Kiszivárgott amerikai hírszerzési iratok szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai uniós- és NATO-tagállam számára kritikus fontosságú infrastruktúrát akart megtámadni. Az Európai Bizottság elnökének a napokban még „nem volt tudomása” erről, ezért a V4NA levélben kereste meg őt, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnökét, a NATO főtitkárát és az ENSZ főtitkárát, hogy mondják el véleményüket az ügyről.

Az ukrán elnök korábban azzal kapcsolatban szervezkedett, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolajvezetéket, derült ki a napokban azokból a titkos jelentésekből, amelyekről a The Washington Post számolt be.

Exclusive: Ukrainian President Volodymyr Zelensky, in private meetings, has plotted bold attacks inside Russia, leaked U.S. intelligence shows https://t.co/4QZY0QdIJw

— The Washington Post (@washingtonpost) May 13, 2023

Olyan dokumentumokról van szó, amelyek korábban nem szivárogtak ki, és a Discord üzenetküldő platformon terjedtek. Innen jutott hozzá a lap is. A most nyilvánosságra hozott információk részei a Pentagon-iratok néven ismert adatcsomagnak, amelyet a 21 éves Jack Teixeira osztott meg a közösségi médiában.

Hitelességüket a Pentagon nem vitatja.

A titkos iratokból kiviláglik, hogy Ukrajna orosz falvak elfoglalására tett javaslatot, hogy kiszélesítse a befolyását Moszkvánál; egy olyan csővezeték lebombázását akarta elérni, amely NATO-tagállamba szállít orosz olajat; továbbá hogy nagy hatótávú rakétákat szerezne be, amelyekkel Oroszország határain belüli célpontokat támadhatna.

A The Washington Post beszámolt egy olyan feljegyzésről is, amely idén február közepén készült, és a Julia Sviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes és Zelenszkij közötti megbeszélést rögzítette. Ezen

„Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, mert ezzel tönkre tudná tenni Orbán Viktor magyar miniszterelnök iparát, ami erősen az orosz kőolajra épül”

– idézte a vonatkozó dokumentum tartalmát Zelenszkij szervezkedéséről az amerikai újság.

Ugyanakkor hozzátették: az ominózus beszélgetés részletezésénél az Egyesült Államok hírszerzési tisztviselői hangsúlyozták, hogy az ukrán elnök „a dühét fejezte ki Magyarországgal szemben, és ebből fakadóan túlzó, értelmetlen fenyegetéseket fogalmazhatott meg”. Ennek valószínűségét némiképp erősítheti, hogy ilyen típusú minősítés az amerikai kémektől nem kíséri azokat a beszámolókat, amelyekben Zelenszkij további merész katonai akciókat indítványoz, tehát ez alapján valóban egyedi kirohanásnak minősíthető – írták.

A The Washington Post értesüléseit eddig egyik fél sem cáfolta.

Fontos megjegyezni, hogy amikor tavaly az Északi Áramlat gázvezetéket érte támadás, az esetet mindenki terrortámadásnak minősítette.

A múlt héten egyébként már érte támadás a Barátság kőolaj-vezeték egyik töltőpontját is az Ukrajnával határos oroszországi régióban. A Transznyeft orosz olajvezeték-üzemeltető vállalat terrortámadásnak minősítette az esetet.

Magyarország egyébként a háború kitörése óta támogatja Ukrajnát azzal, hogy történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját hajtja végre. Folyamatosan fogadják az Ukrajnából érkező menekülteket.

„Ha az egész képet így összerakjuk, és ehhez képest az derül ki, hogy elhangozhattak olyan típusú ötletelések ukrán részről, hogy érje a Barátság-vezetéket ilyen típusú támadás, az mindenképpen elgondolkodtató, hiszen

stratégiai jelentőségű infrastrukturális vezetékről van szó, amely lényegében biztosítja hazánk kőolajellátását”

– fogalmazott Palóc André, a magyar Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője az üggyel kapcsolatban.

A szakértő a közszolgálati Kossuth rádióban elmondta,

az információk szerint arra készült Ukrajna, hogy egy NATO országnak ártson. Az az Ukrajna, amelynek az egyik legfőbb zászlajára tűzött ügye, hogy belépjen a NATO-ba, „szóval, ha a kettőt összerakjuk, nehéz úgy egy szövetségi rendszert értelmezni”

– vélte Palóc André.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a kőolajvezeték felrobbantása azt a célt szolgálta volna, hogy Magyarország ne kaphasson több orosz olajat, ezáltal pedig „fejreálljon a magyar ipar és meggyengüljön Orbán Viktor”. A Magyar Nemzet című lapnak nyilatkozva hozzátette:

Ez a NATO 5. cikke szerint támadás lett volna Magyarország és így a NATO ellen.

A NATO 5. cikke kimondja, hogy a szövetség egyik, vagy több tagját Európában vagy Észak-Amerikában ért külső fegyveres támadás esetén valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek, és így az ENSZ egyéni- és kollektív védelem jogával élve azonnal támogatni fogják a megtámadottakat, akár fegyverrel is, emlékeztet a Magyar Nemzet. A támadás tágan is értelmezhető, abba például a kibertámadás, vagy az infrastruktúrát ért támadás is beletartozhat, vagyis minden, ami a biztonságot veszélyezteti. Az 5. cikkely nem lép automatikusan életbe.

– Teljesen egyetértek azzal, hogyha egy ilyen támadás bekövetkezne, akkor vizsgálni kellene a NATO-t ért esetleges támadás kérdését az Észak-atlanti Szerződés szerint – fogalmazott Tóth Máté energiajogász, nemzetközi jogi szakértő a lapnak. Hozzátette: a szövetség szerződésének a logikája az, hogy egyetlen tagországot se érhessen olyan sérelem, a területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegető veszély, ideértve valamennyi terrortámadást, amely válasz nélkül maradna a kollektív védelem elve szerint.

Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen szervezkedik?

– tette fel a kérdést Kovács Zoltán magyar nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Twitter-oldalán a The Washington Post értesüléseire reagálva.

How is it possible that Ukraine is plotting against a NATO country??🤔🧐 https://t.co/pABhdPtG7I

— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) May 14, 2023

Az EU vezetőinek „nincs tudomása” a fenyegetésről

Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy minapi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „nem volt tudomása” arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyar ipar aláásása érdekében fel akarta volna robbantani a Barátság-olajvezetéket.

Ursula von der Leyent a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kérdezték erről. Az EB elnöke a kérdés hallatán először zavartan a papírjait kezdte lapozgatni, majd kijelentette, hogy „nincs tudomása” erről. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője pedig, aki a sajtótájékoztatót vezette, megerősítette, hogy ez a bizottsági elnök válasza.

A V4NA most levélben fordult Ursula von der Leyenhez, Charles Michelhez, Roberta Metsolához, az Európai Parlament elnökéhez, Jens Stoltenberg NATO- és António Guterres ENSZ-főtitkárhoz, hogy mondják el véleményüket arról, hogy Zelenszkij, ukrán elnök egy minap napvilágra került titkosszolgálati lehallgatás szerint egy európai uniós és NATO tagország gazdaságát gyengítő támadásra készült.