Franciaország hírszerző szolgálatai az elmúlt hónapokban fokozott figyelmet fordítanak az iráni rezsim által külföldön végrehajtott erőszakos akciókra és befolyásolási kísérletekre. A feszültség kiéleződésének hátterében az Egyesült Államok és Izrael június végi légicsapásai állnak, amelyek Irán nukleáris és tudományos létesítményeit célozták. Ez a katonai nyomás jelentősen megingatta Teherán pozícióját, és fokozta a rezsim hadviselési stratégiáit, köztük a kiberhadviselést és az információs befolyásolási műveleteket.

A francia hatóságok szerint a fenyegetés nem merül ki a klasszikus terrorizmusban. Irán digitális fronton is aktív, ahol célzott kampányokkal igyekszik destabilizálni a francia közvéleményt, növelni a társadalmi feszültségeket és elősegíteni saját narratíváinak terjesztését. Ezek a tevékenységek a francia jog szerint akár idegen befolyásolási műveletnek is minősülhetnek, amely súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent – írta a Le Monde.

Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó ügy egy 39 éves iráni nő, Mahdieh Esfandiari letartóztatása volt, akit a francia hatóságok március elején vettek őrizetbe. Esfandiari 2018 óta hivatalosan tanulmányokat folytatott, majd fordítóként dolgozott a lyoni régióban. Elfogására akkor került sor, amikor haza akart utazni Iránba.

A vádak szerint Esfandiari – két francia állampolgárral együtt – éveken át működtetett egy szervezett sejtet, amely propagandaanyagokat terjesztett a közösségi médiában. Ezek egy része a francia igazságszolgáltatás szerint kimeríti az „apológia” (erőszakos cselekmények igazolása) és az „online terrorizmusra való felbujtás” törvényi tényállását.

„Az Ellenállás Tengelye”

A nyomozás középpontjában egy Telegram-csatorna áll, amely az „Az Ellenállás Tengelye” nevet viselte. Ez a kifejezés nem véletlen: Irán a Közel-Keleten így nevezi saját befolyási övezetét, amelyben kulcsszerepet játszik a Hezbollah Libanonban, a Hamász Gázában, valamint a jemeni húszik. A csatornán megjelent tartalmak a palesztin ügy védelmének álcája alatt radikális üzeneteket és nyílt propagandát közvetítettek, amelyek gyakran antiszemita és Izrael-ellenes retorikát hordoztak.

A francia hatóságok 2023 októberében kezdtek vizsgálódni, nem sokkal a Hamász 2023. október 7-i támadása után, amely új dimenzióba helyezte az iráni befolyás és a nyugat-európai radikalizáció veszélyét. A nyomozás feltárta, hogy a csatorna iráni finanszírozással működhetett.

A gyanúsítottak között található Maurizio B., egy 42 éves férfi, akit a hatóságok antiszemita és szélsőjobboldali körökhöz közel álló személyként írnak le. Őt 2024 novemberében tartóztatták le, és a nyomozók otthonában iráni propagandakiadványokat, egy riasztófegyvert és Hitler Mein Kampf című művét találták. Maurizio B. nemcsak Esfandiari élettársa, hanem kapcsolatban állhatott Alain Sorallal, az Egalité & Réconciliation (E&R) mozgalom vezetőjével, aki régóta ismert iráni kapcsolatairól.

Az E&R honlapja 2020 és 2024 között mintegy tizenöt olyan műsort sugárzott, amely szintén az „Az Ellenállás Tengelye” címet viselte, és amelyekben a gyanú szerint Maurizio B. aktív szerepet vállalt. Az ügyben kihallgatták Soralt és az esszéista Youssef Hindit is, bár utóbbi ellen nem emeltek vádat.

Az érintettek tagadják a vádakat, és állítják, hogy tevékenységük a szólásszabadság körébe tartozik.

Ugyanakkor az ügy rámutat egy súlyos dilemmára: hol húzódik a határ a véleménynyilvánítás és az idegen befolyásolási műveletek között?

A Le Monde összegzése szerint a bírósági eljárás hosszadalmas lesz, és az sem kizárt, hogy a gyanúsítottakat feltételesen szabadlábra helyezik. Addig azonban a francia titkosszolgálatok figyelme egyre inkább azokra a hibrid fenyegetésekre irányul, amelyek a fizikai erőszak és a digitális propaganda határmezsgyéjén mozognak.

Francia túszok Iránban

Irán és Franciaország helyzetét nehezíti az a diplomáciai konfliktus, amely az Irán által fogva tartott francia túszok miatt vált egyre feszültebbé. Mintegy húsz külföldi van jelenleg Irán fogságában, különböző indokokkal, közülük négy francia. Irán a Nyugattal folytatott konfliktus egyik legkényesebb frontját az emberi életeken keresztül vívja. A június 13. és 25. között zajló izraeli-iráni háború – a „tizenkét napos háború” – súlyosan megrendítette a teheráni rezsimet, amely a katonai vereségek után még keményebb politikát kezdett alkalmazni a külföldiekkel szemben. Franciaország különösen érintett: több állampolgára van fogságban, köztük Cécile Kohler és Jacques Paris, akik már három éve raboskodnak Iránban.

« Dans le cas des otages français en Iran – Jacques Paris, Cécile Kohler et désormais le jeune Lennart Monterlos arrêté en juin – l’Iran adresse á la France un message menaçant, car tous ont été arrêtés uniquement en raison de leur nationalité.» L’édito de @TamTranHuy.#SensPublic pic.twitter.com/84dH41iLmE

— Public Sénat (@publicsenat) July 16, 2025

A júniusi háború alatt az iráni parlament új jogszabályt fogadott el, amely széles körűen kriminalizálja az olyan tevékenységeket, mint fotók küldése külföldi médiának. Ezt mostantól „ellenséges országok” számára folytatott kémkedésnek tekintik.

A törvény visszamenőleges hatállyal is alkalmazható, így bármelyik korábban letartóztatott külföldi ellen felhasználható. Az elmúlt hetekben a Forradalmi Gárda több európai állampolgár elfogását jelentette be, anélkül, hogy részleteket közölt volna.