Néhány nappal az új kormány hivatalba lépése után a Bundestag elnöke, a kereszténydemokrata Julia Klöckner kijelentette, hogy a középületek és a közigazgatás semlegessége érdekében megtiltja a szivárványzászló kitűzését a Bundestag tetején a Christopher Street Day, vagyis a berlini pride felvonulás alkalmából. A döntés heves vitát váltott ki.

Julia Klöckner teljesen nem vetette el a lehetőségét annak, hogy szivárványos zászló lobogjon a német parlament épületén, de szerint „a sokszínűség és a diszkrimináció elleni küzdelem szimbóluma csak egy napon, május 17-én, a homofóbia elleni világnapon loboghat az épület tetején.”

A német szövetségi parlament elnöke azt is megtiltotta. hogy a „parlamenti queer hálózat”, egy LMBTQ alkalmazottakból álló csoport, politikai csoportként vegyen részt a pride felvonuláson. Közölte: a csoport tagjai csak magánszemélyként vehetnek részt az eseményen. A Bundestag elnöke szakított a hagyományokkal: a szociáldemokrata Bärbel Bas 2023-ban és 2024-ben maga is részt vett a felvonuláson és felhúzatta a zászlót az épület tetejére. Julia Klöckner azonban nem lett népszerű döntésével. Az LMBTQ lobbit támogató politikusok helytelenítették döntését és heves vita alakult ki a Bundestag elnökének álláspontja miatt.

A Zöldek, a Die Linke párt és az SPD – a Szociáldemokrata Párt – különösen helytelennek tartották Julia Klöckner döntését, arra hivatkozva, hogy a szexuális kisebbségek elleni támadások száma egyre növekszik Németországban.

2025-ben 1770 szexuális irányultságon alapuló bűncselekményt jelentettek, ebből 250 fizikai erőszakkal járt. Ez a szám ötször több, mint 2017-ben.

Júniusban egy tucat maszkos férfi támadt egy, a sokszínűséget támogató fesztivál résztvevőire Bad Freienwalde-ban, egy kisvárosban Berlin északkeleti részén, Brandenburg tartományban. Szakértők szerint ezek a támadások egyre inkább a neonáci csoportok célpontjává válnak.

A német kormány sem egységes az LMBTQ kérdésben

Friedrich Merz kancellár Julia Klöckner támogatására tett nyilatkozata nem segített a helyzet megoldásában, éppen ellenkezőleg. Merz korábban egy televíziós interjúban kijelentette, hogy a Bundestag nem „cirkuszsátor”, amely fölé „bármilyen zászlót” lehet kitűzni.

A kijelentés felháborodást váltott ki az LMBTQ szervezetek körében, de az ügy szakadékot hozott létre a kormányon belül is. A konzervatív Alexander Dobrindt vezette belügyminisztérium körlevelet adott ki, amelyben azt ajánlotta a hatóságoknak, hogy a szivárványzászlót csak egy napon, évente egyszer helyezzék ki az épületekre. Azonban többen máris eltértek ettől, és középületekre, hivatalokra került ki az LMBTQ jelképe.

Allemagne: une marche des fiertés LGBTQ+ á Berlin sur fond de tensions politiques https://t.co/dyJ3Ehxoyy pic.twitter.com/eRUmavDPh8

— GrandReportageRFI (@ReportageRFI) July 25, 2025

Így van ez a szociáldemokrata alkancellár, Lars Klingbeil vezette pénzügyminisztériumban is, valamint a német védelmi minisztérium is ehhez az irányhoz csatlakozott. A tárca minden év július 3-án megemlékezik a 2000-ben hatályon kívül helyezett rendeletről, amely addig megtiltotta a homoszexuális katonáknak, hogy tiszti rangot szerezzenek, és kizárta őket az előléptetésből.

A Bundesrat, a parlament felsőháza is bejelentette, hogy a pride napján felvonja az LMBTQ zászlót.

Eddig több nagy német város, például Hamburg, Köln, München és Berlin hivatalos épületein is megengedett volt a zászló használata és idővel már nemcsak az LMBTQ szimbólumaként, hanem egyfajta kulturális vita tárgyává is vált.

„Úgy érezzük, hogy az elmúlt évtizedekben elért összes előrelépés veszélybe került”

– mondta Alfonso Pantisano, Berlin queer-ügyi képviselője.

Az AfD párt, amely a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint körülbelül 25%-os támogatottsággal rendelkezik, szintén elítéli a zászló használatát a középületeken, amelyet egy „politikai program” szimbólumának tart. Egy júniusban benyújtott parlamenti indítványban az AfD azt javasolta, hogy csak a német zászló loboghasson az állami épületeken. Indoklásában nemcsak a szivárványzászló, hanem az európai zászló jelenlétét is elítéli az hivatalos épületeken, mert szerinte az nem „a nemzeti szuverenitás szimbóluma”.