Döbbenetes tényekre világított rá egy felmérés Ausztriában: az országban élő bevándorlók jelentős része analfabéta, nemhogy németül, de saját anyanyelvén sem tud írni és olvasni. Iskolai végzettségük ebből következően alacsony, a munkanélküliség pedig az Ausztriában élő migránsok körében egyre nő. Az osztrákok véleménye a bevándorlókkal való társadalmi együttélésről egyre romlik.

Ausztriában jelentősen nőtt a munkanélküliségi arány. A statisztikák azt mutatják, hogy az osztrákok és a bevándorlók, valamint a külföldi állampolgárok körében is nőtt a munkanélküliség, leginkább a bevándorló hátterű felnőttek esetében kimagasló az arány. – áll az Statistik Austria és az Osztrák Integrációs Alap elemzésében.

2024-ben a legmagasabb munkanélküliségi ráta ismét az afgán, szíriai és iraki állampolgárok körében volt tapasztalható.

A szíriai, afgán és iraki nők munkanélkülisége emelkedik

A migrációs háttérrel rendelkezők foglalkoztatottsága 2024-ben 69 % volt, ami körülbelül 7 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a migrációs háttérrel nem rendelkező, munkaképes lakosságé (76,4 %).

Az afgán, szíriai és iraki származású személyek foglalkoztatási rátája 2024-ben 44,1 %-kal volt a legalacsonyabb Ausztriában.

Különösen alacsony volt a foglalkoztatottság az afgán, szíriai és iraki nők körében. 2023-ban 197 000 személy, a menekültstátusszal és kiegészítő védelemmel rendelkező személyek 40,7%-a kapott szociális segélyt vagy minimális biztosítást Ausztriában.

Die Jugendarbeitslosigkeit bei Syrern, Afghanen und Irakern ist viermal so hoch wie bei Österreichern pic.twitter.com/fTCh4Z5nYN

— Christoph Hofer (@chr_hofer) July 16, 2025

A menekültstátuszt kapott személyek kétharmada írástudatlan

Az Ausztriában élő külföldi állampolgárok oktatási szintje eltér az osztrák állampolgárokétól: átlag felett képviseltetik magukat a legalacsonyabb és a legmagasabb oktatási szegmensben, míg a középfokú szakképzettségűek között viszonylag alulreprezentáltak.

A munkaképes korú (25–64 éves) külföldi állampolgárok oktatási szintje jelentősen alacsonyabb a 2024-ben elismert menekült és kiegészítő védelemre jogosultak körében: kétharmaduk írástudatlan.

A többség otthon nem beszél németül

A nem német anyanyelvű gyermekek és fiatalok aránya az elmúlt tíz évben 21%-ról 26,4%-ra emelkedett Ausztriában. Számuk a 2023/24-es tanévben különösen magas volt a speciális iskolákban, a műszaki iskolákban és a középiskolákban. A legalacsonyabb arány a szakiskolákban volt. A más anyanyelvű tanulók gyakrabban hagyják el az iskolarendszert kötelező iskolai végzettség nélkül, mint a német anyanyelvűek.

A bevándorlók 45,1 százaléka állította, hogy otthon elsősorban vagy kizárólag anyanyelvén kommunikál.

Az osztrák népesség jelentősen csökken

Bevándorlás nélkül Ausztria népessége jelentősen csökkenne – hangsúlyozta Marik-Lebeck, az Osztrák Statisztikai Hivatal szakértője a Migráció és Integráció című elemzést bemutatása során. Mivel Ausztriában több a haláleset, mint a születés, a népesség évek óta kizárólag a migráció révén növekszik. Marik-Lebeck a várható migrációs mozgásokat figyelembe véve arra számít, hogy 2069-re a népesség meghaladja a tízmilliót.

Migráció nélkül a népesség Ausztriában 6,9 millióra csökkenne, visszatérve az 1950-es szintre.

Az osztrák állampolgársággal nem rendelkező emberek csoportját (2025 januárjában 1,85 millió fő) tekintve a legnagyobb csoportot a német (239 500), majd a román (155 700), a török (124 800) és a szerb (122 500) állampolgárok alkotják. 2020 eleje óta abszolút értékben a legnagyobb növekedés az ukrán (+76 300), szíriai (+53 300), német (+39 500), román (+32 300) és horvát (+25 800) állampolgárságúak körében volt.

Mehr als ein Viertel in Österreich hat Migrationshintergrund. Allgemein gebe es ein stärkeres Zugehörigkeitsgefühl zu Österreich als zum Herkunftsland. Trotzdem ist die Kritik am Zusammenleben gewachsen. https://t.co/XPHT12CYrS

— oe24.at (@oe24at) July 16, 2025

Egyre többen értékelik rosszul a társadalmi együttélést

A 2025-ös migrációs jelentés az emberek a bevándorlókkal való társadalmi együttélésről alkotott véleményét is felmérte.

Az eredmények azt mutatják, hogy az Ausztriában születettek körében a kritika 2022 óta jelentősen nőtt: míg akkor csak 25,1 százalékuk értékelte ezt a szempontot „inkább rossznak/nagyon rossznak”, 2025-ben már 46,2 százalékuk volt kritikus. Csak 20,9 százalékuk értékelte az együttélést „nagyon jónak/inkább jónak”.

A bevándorlók lényegesen pozitívabban ítélik meg az osztrákok és a migránsok közötti együttélést. 57,9 százalékuk „nagyon jónak” vagy „meglehetősen jónak” tartja, míg csak 13,7 százalékuk „meglehetősen rossznak/nagyon rossznak.”