Ukrajna hamarosan kiléphet az Ottawai Egyezményből, miután Zelenszkij aláírta az erről szóló rendeletet. Az egyezmény tiltja a gyalogsági aknák, azaz a földbe elásott vagy elrejtett fegyverek használatát, gyártását, tárolását és átadását, amelyek gyakran még a konfliktusok befejezése után is sokáig csonkítják vagy ölik meg az áldozatokat. Bosznia-Hercegovinában a háború vége óta, harminc éve, a mai napig szedi áldozatait.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég rendeletet írt alá a gyalogsági aknák – taposóaknák – használatát tiltó Ottawai Egyezményből történő kilépésről. Az 1997-es Ottawai Egyezmény tiltja a gyalogsági aknák, azaz a földbe elásott vagy elrejtett fegyverek használatát, gyártását, tárolását és átadását, amelyek gyakran még a konfliktusok befejezése után is sokáig csonkítják vagy ölik meg az áldozatokat. Több mint 160 ország írta alá a szerződést, az Egyesült Államok és Oroszország azonban nem tagja a megállapodásnak.

Az ukrán külügyminisztérium azt közölte, hogy ottawai egyezményből való kilépésről szóló döntés oka, hogy Oroszország „fegyveres agressziót indított Ukrajna ellen”, és „tömegesen használta” a szóban forgó aknákat, ami „aszimmetrikus előnyt” jelentett számára.

Kijev azt is hangsúlyozta, hogy az egyezmény 2005-ös ratifikálása óta hűen végrehajtotta annak rendelkezéseit, de az aláírás és ratifikálás idején „ilyen körülmények”, azaz az Oroszországgal folytatott háború „nem voltak jelen, és nem is lehetett előre látni”

– írja az il Tempo olasz lap.

Roman Kosztyenko parlamenti képviselő Facebook-oldalán az elnöki rendeletről megjegyezte, hogy a kilépéshez parlamenti jóváhagyás is szükséges.

Ez olyan lépés, amelyet a háború valósága már régóta követelt. Oroszország nem részese az egyezménynek, és tömegesen vet be aknákat hadseregünk és a civilek ellen

– sérelmezte Kosztyenko, aki az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési kérdésekben illetékes bizottságának a titkára.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta

Ukrajna a világ legsúlyosabban aknásított országává vált, a humanitárius szervezetek becslései szerint akár 30 évig is eltarthat a szennyezett területek megtisztítása.

Korábban a balti államok, Finnország és Lengyelország jelezték kilépésüket az Ottawai Egyezményből, emberi jogi csoportok korábban azonban elítélték ezeket a döntéseket, kiemelve a taposóaknák jelentette hosszú távú kockázatokat, amelyek a konfliktusok befejezése után évtizedekig veszélyesek maradhatnak a civilekre, és gyakran aránytalanul súlyosan érintik a gyermekeket. A gyalogsági aknákat úgy tervezték, hogy a talajban elrejtve automatikusan felrobbanjanak, ha valaki a közelükbe kerül vagy rájuk lép. A fel nem robbant aknák a fegyveres konfliktusok után is a földben maradnak, ami tartós veszélyt jelent a civilekre.

A háború után 30 évvel is pusztítanak a taposóaknák

A 90-es évek balkáni háborúi óta 624-en haltak meg úgy, hogy taposóaknára léptek Boszniában, közülük 53 személy hivatásos aknamentesítő volt – írta meg a V4NA is korábban.

Egy 2020-as felmérés szerint mintegy 180 ezer akna van még a balkáni állam területén, amely közvetlenül 130 ezer ember életét veszélyezteti a térségben.

Sasa Obradovic, az illetékes központ igazgatója a Szabad Európa Rádiónak elmondta: az aknamentesítés befejezésének reális időpontja 2030 lehet, de ez a dátum is csak akkor tartható, ha a munkába minden érintett szereplő bekapcsolódik, s segít. A szakértő azonban szkeptikus ezzel kapcsolatban, mert mint mondta, a támogatók más hadszínterek felé fordultak, így Boszniára kevesebb figyelem jut. Becslések szerint Bosznia-Hercegovinában 860 négyzetkilométernyi területen vannak aknák. Ez nem kevés, hiszen az ország teljes területének mintegy 1,69 százalékát teszi ki.

„A taposóaknák abban különböznek más fegyverektől, hogy miután letették őket, és a katona elsétált a fegyvertől, az akna nem tud különbséget tenni egy katona és egy civil – egy nő vagy egy gyermek – között” – mondta Jody Williams , aki koordinálta a taposóaknák betiltásáért indított nemzetközi kampányt, amely az ottawai egyezményhez vezetett.

„Míg a fegyver használata katonailag igazolható lehet a csata napján, … miután kihirdetik a békét, az akna nem ismeri el ezt a békét. A háború véget ér. Az akna tovább öl”

– mondta Williams, amikor 1997-ben átvette a Nobel-békedíjat.

Nem ezek az első betiltott fegyverek. A vegyi anyagokat az első világháború után, az 1925-ös genfi ​​egyezmény tiltotta be, mivel a németek által használt klórgáz pusztítóan fájdalmas sérüléseket okozott.