A háborúk kitörése után szinte rögtön felvirágzik az illegális fegyverkereskedelem, a balkáni háborúkból megmaradt fegyverek például még ma is ott vannak az európai bűnbandák kezében. Nem lehet ez másképp az ukrajnai háború esetében sem, figyelmeztetnek a nemzetközi szakértők.

„Ukrajna nagy mennyiségű fegyvert kapott, és ez jó, de mi évtizedekig fogunk ezekkel a fegyverekkel foglalkozni, és itt fogjuk megfizetni [a fegyverkezési segély] árát” – jelentette ki Christer Ahlgren, a finn Nemzeti Nyomozóiroda főfelügyelője egy interjúban. Ahogy arról a V4NA is beszámolt, Ahlgren arra utalt, hogy erős a gyanú hogy Svédországban, Dániában és Hollandiában is felbukkantak már Ukrajnának szánt fegyverek, és az ehhez szükséges csempészútvonalakat már kialakították, sőt, Finnországban is fennáll a veszélye az illegális fegyverkereskedelemnek, ezt egyébként a finn Nemzeti Nyomozóiroda is megerősítette a V4NA-nak.

Számos jelentésben felbukkan Svédország neve, amikor háborúból származó illegális fegyverekről van szó. Svédországban a hírhedt jugoszláv maffia,

a „Juggemaffia” uralta a szervezett bűnözést az 1990-es években és bár azóta a szervezet már eltűnt a fővárosból, a volt Jugoszláviához fűződő bűnügyi kapcsolatok még élnek és virulnak – hívja fel a figyelmet a genfi székhelyű Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (Global Initiative Against Transnational Organized Crime) az egyik jelentésében.

A Svédországban megforduló illegális fegyverek és kábítószerek jelentős része a Nyugat-Balkánról érkezik. Gunnar Appelgren főfelügyelő szerint az elmúlt években világossá vált, hogy a szervezett bűnözői csoportok, amelyek központja nagyrészt Szerbiában találhatók, Svédországban is komplett hálózatot alakítottak ki. A bűnözők közt rengeteg olyan van, akik a balkáni háborúk idején elmenekültek. E csoportok közül sokan ugyanonnan szerzik be az illegális fegyvereket: a Nyugat-Balkánról, ahonnan gépkarabélyokat, pisztolyokat és gránátokat szereznek feketén. A rendőrség egyébként 2020-ban bemutatott egy statisztikát, amely szerint az illegális kézifegyverek harmada zastava volt – hívja fel a figyelmet a jelentés.

A szakemberek szerint amíg a kereslet magas marad az olyan országokban, mint Svédország, addig az illegális fegyverkereskedelem virágozni fog Európában.

A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés szerint a csempészett fegyverek fő útvonalai gyakran főutakon és határátkelőhelyeken vezetnek, míg Montenegróból néhány mellékúton viszik a fegyvereket Bosznia-Hercegovina délkeleti részére. Szerbiából pedig csónakokkal és tutajokkal csempészik azokat szintén Boszniába. Onnan pedig Horvátországba vezet a fegyverek útja, majd tovább Nyugat-Európába.

Egy ügyvéd, aki az elmúlt 15 évben a fegyverkereskedelemmel gyanúsítottakat védte a boszniai bíróságokon, megerősítette, hogy „van egy csempészcsatorna Albániából és Montenegróból Bosznián keresztül Horvátországba és Európába”

– idézi az ügyvédet az Al Jazeera.

Egy biztonsági szakértő szerint az árak az ukrajnai háború kezdete után mintegy húsz százalékkal emelkedhettek a feketepiacon. Egy AK-47-es automata puska 180-300 euróba került a bosnyák feketepiacon, most ugyanazért 250-360 eurót kell fizetni – mondta Safet Music biztonságpolitikai szakértő az Al Jazeeranak.

„Ugyanaz a fegyver kétszer-háromszor többe kerül, ha Nyugat-Európába ér” – tette hozzá a szakértő.

De nem csak Svédországot érinti az illegális fegyvercsempészet. 2022 márciusában a francia és a horvát rendőrség által közösen végzett nemzetközi vizsgálat feltárta, hogy egy bűnözői csoport – köztük horvát, bosnyák és francia állampolgárok – illegális fegyvereket próbáltak becsempészni Franciaországba. Egy másik ügyben a német és a bosnyák rendőrség meghiúsította egy bosnyák állampolgár kísérletét, hogy fegyvereket csempésszen Németországba és Hollandiába. Hasonlóképpen 2021 májusában a bosnyák rendőrség letartóztatott négy férfit, akik nagy mennyiségű tiltott lőfegyvert próbáltak becsempészni Nyugat-Európába. 2021 augusztusában a bosnyák határrendőrség tagjai Zvornikban foglaltak le egy arzenálnyi fegyvert és lőszert, amelyet a francia illegális piacra szántak.

Bár már évtizedek teltek el a balkáni háborúk óta, Szerbia még most is tele van lőfegyverrel – legálisan és illegálisan tartottakkal egyaránt. Igaz, utóbbiakat a rendőrség igyekszik lefoglalni, a harcokat követően fennmaradt óriási mennyiséggel nehezen tud megbirkózni. Hogy mennyi fegyver volt pontosan a háború alatt az országban, nem lehet tudni. Egyrészt soha nem tették közzé, mennyi fegyver volt a Jugoszláv Néphadsereg birtokában, másrészt követhetetlen, hogy mekkora szállítmányok érkeztek az országba illegális úton, például Albániából, vagy a Vihar hadművelet nyomán Horvátországból Szerbiába menekülő mintegy kétszázezer ember zsebében vagy traktorában.

A Small Arms Survey nevű szervezet több forrásból származó adatai szerint Szerbia a 100 lakosra jutó fegyverek számát tekintve a világ abszolút élvonalában van: 100 lakosra 39 fegyver jutott, ez pedig 2021-ben sem változott. Azt is kimutatták, hogy jóval több az illegálisan tartott lőfegyver, mint a bejelentett: 1,1 millió legális fegyver mellett másfél millió illegális.