Kevesebb mint 25 év alatt a svédországi muszlim gyülekezetek száma néhányról mintegy 300-ra nőtt. A keresztény templomok bezárásával párhuzamosan egyre több településen jönnek létre új muszlim imaközpontok – néha külföldi támogatással újonnan épített mecsetekként, néha átalakított üzlethelyiségekben vagy pincehelyiségekben. Azonban nincsenek hivatalos statisztikák arról, hogy valójában hány mecset van, mit prédikálnak, és hogyan finanszírozzák a tevékenységeket, ha pedig ezt vizsgálni kezdi valaki, gyakran azzal szembesül, hogy iszlamofóbnak bélyegzik.

A becslések szerint 2000-ben csak néhány tényleges mecset volt Svédországban, a leggyakrabban hét mecsetet említenek, amelyek kifejezetten muszlim istentiszteletre épített állandó imahelyek, gyakran minarettel és kupolával. A Svéd Hitközségeket Segítő Ügynökség szerint 2025-re csaknem háromszáz lett a mecsetek száma, ha mecset alatt minden muszlim imahelyet értünk, azokat is, amelyek üzlethelyiségekben vagy éppen pincékben működnek.

Ez 25 év alatt közel 4200 százalékos növekedést jelent

– hívta fel rá a figyelmet a Samnytt svéd hírportál, amely azt is kiemeli, hogy mivel nem mindig egyértelmű, hogy mi számít mecsetnek, a valós szám ennél magasabb lehet.

Erre példa a Masjid Aysha, más néven Ayshamo mecset, amelyet a Skandináv Iszlám Szervezet (SIO) nonprofit szervezet működtet, és amely a stockholmi Sankt Eriksgatanon található. A mecset honlapján található információk szerint a mecset mintegy 20 éve működik, és a világ különböző részeiről érkező több ezer ember használja rendszeresen. A pénteki imákat több nyelven tartják, többek között svédül, angolul, urduul és arabul. Nem világos azonban, hogy a Masjid Aysha hivatalos mecsetként van-e bejegyezve Svédországban, mivel nincs nyilvános és naprakész lista a bejegyzett mecsetekről. A mecset mögött álló szervezet, a Skandináv Iszlám Szervezet (SIO) nonprofit egyesületként van bejegyezve.

Skandinávia és Észak-Európa legnagyobb mecsetprojektje

Ezzel párhuzamosan egy sor új mecset épül országszerte. Ezek egyike a Helsingborgban megvalósuló projekt, amelyet „Skandinávia legnagyobb mecsetjeként” jellemeznek, és ahol eddig több mint 68 millió svéd korona gyűlt össze adománygyűjtésből. Samnytt szerint a pénzt influencerek és a közösségi médiában, például az Instagramon és a TikTok-on zajló kampányok, valamint a „Moskéhjälpen” nevű kezdeményezések révén gyűjtötték össze, de a gyűjtés nemzetközi szinten is zajlik, és kérdéses, hogy honnan származnak a milliók.

A Helsingborg mecset több videót is közzétett a közösségi médiában, amelyekben megünnepli, hogy az adománygyűjtés fontos mérföldköveket ért el.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Helsingborgs Moské (@helsingborgsmoske) által megosztott bejegyzés

Stockholmban, Skärholmenben továbbra is napirenden van Észak-Európa legnagyobb mecsetjének megépítése, amelyet szintén éles kritikák értek. A projekt finanszírozása részben Stockholm városától, de külföldi szereplőktől is érkezett. Amikor Karin Wanngard, Stockholm polgármestere tavaly ellátogatott Tenstába, hogy beszélgessen a lakosokkal, az S vezetője azt mondta , hogy Svédországnak több mecsetet kell építenie.

„Ebben az országban vallásszabadság van, számtalan templomunk van, és közel sem ennyi mecset, így természetesen több mecsetet kell építenünk, amíg szükség van rájuk, hogy az emberek gyakorolhassák a vallásukat”

– fogalmazott.

