Masszív lelki- és fizikai erőszakot tapasztalnak a kényszerházasságok áldozatai Ausztriában is – derült ki egy interdiszciplináris kutatásból.

A kényszerházasság jelensége Ausztriában is előfordul, és nem csak olyan házaspárok esetében, akik még külföldön házasodtak össze. Sokakat kényszerítenek férjhez Ausztriában is.

Hogy ott milyen mértékben van jelen ez a súlyos emberi jogi jogsértés, azt most először vizsgálja egy helyzetjelentés, amelyet egy interdiszciplináris csoport másfél éves intenzív munkája után ebben a hónapban mutattak be Bécsben, és amely teljes terjedelmében július elején jelenik meg – írja a kath.net katolikus hírportál.

Nemzetközi tanulmányok szerint világszerte legalább 22 millió embert érint a kényszerházasság, közülük kilencmillióan gyerekek.

A FORMA („Forced Marriage”) projekt Ausztriára vonatkozóan igyekezett adatokat szerezni. A kutatásban részt vett a Ludwig Boltzmann Alapjogi és Emberi Jogi Intézet, a Bécsi Egyetem, az Orient Express nevű szervezet és a bécsi érsekség Caritas szakértői, amelynek jogi tanácsadója, Maryam Alemi vezette a kutatási projektet. A projektet, amely a Belügyminisztérium és a Szövetségi Kancellári Hivatal Nőjogi és Esélyegyenlőségi Osztálya megbízásából készült, az Osztrák Kutatásfejlesztési Ügynökség (FFG) támogatta anyagilag.

Annak érdekében, hogy ne kizárólag bűnügyi statisztikákra, aktákra és bírósági ítéletekre támaszkodjanak, kvalitatív interjúkat készítettek nem kormányzati szervezetek, hatóságok és nemzetközi szervezetek szakértőivel, valamint az áldozatokkal.

A projektcsoport a Szövetségi Közigazgatási Bíróság 370 határozatát elemezte, és értékelte az Orient Express nevű női tanácsadó központ 129 aktáját, amely családi és párkapcsolati problémákkal, bántalmazással, valamint családon belüli erőszakkal küzdő nőknek nyújt segítséget, és régóta ismeri a kényszerházasság jelenségét.

Az Orient Express által vizsgált esetek 70 százalékában fordult elő, hogy a nőket kényszerházassággal fenyegették vagy arra kényszerítették. Az érintettek minden esetben pszichológiai erőszakot, az esetek 90 százalékában fizikai erőszakot is tapasztaltak.

– számolt be róla Maryam Alemi projektvezető.

A kutatást reprezentáló előadáson bemutatták egy 17 éves áldozat esetét, akit a szülei erőszakkal eljegyeztek, amikor tudomást szereztek egy titkos kapcsolatról. A fiatal nő masszív fizikai és lelki erőszakot élt át vőlegénye és saját családja részéről. A barátja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatok segítségével végül sikerült egy védelmi központba menekülnie, néhány héttel a tervezett esküvő előtt.

A tanulmány eredményei mellett a kutatók ajánlásokat is megfogalmaztak.

Többek között jobb nyomonkövetést, adatgyűjtési- és oktatási mechanizmusokat javasoltak, és kiemelték, az áldozatvédelmi szervezetek és az iskolák közötti fokozott együttműködés fontosságát.

Ezen kívül a házasságkötés alsó korhatárának 18 évre történő emelését, és a házasságra jelentkezőknek nyújtott hatékonyabb tanácsadást kérték.

Az érintettek azonosítása és védelme természetesen nehéz, mivel gyakran vonakodnak segítséget kérni vagy akár panaszt tenni, mert nem ismerik a helyzetet és szégyellik magukat – magyarázta Alemi, és hozzátette, ezért fontos az áldozatvédelmi szervezetek ágazatközi együttműködése, például az ifjúsági és szociális munkával, a bűnüldözéssel és az igazságszolgáltatással, a hatóságokkal és az egészségügyi rendszerrel, és a többnyelvű pszichoszociális tanácsadásra szolgáló alacsonyküszöbű kapcsolattartási pontokat is ki kell terjeszteni.