Jelenleg több mint 100 vakcina van kísérleti stádiumban, azonban Európában leginkább négy nagyobbról hallani. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Világszerte folyik a verseny a gyógyszercégek között a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében. Jelenleg 87 oltóanyagot tesztelnek állatokon, 57-et embereken, és hat már megkapta az előzetes jóváhagyást, hogy korlátozottan használják.

Európában jelenleg négy nagyobb vakcinát emlegetnek, melyből talán a legismertebb a Pfizer-BioNTech által gyártott oltóanyag. Az amerikai-német cég vakcináját július óta több országban, így például az USA-ban, Brazíliában, Argentínában, Németországban, Törökországban és Dél-Afrikában tesztelik embereken. Az oltóanyag a tesztelés során 95 százalékos hatékonyságot mutatott, ami komoly reményeket keltett az emberekben, azonban az, hogy mínusz 70 fokon kell tárolni, némi nehézséget vetett fel a szállítás, tárolás és a felhasználás kapcsán. Az Európai Bizottság már meg is kezdte az oltóanyag engedélyeztetését.

A brit gyógyszerfelügyelet (MHRA) egyébként december 2-án hagyta jóvá a Pfizer és BioNTech vakcinájának forgalmazását. Ezzel a szigetország lett az első a világon, amely engedélyezte ezt. Az Egyesült Királyság mintegy negyven millió adagot rendelt az oltóanyagból, ami körülbelül húszmillió ember beoltására lehet elegendő. Az első tízmillió adag hamarosan elérhető lesz az országban, az első 800 000 oltóanyag napokon belül érkezik a britekhez. A tervek szerint a legveszélyeztetettebb korcsoportok oltását akár már jövő héten elkezdhetik.

A Pfizer és a BioNTech vakcina legnagyobb versenytársa, mely szintén bejelentkezett már a Bizottságnál, a Moderna által gyártott vakcina. Ezt ugyancsak július óta tesztelik embereken az Egyesült Államokban. Ennek nagy előnye, hogy mínusz 20 fokon akár hat hónapig is eláll, és hasonlóképpen 90 százalék feletti hatékonyságot mutat. Az amerikai cég hétfőn nyújtott be kérelmet az unió felé az engedélyezésre. Jelenleg úgy tűnik, hogy a cég január 12-ig kaphat visszajelzést. 

Június óta tesztelik embereken a brit AstraZeneca által gyártott vakcinát, amely több szempontból is kecsegtető lehet, hiszen gyártási költsége töredéke az előbb felsorolt oltóanyagoknak és egy hétköznapi hűtőben is eláll, viszont mindössze 62-90 százalékos hatékonyságot mutat. A magasabb hatékonyságot a tesztelés során a legfeljebb 55 éves, és többnyire egészséges önkénteseknél, míg az alacsonyabb, 62%-os hatékonyságot az idősebb és a krónikus betegségben szenvedő csoportoknál tapasztalták.  Az oltóanyag különlegessége, hogy míg a két amerikai vakcina RNS-alapú, tehát a vírus kódjának egy darabját jutattják a szervezetbe és ezzel késztetik immunválaszra, az AstraZeneca oltóanyaga vírushordozót használ. Ez egy mesterséges vírus, a koronavírus legyengített másolata, ami fertőzésre képtelen ugyan, de arra elegendő, hogy a testet antigén-termelésre késztesse. A vakcinát a brit kormány már előrendelte.

Hasonló vírus-vektoron alapul az orosz Sputnik, amelyből egy adag Magyarországra érkezett először vizsgálatra. A vakcina 92 százalékos hatékonyságot mutat és nem igényel mélyhűtést. A szakértők meglehetősen hatékonynak találták és várhatóan januárra forgalomba is kerülhet majd.