A Lengyelország és Magyarország ellen folyó uniós, hetes cikkely szerinti eljárás kapcsán újból és újból előkerül a jogállamiság kérdése. A jogállamiságra azonban nincs egységes definíció Európában, mondta el a V4NA-nak egy lengyel és egy magyar jogi szakértő is.

Orbán Viktor hétfőn számolt be az Országgyűlésnek a júliusi uniós csúcsra kapott mandátumának teljesítéséről. A házelnöknek küldött beszámolójában a kormányfő elmondta, hogy az uniós csúcson ígéretet kapott arra, hogy a Magyarország ellen folytatott hetes cikkely szerinti eljárást a német soros elnökség alatt lezárják. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Lengyelország ellen is folyik az eljárás és van további kettő olyan tagállam az EU-ban, amelyek ellen felmerült már a megindításának gondolata – ez a két ország Málta és Szlovákia.

Az eljárás alapja a jogállamiság kérdésköre vagy még inkább az akörüli bizonytalanságok, melyet az uniós politikusok előszeretettel használtak fel a nekik nem tetsző politikák megtámadására. Azonban, ahogy azt a Politico is bejelentette az uniós tárgyalások után, törölték a jogállamiság kifejezést az új mechanizmus leírásából, ami azt mondta volna ki, hogy a jogállamiság sérelme esetén EU-s forrásokat lehetne részben vagy teljesen megvonni a tagállamoktól.

A felettébb nehézkesen értelmezhető jogállamiság fogalmának eltávolítása nagy győzelem a magyaroknak és a lengyeleknek. Főleg azért is, mert a jogállamiságot nem lehet meghatározni uniós szinten, erről Tóth Norbert nemzetközi jogász beszélt a V4NA-nak. A magyar szakértő elmondta, hogy a jogállamiságnak több koncepciója is létezik, a Velencei Bizottság pedig egyenesen három nagy európai hagyományt azonosít a jogállamisággal kapcsolatban.

Ez a három az angolszász rule of law-felfogás, a francia État de droit és a német Rechtsstaatlichkeit-elképzelés. Tóth Norbert felhívta rá a figyelmet, hogy ezek között ugyanúgy vannak átfedések, mint különbségek, a legfontosabb mégis az, hogy az Európai Uniónak nincs saját jogállamiság-felfogása. Ennek értelmében az EU a korábban a kontinensen kialakult elképzelésekből építkezhet elsősorban, de nem világos, hogy melyik hagyományt követné.

Ráadásul a nagy európai hagyományok mellett sok „kicsi” is van, így például a kelet-közép-európai jogállamiság felfogásnak része a nemzeti kisebbségek jogainak védelme – mutat rá Tóth Norbert. Ugyanakkor ez a védelem nem része a francia État de droit-nak vagy az angolszász rule of law-nak, a német Rechtsstaatlichkeit esetében pedig megkérdőjelezhető a helyzet.

A magyar nemzetközi jogász a V4NA-nak nyilatkozva elmondta, hogy a Velencei Bizottság mércéje alapján megítélhető lenne az, hogy egy ország a jogállami elvek alapján működik-e vagy sem. Ezekben az úgynevezett benchmarkokban ugyanis fel vannak sorolva azok az elemek, amelyek közösek az egyes hagyományokban. Tehát, ha a 7. cikk szerinti eljárás szigorúan jogi/szakmai eljárás volna, akkor nyilván elég lenne elővenni ezt a mércét és pontról-pontra végigmenni rajta, de nem véletlen, hogy ez eddig fel sem merült – mutatott rá Tóth Norbert.

Tymoteusz Zych a lengyel Ordo Iuris jogi kutatóintézet alelnöke a V4NA-nak azt is elmondta, hogy mivel az uniós tagállamok jogrendszerei eltérnek egymástól, ezért bármiféle közös jogi alapvetésnek egy univerzálisan elfogadott állásponton kell nyugodnia. Bár a demokrácia alapelvei Európa-szerte megvannak, mégis lehetetlen egyetlen jogállamisági megfogalmazást kikiáltani, ha azt egyes országok nem fogadják el.

