A rendkívüli hőség és a globális felmelegedés eredményeképp a gleccserek naponta akár 5 centimétert is veszíthetnek a vastagságukból. Ha az olvadás ilyen tempóban megy tovább, akkor 2100-ra az Alpok gleccserei elveszíthetik a jelenlegi tömegük több mint 80 százalékát.

Nagy a baj az Alpok gleccsereivel, adta hírül a BFMTV francia hírportál, kiemelve, hogy a globális felmelegedés áldozatául eshetnek az európai jégfolyamok. A cikkből kiderül, hogy az Alpok gleccserei hatvan éve folyamatosan veszítenek a tömegükből, ám az utóbbi időkben ez a folyamat felgyorsult.

A tudósok a télen lehulló hó és a nyáron olvadó jég mennyisége közötti különbség megfigyelésével, mérőrudak segítségével állapítják meg, hogy egy gleccser mennyit zsugorodik egy adott évben. A gyors olvadás miatt eltűnt a jég a mérésre használt furatok környékéről, ezért új lyukakat kellett fúrni a még jeges helyeken, hogy elvégezhessék a vizsgálatokat, derül ki a Svájci Gleccserfigyelő Hálózat (GLAMOS) Twitter-bejegyzéséből.

“Emergency” drilling of stakes at #Pers #glacier in the #Engadin last week. Even though the scenery is majestic as always, it is frightening how little snow we found on the glacier. In July, there should be more snow here, but we measured the highest rates of ice loss.@ice_vub

— GLAMOS (@glamos_ch) July 25, 2022

Andreas Linsbaeur svájci gleccserkutató a szeptemberben esedékes éves felmérés idén két hónappal korábban, júliusban végezte el és arra az eredményre jutott, hogy aggasztó mértékben vékonyodik az Alpok gleccserein a jégréteg vastagsága. A kutató arról is beszámolt, hogy a szokásosnál sokkal kevesebb hó van a területen. A szakértő szerint ennek két fő oka van: az egyik az, hogy a télen viszonylag kevés hó esett, a másik pedig a nyáron tapasztalt hőhullám, ami miatt egyes hegyvidéki területeken a hőmérséklet elérte a 30 fokot.

A gleccserkutató arról is beszámolt, hogy a júliusi hőséghullám idején rekordmagasságon, 5184 méteren mérték a víz fagyáspontját, csaknem 500 méterrel az Alpok legmagasabb pontja, a Mont Blanc magassága felett. A jég fagyáspontjának szokásos szintje 3000 és 3500 méter között van, a különbség tehát lényeges.

A szakértő arról is beszámolt, hogy sok gleccser felszínéről eltűnt a hóréteg, ezért a magas hőmérséklet itt még gyorsabb olvadást eredményez, naponta akár 5 centimétert is veszíthetnek a vastagságukból a jégfolyamok. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) jelentése szerint ha a folyamat ilyen tempóban megy tovább, 2100-ra a tömegük 80 százalékát is elveszíthetik az Alpok gleccserei, ami visszafordíthatatlan ökológiai katasztrófa lenne.

A környezeti aggályok mellett a gleccserek eltűnése gazdasági és örökségvédelmi szempontokból is nagy károkat okoz, egyrészt azért, mert a gleccserek az UNESCO világörökségének részét képezik, másrészt pedig a környékbeli településeken lévő, sok sportolót vonzó sípályák is a gleccserektől függenek.