Tisztázatlan feltételrendszer alapján jutott komoly uniós pénzekhez egy magát függetlennek mondó tényellenőr csoport. Azonban kiderült, hogy egyáltalán nem függetlenek, ráadásul előfordult, hogy hamis állítást tettek. A V4NA levélben fordult a támogatást kiosztó Európai Bizottsághoz, hogy megtudja, ki ellenőrzi a tényellenőröket, egyáltalán mit neveznek "függetlennek".

Ahogy arról cikksorozatunk első részében beszámoltunk, az Európai Bizottság korábban gyanús körülmények között ítélt oda néhány millió euró támogatást különböző tényellenőrző csapatok felállítására, egy-egy ilyen csapatnak akár több százezer euró juthatott, az azonban tisztázatlan és bizonytalan, hogy pontosan milyen kritériumrendszer szerint. Az egyik ilyen együttműködést az Agence France-Presse, vagyis az AFP hírügynökség vezeti, amely Magyarországon a 444.hu internetes hírportál kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést. Ennek eredménye lett a Lakmusz nevű mikroblog létrehozása.

Elég csak rápillantani, az máris kiderül, hogy a Lakmusz „tényellenőrei” egytől egyig a balliberális sajtó munkatársai, a tanácsadói testület tagjai pedig ezer szállal kötődnek az amerikai oligarcha, Soros György hálózatához.

Ráadásul kiderült, hogy az európai adófizetők pénzéből fizetett „tényellenőrök” hamis állításokat tettek.

A Magyar Nemzet hívta fel a V4NA figyelmét arra, hogy a Lakmusz egy cikkében hamis állításokat tett hírügynökségünkről. Azt állították, hogy „bizonyítékként” mutattunk be egy videót arra vonatkozóan, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az Ukrajnának szánt fegyverek a fekete piacon kötnek ki.

Erről azonban szó sincs, cikkünkben külön felhívtuk a figyelmet arra, hogy nem bizonyított, hogy az interneten terjedő videót a fegyverekről mikor és hol vették fel. Jeleztük azt is, hogy cikkünket a részben a szerb televízió híradója alapján írtuk. Ezzel együtt is a V4NA leírta, hogy vannak fenntartásaink a videóval kapcsolatban.

Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy ha az állítólag független tényellenőrök, ha egyszer már tettek hamis állításokat, akkor máskor is megteszik-e ezt. Vagy már meg is tették talán több esetben is?

Kérdésekkel fordultunk az Európai Bizottsághoz, ahonnan a francia AFP-n keresztül a Lakmusz jelentős támogatást kapott. Arról érdeklődtünk, hogy

ki ellenőrzi azokat a „tényellenőröket”, akiket az európai adófizetők pénzéből finanszíroznak.

Azt is megkérdeztük, hogy milyen következményei vannak annak, ha kiderül, hogy a tényellenőrök tényeket hamis színben tüntetnek fel, hiszen legalább egy esetben ez már megtörtént.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy pontosan mi alapján kap milliókat egy szerkesztőség olyan európai uniós pénzből, amely 27 tagállam adófizetőitől származik. Megkérdeztük azt is, hogy milyen kritériumrendszernek kell megfelelni ahhoz, hogy ezeket a milliókat megkapja egy szerkesztőség. De azt is meg akartjuk tudni, hogy a kiválasztottaknak hány tényt kell ellenőriznie egységnyi idő alatt ahhoz, hogy megszolgálják ezt az összeget? Az is kérdés persze, hogy a brüsszeli pénzosztók vajon miért bújtattak el ezeket a csoportokat a AFP mögé. Talán így könnyebb volt ellenőrizetlenül pénz folyósítani?

Az Európai Bizottság azt jelezte a V4NA felé, hogy foglalkoznak az üggyel. Amint konkrét válaszokat kapunk, közzétesszük.

Sorozatunk következő részében részletesen bemutatjuk, hogy pontosan kik állnak a „független” Lakmusz mögött, honnan, milyen érdekek mentén jutnak pénzekhez az Európai Bizottság forrásain kívül.