Három hónappal az év vége előtt a robbantások száma máris szinte elérte a 2019-es rekordév szintjét, amikor 133 detonáció történt Svédország-szerte.

Egy vezető kriminológus szerint Svédország Mexikó után a második helyen áll a világ azon országai között, ahol jelenleg nincs háború, és ahol a legtöbb robbantásos merényletet követték el a területén. Ardavan Khoshnood, a Malmöi Egyetem vendégtanára és a Lund Egyetem vezető munkatársa arra figyelmeztetett, hogy a skandináv ország Európa bombázási fővárosává vált. Svédország teljesen kilóg a sorból – mondta a Svenska Dagbladet című napilapnak.

Svédország több városát is a bűnbandák háborúskodása sújtja, és a hatóságok kétségbeesett, lehetetlen harcot vívnak ellenük.

És valóban rosszul áll a hatóságok szénája, hiszen idén eddig 130 robbantásos merényletet jegyeztek fel az országban, ami mindössze hárommal marad el az előző rekordévtől.

„Három hónappal az év vége előtt a robbantások száma máris szinte elérte a 2019-es rekordév szintjét, amikor 133 detonáció történt Svédország-szerte. Európában a háború sújtotta Ukrajnán kívül sehol nincs hasonló cipőben járó ország”

– mondta Khoshnood, aki figyelmeztetett, hogy a robbantások felelősei egyre kifinomultabbak a megközelítésükben.

„Az erősebb robbanótöltetek felé mozdultunk el. Kezdetben kézigránátokat dobáltak, most viszont azt látjuk, hogy áttértek a robbanóanyagok és a fejlettebb detonációk felé” – magyarázta a vezető kriminológus.

Csak szeptemberben drasztikusan romlott a helyzet Svédországban: országszerte 11 halálos áldozatot követelő lövöldözésről és 11 robbantásról érkezett jelentés.

A legutóbbi néhány napja történt egy lakásban Uppsalában, Stockholmtól mintegy egy órányi autóútra északra. A robbanásban egy 25 éves civil halt meg, aki egyetlen bandának sem volt tagja. A rendőrség szerint a támadás célpontja az áldozat egyik szomszédja volt, aki a 37 éves Rawa Majid egyik társa lehetett. Majid az országban működő hírhedt Foxtrot bűnbanda irányításáért folytatott hatalmi harcban vesz részt.

Az a gyakorlat, hogy a bandatagok detonációs robbantásokat használnak, viszonylag új keletű jelenség Svédországban, az ezredforduló előtt gyakorlatilag nem létezett. A bandaháborúk térnyerésével azonban – ami tagadhatatlanul a tömeges bevándorlás nagy hullámaival párosult – a 2010-es években meredeken megnőtt a robbantásokról szóló jelentések száma, ami arra késztette a Bűnmegelőzési Tanácsot, hogy 2018-ban elkezdje a robbantásokról szóló statisztikák rögzítését. Azóta az országban évente 79 és 133 között ingadozik az ilyen esetek száma.