A Brexit évi 40 milliárd fontjába kerül a kormánynak a kieső adóbevételek miatt, legalábbis így számol egy szakértőkből álló csapat, akik szerint Nagy-Britannia nem csak a háborús inflációtól szenved.

Az Egyesült Királyság 2016-ban egy népszavazás keretében döntött az Európai Unióból való kilépésről és hivatalosan 2020. január 31-én el is hagyta azt. Boris Johnson konzervatív kormánya úgy döntött, hogy kivonja az Egyesült Királyságot az EU egységes piacából és az EU vámuniójából. A kormány a nagyobb szuverenitást helyezte előtérbe, ideértve az uniós szabályozástól való eltérés jogát és a saját szabályok meghatározását. Mindennek ugyanakkor nagyon komoly ára volt, ami a mostani, háborús inflációval sújtott időszakban még inkább kiütközik.

2022-nek a fellendülés évének kellett volna lennie, ehelyett számos ország – beleértve az Egyesült Királyságot is – a recesszióval néz farkasszemet 2022 utolsó napjaiban. A szakértők már hónapok óta hangoztatják, hogy szinte elkerülhetetlen a GDP csökkenése egymást követő két negyedévben. Hogy Európában az Egyesült Királyság gazdasági helyzete különösen sok pofont kapott, az nem csak az infláció és az energiaárak brutális emelkedésének köszönhető, nagyban hozzájárult ugyanis a Brexit is.

A bizonyítékok egyre inkább azt mutatják, hogy az Európai Unióból való kilépésről szóló döntésünk felhajtotta az importált áruk árát, ellaposította az üzleti beruházásokat és károsította a kereskedelmet. A kormány saját előrejelzője, a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) is „gazdasági sokként” emlegeti a Brexitet.

Eközben más szakemberek is rámutatnak arra, hogy talán mégsem volt olyan jó ötlet a Brexit – legalábbis nem ebben a formában. Az Európai Reformok Központja (CER) egy független agytröszt, amely 2018 óta modellezi egy olyan Egyesült Királyság gazdasági teljesítményét, amely az EU-ban maradt, méghozzá olyan országok adatait felhasználva, mint az Egyesült Államok, Németország, Új-Zéland, Norvégia és Ausztrália, amelyek gazdasága nagyon hasonlít az Egyesült Királyságéhoz. A számítások szerint szembetűnő a különbség a kilépett és az EU-ban maradt brit gazdaság között.

Becslésük szerint a Brexit 2022 második negyedévére 5,5 százalékkal csökkentette Nagy-Britannia GDP-jét. Másképp fogalmazva: április és június között a független brit gazdasági teljesítmény 33 milliárd fonttal volt alacsonyabb, mint az EU-ban maradt brit gazdaságé. Az Egyesült Királyság mintegy negyven milliárd fontnyi adót veszített eddig a kilépéssel.

A mostani miniszterelnök, Rishi Sunak márciusban még pénzügyminiszterként vett részt abban a kormányzati döntésben, amely során drasztikus adóemelésekkel akarták kompenzálni a kieső adót. A CER szakértői szerint erre valószínűleg semmi szükség nem lett volna, ha nincs a Brexit – legalábbis nem ebben a formában. A szakértők ugyanakkor kiemelik, hogy minden becslés körül vannak hibák, megjegyzik ugyanakkor hogy más, az Egyesült Királyságéhoz hasonló gazdaságok nem tapasztaltak ilyen mértékű lassulást.

A Brexit azonban nem csak a pénzügyi szektorban bizonyult kevésbé jó döntésnek. Az Unióból való kilépés többek között megnehezíti azok számára a munkavállalást, akik valamelyik uniós országból származnak, nem kivétel ez alól az orvosi és az ápolói szakma sem.

Egy friss tanulmány szerint a Brexit a vártnál jobban súlyosbította az akut orvoshiányt az Egyesült Királyságban. A Nuffield Trust tanulmánya szerint jelenleg több mint négyezerrel kevesebb európai orvos dolgozik a brit egészségügyi rendszerben, mint amennyire a Brexit előtt számítottak.

Az aneszteziológiai, gyermekgyógyászati, szívsebészeti és pszichiátriai osztályok különösen érintettek. De nem csak a szakorvosok, hanem az ápolók is sokkal kevesebben vannak a Brexit miatt az Egyesült Királyságban. Jelenleg harmincezer ápolót számlálnak, a Brexit nélkül azonban – a tanulmány szerint – csaknem kilencvenezer ápoló dolgozna az egészségügyi szektorban. A 2021/22-es pénzügyi évben a 2015/16-ban érkezett uniós munkavállalók csak mintegy tizennegyede érkezett az Egyesült Királyságba.

Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése miatt a szakembereknek már munkavállalási vízumra van szükségük, ami magas költségekkel és bonyolult, hosszadalmas bürokráciával jár, de ezen kívül az is hozzájárul a szakemberek hiányához, hogy jelentősen romlottak a munkakörülmények. Csak Angliában összességében több mint tízezer orvosra lenne még szükség.