Tóth Norbert arról is beszélt, hogy Magyarország esetében nagyon átüt az ideológiai meghatározottság. Az eljárás keretében készült Sargentini-jelentésnek például vannak olyan pontjai, amelyek Magyarország egyes nemzetközi szerződésekhez való nem csatlakozását kifogásolják. Ez Tóth Norbert szerint nem lehet jogállami probléma, hiszen egy nemzetközi szerződéshez való állami csatlakozás nem lehet külső kényszer eredménye – az erről szóló döntés meghozatala ugyanis a szuverenitásból fakadó fenntartott jogkör minden független állam esetében.

Zych a lengyel helyzet kapcsán elmondta, hogy az Európai Parlament gyakran kever szigorúan ideológiai érveket az emberi jogi és jogállamisági érvek közé. „Semelyik uniós egyezmény nem teszi lehetővé, hogy például a szuverén tagállamok családpolitikájába beavatkozzanak”, fogalmazott. Hozzátette, az olyan érzékeny etikai kérdések, mint az emberi élet jogi védelme, vagy a házasság jogi meghatározása sosem volt és nem is lehet tárgya semmilyen uniós szerződésnek. Ettől függetlenül megfigyelhető egy új trend az olyan „emberi jogok kreálására”, amelyek nem rendelkeznek semmilyen jogi alappal.

A V4NA levélben fordult az Európai Parlament elnökéhez, az EP frakcióvezetőihez és az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) elnökéhez is. A jogállamiság egzakt fogalmát szerettük volna megtudni tőlük. 

Választ David Sassoli EP-elnök hivatalától kaptunk. Ebben azt írták, a jogállamiság „az egyik olyan közös értékünk, amelyre az Európai Unió épül, és melynek szerves része a tagállamok alkotmányos hagyománya. (…) Azt jelenti, hogy egy társadalom minden tagjára – beleértve a kormányokat és a parlamenteket – egyformán vonatkoznak a törvények ( ), függetlenül a politikai többségtől”. 

Ez megerősíti a V4NA-nak nyilatkozó jogi szakértők álláspontját, miszerint a jogállamiság felfogása az egyes országokban eltéréseket mutathat.  

A 7. cikk szerinti nukleáris eljárás megindítása felmerült már Szlovákia és Málta esetében is. Mindkét országnál egy oknyomozó újságíró megölése miatt kezdett el vizsgálódni az Európai Unió. Ezzel kapcsolatban Tóth Norbert azt mondta, ő nem tartja valószínűnek, hogy Szlovákia ellen megindítják az eljárást, mert ott nemrég új kormány került hatalomra, akik így tiszta lappal indulnak – bár hivatalosan az ilyen eljárásokat államok, és nem kormányok ellen indítják.

Máltával kapcsolatban a nemzetközi jogász úgy nyilatkozott, hogy ott sem valószínű, hogy megindítják az eljárást. A botrány közepette ugyanis Joseph Muscat korábbi miniszterelnök már lemondott, ezzel pedig vezéráldozatot hoztak – a szigetországnak ráadásul baloldali kormánya van, és az Európai Parlament szocialista frakciója is megakadályozná, hogy 7. cikk szerinti eljárás induljon Málta ellen.

Zych elmondta, hogy mivel nincs időkorlát az eljárás tekintetében, ezért nem is lehet megjósolni, hogy hány hónapig vagy akár évig tart majd. A lengyel szakértő szerint viszont nem valószínű, hogy az Európai Tanács minősített többséggel elfogadna egy ideológiai dokumentumot, vagy bármilyen eltúlzott állítást Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban – még úgy sem, hogy ezt sokan erőltetnék. Tymoteusz Zych kiemelte, hogy egyértelmű okok miatt nem lehet egyhangúságot elérni ebben az ügyben.