A Mitt i című helyi újság információi szerint a Skärholmen mecset építése mögött álló egyesület a Milli Görüs iszlamista mozgalomhoz kötődő török EMUG építőipari céget választotta.

A szervezetet korábban antidemokratikus értékek és antiszemitizmus miatt bírálták, valamint azért, mert a nyugati társadalmi modellnek egy iszlám társadalmi renddel való felváltását hirdeti.

A mecsetek száma Svédországban gyorsan nőtt, de a közbeszédben viszonylag kevés figyelmet kapott. A templomok látogatottságának csökkenésével és a szabadegyházak bezárásával egyidejűleg egyre több településen létesülnek új muszlim imaközpontok – hol egykori templomokban, hol ipari vagy kereskedelmi helyiségekben, hol pedig külföldi finanszírozók támogatásával újonnan épített mecsetekként.

Ugyanakkor nincs átfogó és naprakész nyilvános térkép arról, hogy hány mecset van, hol találhatók, milyen tevékenységet folytatnak, vagy hogyan finanszírozzák őket.

Az átláthatóság növelésére irányuló kezdeményezésekre néha szkeptikusan reagálnak, és szinte mindig iszlamofóbnak minősítik őket.

A Vallási Közösségeket Támogató Svéd Ügynökség (SST) évente több millió forintos állami támogatást oszt szét muszlim szervezeteknek. Az ügynökség statisztikái szerint az Iszlám Együttműködési Tanács (ISR), az Egyesült Iszlám Egyesületek Svédországban (FIFS), a Svéd Muszlim Szövetség (SMF) és a Svéd Iszlám Társaság (SIS) a fő kedvezményezettek közé tartozik. Ezt a pénzt viszont továbbítják a helyi gyülekezeteknek országszerte. De nem ez az egyetlen finanszírozási forrás. Számos esetben a svéd mecseteket részben vagy egészben Szaúd-Arábiából, Iránból, Katarból vagy Törökországból származó pénzből finanszírozták. Csak Szaúd-Arábia esetében több milliárd dollárról beszélnek.

A kritikusok szerint ezek a rezsimek nem elsősorban a vallásszabadságot támogatják, hanem a mecseteket a geopolitikai és vallási befolyás kiterjesztésére is használják. A svéd titkosszolgálat, a SÄPO és az MSB, a Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség is beszivárgásra figyelmeztetett.

Radikalizálódás, iszlamista szeparatizmus és korlátozott átláthatóság

Franciaországban és az Egyesült Királyságban több olyan esetet dokumentáltak, amikor külföldről finanszírozott mecsetekről derült ki, hogy szalafista vagy iszlamista ideológiát hirdettek. Egyes esetekben ezek a mecsetek a radikalizálódás táptalajaivá váltak.

Svédországban is riadalmat keltettek: a Szaúd-Arábia által finanszírozott göteborgi mecsetet bírálták, mert nőgyűlölő üzeneteket tartalmazó anyagokat tett közzé. Az iráni kapcsolatokkal rendelkező stockholmi Imam Ali mecsetet azzal vádolták, hogy olyan előadókat hív meg, akik a mártíromságot és az iszlámért hozott áldozatot ünneplik. Úgy tűnik azonban, hogy senki sem akarja teljes és szisztematikusan feltérképezni a pénzügyi támogatást és a mecsetek falain belül zajló eseményeket.

Az egyik legnyilvánvalóbb nehézség az, hogy az ellenőrzésre tett bármilyen kísérlet gyakran az idegengyűlölet vádját vonja maga után. Ez olyan légkört teremtett, amelyben a vallásra, a finanszírozásra és a társadalmi hatásokra vonatkozó kérdéseket kényessé vált feltenni – még akkor is, ha azok teljesen jogosak. Ez nem utolsósorban a Svéd Hitközségeket Támogató Ügynökség saját óvatos felmérésében is megmutatkozik.