Lengyelország nem akar lemondani a követeléséről és most újabb fronton próbál nyomást gyakorolni a német kormányra.

Lengyelország fokozza a nyomást Németországra a második világháború miatti jóvátétel ügyében, Arkadiusz Mularczyk lengyel külügyminiszter-helyettes újabb ultimátumot adott Németországnak, hogy fizessen, különben Lengyelország nemzetközi fórumok elé viszi az ügyet, ami árthat Németország nemzetközi megítélésének.

„Most Németországnak választania kell: vagy leül Lengyelországgal a tárgyalóasztalhoz, vagy minden nemzetközi fórumon – az ENSZ-ben, az Európa Tanácsban és az Európai Unióban – felvetjük a kérdést”

– mondta a helyettes tárcavezető, aki egyébként Lengyelország hivatalos jóvátételi biztosa is. Szeptemberben a lengyel kormány közzétett egy jelentést, amelyben részletezte azt az 1,3 billió eurós jóvátételt, amellyel az ország állítása szerint a második világháború alatti német megszállás okozta károk miatt tartozik. Lengyelország hivatalos diplomáciai jegyzéket is kiadott, amelyet az EU-nak, a NATO-nak és az Európa Tanácsnak címeztek, hogy felhívja a figyelmet a jóvátételi követelésre.

A lengyel kormány azt is bejelentette, hogy nemzetközi konferenciát tervez más olyan országokkal, amelyeket szerinte Németország második világháborús tettei érintettek, köztük Görögországgal, amely szintén kártérítést követel.

„A szövetségi kormány nem ülheti ki ezt az ügyet a következő választásokig. Párbeszédet kell folytatni erről a témáról, különben nagyon rosszat tesz a szomszédságnak”

– mondta Mularczyk, aki hozzátette hogy a lengyelek követelésének van egy „alapvető” eleme, amelynek semmi köze a politikához, hanem egyszerűen „Lengyelország méltóságáról szól”. A lengyel Jog és Igazságosság kormánypárt a jóvátétel kérdését a Németországgal szembeni egyik legfontosabb külpolitikai kérdésévé tette. A konzervatív párt vezetője, Jaroslaw Kaczynski nemrég arról beszélt, hogy a németekkel „rendkívül kedvesen” bántak a háború végén.

„Ha Németországgal úgy bántak volna, ahogyan azt sok tervben megfogalmazták, nem a Szovjetunióban, hanem Nyugaton, akkor ma egy nagyon-nagyon szegény és sokkal kisebb létszámú ország lenne, mint most”

– jelentette ki a pártelnök. A lengyel jóvátételi követelés kritikusai ezzel szemben úgy gondolják, hogy Lengyelország a második világháború végén megkapta Németország keleti területeinek nagy részét, és német nemzetiségűek millióit űzték el az országból. Sok németet meggyilkoltak az előrenyomuló szovjet csapatok, valamint lengyel félkatonai csoportok is, mindkét csoport bosszút akart állni a háború során Németország által elkövetett atrocitásokért – mondják a kritikusok.

A német kormány becslései szerint a második világháború utolsó napjaiban Európa-szerte 2 millió német civilt öltek meg szükségtelenül, akik közül sokan nők, gyermekek és idősek voltak. Ezen kívül a becslések szerint 12-14 millió német nemzetiségű ember vesztette el otthonát. A német kormány egyébként már válaszolt Lengyelország jóvátételi kérelmére és azt állította, hogy az ügyet lezártnak tekinti. A lengyel kormány azonban nem hajlandó lemondani a jóvátételről.