A párizsi Ukrajna-csúcstalálkozón Európa vezető politikusai támogatásukról biztosították Volodimir Zelenszkijt. Azt a kérdést ugyanakkor senki sem teszi fel, hogy ki fogja finanszírozni Kijev állami költségvetését 2026-tól? Még ha a háború azonnal véget is ér, az országot államcsőd fenyegeti.

Európa háborúpárti vezető politikusai egységet mutattak: az Oroszország elleni szankciók érvényben maradnak, Ukrajnát katonailag meg kell erősíteni – ha kell, akár az Egyesült Államok nélkül is. – Csak egy erős ukrán hadsereg garantálhatja a békét – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök a tőle megszokott nagyotmondó stílusában. A Franciaország és az Egyesült Királyság köré épült „Hajlandók Koalíciója” még békefenntartó erőket is tervez ukrán földön – egy kulcskérdést hagyva megválaszolatlanul.

Nem világos ugyanis, hogy milyen pénzből fogják finanszírozni az ukrán állami költségvetést a következő évben – figyelmeztet Ian Proud volt brit diplomata. Számára az európaiak viselkedése mindenekelőtt „aggasztó – nem utolsósorban azért, mert a csúcstalálkozót úgy tűnt, hogy a háború meghosszabbítására, nem pedig befejezésére tervezték”.

A Responsible Statecraft című amerikai külpolitikai médium számára készített elemzésében Proud megkongatta a vészharangot: még ha a háború holnap véget is ér, Ukrajna 2026-ra csődbe juthat. Jelenleg nincs terv arra, hogy 2025 után hogyan fogják finanszírozni az ukrán költségvetést. „Nem világos, hogy az európai elitek valóban megértik-e a politikai költségeket, függetlenül attól, hogy meddig tart a háború” – emelte ki.

„Kijev állami költségvetésében hatalmas űr tátong, amelyet sem adóemelésekkel, sem nyugati segélyekkel nem lehet tartósan betömni – hacsak nem áll fenn a politikai földrengés veszélye, amely masszívan megerősítené a jobb- és baloldali peremvidék erőit, amelyek már régóta a háború befejezését követelik”

– tette hozzá. Úgy vélte, naivitás azt hinni, hogy Kijev gyorsan csökkentheti a katonai kiadásokat. A csapatok létszáma megháromszorozódott, 900 ezer katonára – nem számítva a több százezer sebesültet és halottat. A védelmi kiadások 2021 óta megtízszereződtek.

A strukturális hiány most felemészti az államot: 2022 óta a költségvetési hiány átlagosan meghaladta a GDP 22 százalékát. A 2025-ös évre 41,5 milliárd dolláros hiányra számítanak – csökkenő katonai kiadások mellett. Ha a háború folytatódik, a költségvetést ismét felfelé kell majd módosítani. A védelmi költségvetés finanszírozása érdekében Kijev masszívan megemelte az adókat és a vámokat. Az adóbevételek a háború kezdete óta több mint 100 százalékkal, a jövedelemadó pedig több mint 200 százalékkal nőtt – egy olyan országban, ahol a Wilson Központ szerint a lakosság 50 százaléka a létminimumon él. Tavaly a honvédelem a teljes nemzeti költségvetés 64 százalékát emésztette fel. Szinte teljesen felemészti az állami bevételeket.

A Nemzetközi Valutaalap szerint Ukrajna legalább 2026 végéig el lesz vágva a tőkepiacoktól, így teljesen függ a nyugati segélyektől. Enélkül sem a köztisztviselők fizetését, sem az áramszámlákat nem lehetne kifizetni. Kezdetben az USA és az EU közösen több mint 100 milliárd dollár közvetlen pénzügyi támogatást nyújtott. 2024 óta azonban a hitelek irányába mutató tendencia érvényesül, és a feltétel nélküli segélyezésre való hajlandóság egyre csökken. A G7-ek 20 milliárd dolláros speciális hitele az idei költségvetést menti – amelyet az USA a Világbankon keresztül nyújt, de csak konkrét projektekre, például az energetikai infrastruktúrára. De 2026-ra nincs terv. Számolni kell ugyanakkor az összeomlás veszélyével, még akkor is, ha a háború azonnal véget ér.