeknek a cégeknek: az orosz törvények szerint ugyanis amíg csak a tevékenységüket függesztik fel – azaz nem zárnak be –, addig nem állhatnak le a bérfizetéssel. A munkaügyi szabályozás úgy szól, hogy a dolgozókat nem bocsáthatják el figyelmeztetés nélkül, illetve sok cégnél erős szakszervezetek is védik a munkavállalók érdekeit. Az Oroszországi Független Szakszervezetek Szövetsége pedig kifejezetten arra buzdítja a kivonuló nyugati cégek alkalmazottait, hogy éljenek munkavállalói jogaikkal, és ha úgy érzik, hogy azok sérülnek, forduljanak a munkaügyi felügyelőséghez vagy a bírósághoz.

A vendéglátóipari dolgozókat az Orosz Étteremvezetők Szövetségének elnöke egyenesen arra biztatja, hogy hagyják ott az ideiglenesen bezáró McDonald’s-ot és Pizza Hutot, mert úgyis felszippantja őket az orosz vendéglátás. Itt várhatóan fordul majd a kocka: ha ezek a cégek mégis maradnának az országban, munkaerő nélkül ellehetetlenülhet a működésük.

Ráadásul a kétszázötven bezárt moszkvai gyorsétterem helyére türelmetlenül várakoznak legkülönfélébb orosz étteremláncok – legalábbis Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester március 10-én elhangzott bejelentése szerint.

Moszkva programot indított a már említett kétszázezer potenciális munkanélküli számára, melyre első körben mintegy 3,36 milliárd rubelt különítenek el, részben az orosz központi költségvetésből.

Jelszó: importhelyettesítés és vásárlói öntudat

Az importhelyettesítéssel kapcsolatos gazdasági átszervezés évekkel ezelőtt megkezdődött Oroszországban, ami a Kereskedelmi Minisztérium bejelentése szerint most lépett második szakaszába. Fő feladata értelemszerűen a nyugati termékektől való függőség felszámolása, különös tekintettel a mezőgazdaság, az ipar és az autóipar ágazataira. Ez, a háború és a kapcsolódó szankciók árnyékában annyiban módosult, hogy a kivonuló nyugati márkák helyén új lehetőségekhez jutnak az orosz projektek és gyártók, ráadásul mindehhez kedvezményes hiteleket is kapnak, első körben 20 milliárd rubeles keretből.

Rossz hír lehet az oroszokat bojkottáló kozmetikai-, divat- és luxusmárkáknak – pl. Chanel, L’Occitane, Hugo Boss, Estée Lauder, L’Oreal, Lush –, hogy a parfümipar is az importhelyettesítő program egyik szereplője. Az ezzel kapcsolatos elszántságot jól illusztrálja a Rive Gauche nevű orosz cég, amely a hírek szerint mintegy 40 (!) új minőségi kozmetikai márkát mutat be májusban. Ha tehát a fenti márkák meggondolnák magukat és mégis maradnának az országban, nem biztos, hogy változatlan kereslettel számolhatnak.

Főleg ha az öntudatosabb és tehetősebb orosz vásárlók – szankciós jelleggel – elfordulnak a luxusmárkáktól is.

Érzékletes példa erre az a „projekt”, amelyben – nyilvánvalóan tehetős – orosz nők többek közt a Chanel igen borsos árú táskáit aprítják fel ollóval, és mindezt videóra is veszik. A kampány egyébként részben azért indult, mert a Chanel dubaji üzletében az orosz vásárlókkal aláírattak volna egy papírt, miszerint a megvásárolt terméket Oroszországban nem hordják.

Tekintve, hogy ezeket a termékeket valóban egy gazdag társadalmi réteg hajlandó megvásárolni, jelentős vevőkört veszíthetnek.

A ruházati és bőripari márkák helyére is érkeznek jelentkezők: Irán az elsők között igyekszik benyomulni a piaci résbe.

Néhány világmárka máris mintha kicsit visszakozott volna. A hangzatos, kivonulással és támogatásmegvonással kapcsolatos bejelentések után az Apple – egynapos zárva tartás után – újranyitotta üzleteit Moszkvában. A gyártók számára igen jövedelmező orosz mobiltelefon-piac – ahonnan egyébként a Nokia is kivonulóban van – teljesen átrendeződik. Szakértők tájékoztatják a vásárlókat arról, hogy a szankciók (kereskedelem és szolgáltatások felfüggesztése) árnyékában milyen készülékeket vásároljanak, például az IPhone-ok és a Nokiák helyett.

Jelentős veszteséget könyvelhet el a kivonuló Netflix is, amely a friss hírek szerint alsó hangon 700 ezer orosz előfizetőről mondott le önként, amely manőverrel egyúttal 25%-os részvényesést is produkált a cég. A 700 ezres orosz kiesés kiegészült globálisan további több mint félmillió előfizető eltűnésével, ami azért már nyilván fejtörést okoz a társaságnál. Raádásul orosz előfizetők 40 millió rubeles pert is akasztottak a szolgáltató nyakába, amiért az elhagyta az orosz piacot. Jelenleg állami szinten folynak az eszmecserék arról, hogyan oldható meg a streamingszolgáltató kínálatának jogszerű felhasználása az orosz előfizetők számára. Az ezzel kapcsolatos döntést azonban jóval megelőzte az „orosz Netflix”, vagyis a Zetflix, amely szinte egy az egyben a nyugati streamingszolgáltató kínálatát nyújtja – ingyen.

A YouTube videómegosztó platform kivonulásával a Gazprom leányvállalata, a Rutube vehetett váratlan lendületet: márciusban megháromszorozták hirdetőik számát, a tartalom-megtekintések ugyanebben a hónapban 70%-kal megugrottak, az egyedi felhasználók száma pedig meghaladta a 21 milliót. A leghíresebb orosz – a műfajból meggazdagodott, profi – bloggerek nagy része is átköltözött a Rutube-ra, egy hónap alatt mintegy ezer ex-YouTube-os blog indult újra az orosz felületen. Miután az orosz állam szélsőségesnek tartott tevékenysége miatt felfüggesztette az Instagram működését, üzembe állt a hasonló funkciókkal rendelkező Rossgram; a hasonló okok miatt felfüggesztett Facebook helyett pedig a már több éve népszerű VKontakte felületén élnek virtuális közösségi életet az oroszok.

Az orosz vásárlókat szankcionáló kólagyártó multik – a Coca és a Pepsi – sem biztos, hogy idővel vissza tudják szerezni a teljes orosz piacot. Április elejétől ugyanis kapható az orosz gyártmányú, „klasszikus kólaízű” Cola Grink, a Slavda vállalatcsoport terméke. A kapacitással várhatóan nem lesz gond: a Slavda a Távol-Kelet egyik legnagyobb ásványvíz- és ásványvízalapú italgyártója.

A tevékenységüket felfüggesztő nyugati cégekkel kapcsolatban az orosz állam képviselői nem egy esetben felvetették az üzemek, a gyárak, az egyéb infrastrukturális elemek államosításának lehetőségét is.

NAGYVILÁG

Címkék:

russian