Skip to Content
sidebar menu opener

Kép
Tovább gyűrűzik a rendőri erőszak miatti botrány, hazudott a belügyminiszter - videó

Egyre több részlet derül ki a színes bőrű zenei producert megverő rendőrök ügyével kapcsolatban, és egyre nagyobb a felfordulás a nemzetbiztonsági törvény vitatott cikkelye körül is.

A hétvégén Franciaország-szerte óriási tüntetések voltak, a sajtó tele is volt a rendőri beavatkozásokról készült képekkel. A rendőrök azonban azzal védekeznek, hogy sok atrocitás és fenyegetés érte őket.

Két rendőr a BFMTV hírtelevíziónak beszélt az ellenük irányult gyűlöletről, elmondásuk alapján szóbeli és fizikai bántalmazás is érte őket. Azt is elmondták, hogy rendkívül nehéz megbirkózni a feléjük áradó gyűlölettel, holott egy hónappal ezelőtt a terrortámadások idején még éltették őket, most azonban azt skandálta a tömeg, hogy legyenek öngyilkosok.

Egy felvételen tisztán látszik, amint egy földön fekvő rendőrt ütnek-vágnak a tüntetők, a televíziónak nyilatkozó rendőr elmondása szerint a tüntetőknél Molotov-koktél és utcakő is volt. Mindenféle eszközzel felszerelkeztek, amivel súlyos, akár halálos sérülést is okozhatnak.  A tüntetés vége felé készült felvételen az is látszik, amint egy robbanó szerkezetet dobnak a tüntetők a rendőrök felé, a szerkezet fel is robbant az egyik rendőr lábánál. Elmondásuk alapján néhány tüntető direkt azzal a céllal ment a megmozdulásra, hogy ártson és sérülést okozzon az intézkedő rendőröknek.

A bevetésen lévő rendőrökről készült felvételekről, illetve azok közzétételéről szóló úgynevezett nemzetbiztonsági törvény rengeteg reakciót váltott ki. A törvényjavaslat lényege, hogy a civilek és az újságírók továbbra is készíthetnének képet és felvételt az intézkedő rendőrökről, de azt nem tehetnék közzé az interneten, ha felismerhető és beazonosítható a rajta szereplő rendőr. Van, aki úgy véli, igenis felismerhetőnek kell lennie a rendőrnek, hogy később felelősségre lehessen vonni egy estleges visszaélés vagy túlságosan erőszakos letartóztatás kapcsán, mások azonban úgy gondolják, hogy nem lenne szabad beazonosíthatónak lenni a rendőrnek, mivel ezzel nem csak a felvételen szereplő hatósági személy, hanem a családja is veszélybe kerülnek.

A nagy társadalmi nyomás hatására úgy tűnik, visszakozott a francia kormány, Christophe Castaner volt francia belügyminiszter, a Köztársaság Lendületben párt vezetője az Országgyűlésben bejelentette ugyanis, hogy javaslatot fognak tenni a nemzetbiztonsági törvény vitatott 24. cikkének újraírására. Arról a részről van szó, ami arról szól, hogy megbüntetnék azt, aki olyan felvételt tesz közzé az interneten, amely alapján egyértelműen beazonosítható egy bevetésen lévő rendőr.

A volt belügyminiszter a Twitteren azt írta a javaslatról, hogy továbbra is az a cél, hogy megvédjék a rendőrséget és családjukat anélkül, hogy veszélyeztetnék az emberek alapvető szabadságjogait. Elmondása szerint, mivel kétségek merültek fel a cikk szövegével kapcsolatban, a kormánypárt javasolja annak újraírását.

Nehéz napjai vannak a jelenlegi belügyminiszternek, Gérald Darmanin-nek is, ugyanis a BFMTV-nek nyilatkozott a Mediapart oknyomozó portál egyik munkatársa, Edwy Plenel. Szerinte Darmanin-nek haladéktalanul le kellene mondania, ugyanis egyértelmű, hogy hazudott a nagy közfelháborodást kiváltó felvételen, amely a rendőrök által megvert fekete zenei producer, Michel Zecler bántalmazásáról készült. A belügyminiszter a parlament alsóházában beszélt a képsorokról a képviselők előtt, elmondása alapján sem neki, sem a prefektusnak, sem az országos rendőrfőkapitánynak mindaddig nem volt tudomása a Zecler bántalmazásáról készült felvételről, amíg azt a Loopsider portál csütörtökön közzé nem tette.

Ez azonban így nem fedi a valóságot, ugyanis a megvert zenei producer ügyvédje már napokkal azelőtt, hétfőn bemutatta a videót az ügyészségen, ahol ezt követően eljárást indítottak a verésben részt vett rendőrök ellen.

A történtekről beszámoló újságíró elmondása alapján Gérald Darmanin hiába tudott a történtekről már napokkal azelőtt, hogy a Loopsider nyilvánosságra hozta volna őket, senkit nem függesztett fel.

A történtekkel kapcsolatban megszólalt Jean-Luc Mélenchon, az Engedetlen Franciaország (La France Insoumise) nevű párt elnöke is. A politikus a liberális L'Opinion című napilapnak adott interjúban arról beszélt, hogy a katonai szolgálat újbóli kötelezővé tétele megoldást jelenthetne a rendőri erőszak és rasszizmus ellen. A francia fiatalok kötelező besorozását Jacques Chirac szüntette meg 1996-ban. Mélenchon azonban úgy véli, hogy szükséges a nép fegyveres védelme, ugyanakkor véleménye szerint Franciaországnak ki kéne lépni a NATO-ból, szerinte semmi közük nincs hozzá. Egyrészt azért, mert bizonytalan szövetség, másodszor pedig azért, mert olyan tagjai is vannak, akik ellenfelek vagy ellenségek is lehetnek, és olyan nézőpontokat képviselnek, amelyeknek nem szabad konszenzusra jutniuk a baloldalon.

Ez az oldal cookie-kat használ, mint szinte minden más weboldal, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa.  Részletes információ  ELFOGADOM
Back to top