A nemzetközi környezet is generálja az áremelkedéseket a szerb bankkormányzó szerint. Jorgovanka Tabakovic úgy véli, egészen 2025-ig marad az infláció magas mértéke. Koszovóban, Montenegróban és Horvátországban is átlag feletti drágulásról számolnak be a statisztikusok.

Az októberi infláció éves szinten 15 százalék volt Szerbiában, ami meghaladja az augusztusi várakozásokat. A lakosság azonban ennél jóval nagyobb drágulást érzékel a boltokban, hiszen az élelmiszerek ára 23, a tej és tejtermékek, valamint a tojás ára pedig csaknem 40 százalékkal nőtt. A hivatalos adatok azért kedvezőbbek ezeknél, mert vannak olyan termékek, amelyek nem drágultak jelentősen, ilyen például a rágógumi, amely értéke 1 százalékkal nőtt.

kép: Screenshot

Jorgovanka Tabakovic a Szerb Nemzeti Bank kormányzója szerint ennek legfőbb oka az energia- és élelmiszerárak világszintű emelkedése. A központi bank novemberi jelentése a gazdasági mutatókról és az inflációról kiemeli: a geopolitikai feszültségek tovább mélyültek, az Oroszországból Európába érkező gáz mennyisége pedig számottevően csökkent az előző év azonos időszakához képest. Emellett továbbra is megfigyelhető a globális szintű infláció. A többi között ezek mind-mind kihatással vannak az eurózóna gazdasági növekedésre, amely Szerbia legfontosabb gazdasági partnere – fogalmaz a dokumentum.

Jorgovanka Tabakovic kiemeli, évtizedek óta nem látott magasságokban van az infláció az egész világon, az eurózónában és Németországban az októberi infláció meghaladta a 10 százalékot.

kép: Screenshot

Mint a dokumentumban olvasható, a magasabb globális infláció főként a vártnál nagyobb közvetett hatások következménye. Ezek pedig az energia, az ipari és mezőgazdasági termékek és a nyersanyagok árának emelkedése.

„Az infláció növekedését a továbbra is jelentős egyensúlyhiányok is befolyásolják. Ilyenek például a kereslet és a kínálat közötti különbség, a magasabb inflációs várakozások és a határozott bizonytalanság az áru- és pénzügyi piacokon”

– írja Jorgovanla Tabakovic.

A bankkormányzó megjegyzi, ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy feszült a helyzet sok ország munkaerőpiacán, valamint még mindig viszonylag magas költségekkel jár a szállítás és továbbra is tapasztalhatók zavarok a globális ellátási láncokban, amelyek bár gyengülnek, de folytatódnak, s jelentős költségemelkedést idéznek elő.

A bankkormányzó ugyanakkor nem derűlátó, szerinte még mindig nem érte el az ország az infláció csúcsát. Tabakovic úgy fogalmazott: a vezető központi bankok és a nemzetközi intézmények is azt jósolják, hogy az infláció a hosszútávú átlag felett lesz 2023-ban, sőt 2024 folyamán is, és csak 2025-ben várható, hogy visszatér a megszokott szintre.

Az egész Balkánon tombol az infláció

Egyetlen országot sem kerül el az infláció a Balkán-félszigeten. Szinte csak nüansznyi a különbség az államok mutatói között, attól függetlenül drágul mindenhol minden, hogy az adott terület az Európai Unió tagja vagy sem. Horvátországban, amely az EU része októberben 13,2 százalékos inflációt jelentettek. Ez rekordnak számít az Adria-parti országban, amióta az Állami Statisztikai Intézet méri ezeket az adatokat ilyen magas számok még soha nem voltak. Leginkább az élelmiszerek és az alkoholmentes italok drágultak a horvátoknál.

kép: Pixabay

Koszovóban a második negyedévben volt a legmagasabb az infláció. Júniusban például 14,1 százalékos pénzromlást mértek az önmagát függetlenné kikiáltott országban. A horvátokhoz hasonlóan ott is élen járnak a drágulásban az ételek és az italok, de jelentős az energiaárak emelkedése is.

Montenegróban pedig csaknem elérte a 17 százalékot is az infláció. A Monstat Statisztikai Ügynökség arról számolt be, hogy az októberi éves pénzromlás 16,8 százalék volt az uniós tagjelölt országban. Ott leginkább a tej, a túró, a tojás, a ruhaneműk és egyéb élelmiszerek ára emelkedett.