Kihal az osztrák népesség, miközben a szír, afgán és iraki bevándorlók száma egyre nő Ausztriában

Kihal az osztrák népesség, miközben a szír, afgán és iraki bevándorlók száma egyre nő Ausztriában

Az új népességi statisztikák drámai képet mutatnak: míg 2024-ben az osztrákok száma több mint 24 000-rel csökkent, addig elsősorban az iszlám országokból érkező bevándorlók száma nőtt jelentősen. A legnagyobb születésszám-növekedés a szírek, afgánok és irakiak körében figyelhető meg. Csendes demográfiai fordulat van folyamatban.

POLITIKA 2025. JÚLIUS 17. 22:26

2024-ben Ausztriában 77 200 gyermek született és 88 500 ember halt meg. Így a születési egyenleg negatív. Az új helyzet azonban nem érinti mindenkit egyformán: az osztrákok esetében 24 013 fő csökkenést regisztráltak. A külföldi állampolgárok száma viszont egyértelműen nőtt, 12 765 fővel.

A 2024-es születési mérleg grafikonja egyértelműen mutatja, hogy csak bizonyos csoportok növekednek, és ezek a csoportok mind migrációs háttérrel rendelkeznek. Ez derül ki az osztrák Statisztikai Központ (Statistik Austria) és az Osztrák Integrációs Alap (ÖIF) „Migráció és integráció” című statisztikai évkönyvéből.

Három csoport növekedése dominál

A legnagyobb növekedés, ahol a születési arány is – messze – a legmagasabb, a halálozási arány pedig a legalacsonyabb a szír, afgán és iraki bevándorlók csoportjában mutatkozik. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlók biztosítják a népesség növekedését Ausztriában, miközben a helyi lakosság aránya csökken.

  • Szíriaiak, afgánok, irakiak: +3803 fő
  • 2007-től csatlakozott EU-tagállamok (főként Románia, Bulgária): +3306 fő
  • Egyéb országok: +2032 fő
  • Volt Jugoszlávia (EU-n kívül): +1449 fő
  • Törökország: +503 fő
  • A nyugat-európai országokban (EU-14, EFTA, GB) szinte nincs változás: –66 fő

Ausztriában csökken a születési ráta – de nem minden népességcsoportban

A születési ráta (1000 főre) azt mutatja, hogy a régi EU-tagállamok demográfiai szempontból gyakorlatilag már nem játszanak szerepet, sőt, az osztrákok szintje alatt maradnak. Ezzel szemben az afgánok, szírek és irakiak esetében ez az arány háromszor magasabb, mint a helyi lakosságnál.

  • Afgánok, szírek, irakiak: 24,0 százalék
  • Törökök: 14,9 százalék
  • EU-keleti tagállamok (2007-től): 13,0 százalék
  • Osztrákok: 8,0 százalék
  • EU-14, EFTA, GB: csak 4,5 százalék

Különösen feltűnő az egy nőre jutó átlagos gyermekszám (teljes termékenységi ráta) is. Az afgán, szíriai, iraki nők átlagban több, mint gyermeket hoznak a világra, a török nők 2 gyermeket, az osztrák nők átlagosan egyet, csakúgy, mint a nyugat-európaiak. Még az állampolgárságot megszerzett migráns nők is kevesebb gyermeket szülnek, mint a külföldi állampolgárságú nők – de még mindig többet, mint az osztrák születésű nők.

Minden 13. gyermek iszlám háttérrel rendelkezik Ausztriában

2024-ben Ausztriában 2742 szíriai, 1021 afgán és 965 török gyermek született. Ez 6,1% az összes újszülöttnek. Ha hozzáadjuk a bosnyákokat (1031 születés), akik közül sokan – de nem mind – muszlimok, akkor a muszlim gyermekek aránya 7,4 százalékra emelkedik.

Nem csak a gyermekek száma, hanem a szüléskori életkor is jelentősen eltér: az Ausztriában született anyák átlagéletkora 30,4 év, míg a külföldön született nőknél ez az átlag 28,7 év. Azok a nők, akik különösen korán lesznek anyák, általában több gyermeket is szülnek.

Ausztriában minden negyedik ember migrációs háttérrel rendelkezik

2024-ben átlagosan körülbelül 2,509 millió migrációs háttérrel rendelkező ember élt Ausztriában. A teljes népességre vetítve ez 27,8 %-os aránynak felel meg, ami a 2023-as adatokhoz képest növekedést mutat, hiszen akkor ez 27,2 % volt.

Körülbelül 1,9 millió ember tartozik az úgynevezett „első generációhoz”, ők azok, akik maguk is külföldön születtek, és Ausztriába költöztek.

A fennmaradó körülbelül 634 000 migrációs háttérrel rendelkező személy Ausztriában született, külföldi születésű szülők gyermeke és második generációs bevándorló. A migrációs háttérrel rendelkező népesség aránya az elmúlt tíz évben egyharmadával, azaz 7,4 százalékponttal nőtt (2014: 20,4 %, 2024: 27,8 %).

Az osztrák állampolgársággal nem rendelkező külföldiek száma 2025 elején körülbelül 1,9 millió fő volt, ami a teljes népesség 20,2%-át tette ki, ebben a kategóriában továbbra is a németek alkotják a legnagyobb csoportot.

2025. január 1-jén körülbelül 239 500 német élt Ausztriában, őket 155 700 román állampolgár, 124 800 török állampolgár, 122 500 szerb állampolgár és 112 400 magyar állampolgár követte.

A hatodik és a tizedik helyet a horvát, szíriai, bosznia-hercegovinai, ukrán és lengyel állampolgárok foglalják el. Az osztrák tartományok között a külföldön született lakosság aránya Bécsben a legmagasabb (40,9%), majd Vorarlberg (23,6%), Salzburg (22%) és Tirol (21,1%) következik. A legalacsonyabb arány Burgenlandban (13,7%), Alsó-Ausztriában (14,9%) és Karintiában (15,3%) található.

2024-ben a legtöbb menedékjog iránti kérelmet szíriai állampolgárok nyújtották be (13 909), őket az afgán (3396) és a török (1121) állampolgárok követték.

Az Európai Unióban (EU) 2024-ben benyújtott menedékjog iránti kérelmek számát tekintve Ausztria a nyolcadik helyen áll. 2024-ben körülbelül 17 000 személy kapott menedékjogot Ausztriában, ami a második legmagasabb szám 2017 óta. A legtöbb menedékjogot szíriaiak (12 500), afgánok (2100) és szomáliaiak (630) kaptak Ausztriában – áll az Osztrák Integrációs Alap jelentésében.

 

POLITIKA

Címkék:

ausztria, migráció, migráns