Támogatja Észak-Macedónia uniós integrációját az ellenzék is, de nem fogadja el a bolgárokkal való viták rendezésére hivatott francia javaslatot. Aleksandar Nikoloski, a VMRO DPMNE alelnöke a V4NA-nak adott exkluzív interjújában azt mondta: elfogadhatatlan a számukra, hogy alkotmányt kelljen módosítania az országnak, ahhoz, hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel.

Térjen vissza az EU a koppenhágai kritériumokhoz

Már a független Macedónia megalakulása óta nemzeti konszenzus van az európai uniós csatlakozással kapcsolatban. 1991 óta a legjelentősebb politikai pártok ugyanúgy gondolkodnak az európai és az euroatlanti integrációkról – emelte ki a V4NA-nak adott exkluzív interjújában Aleksandar Nikoloski. A VMRO DPMNE párt alelnöke szerint ebben a kérdésben nincs is nagy különbség a kulcsfontosságú politikai szervezetek között a balkáni országban. A jelenlegi szkopjei kormány viszont azzal, hogy elfogadta a francia javaslatot a bolgárokkal való vitás kérdések rendezésére, olyan feltételek teljesítését vállalta magára, amelyet egyetlen korábban csatlakozni kívánó ország sem. A francia terv célja a balkáni ország uniós tagsági tárgyalásait akadályozó bolgár vétó elhárítása volt. A megoldás részeként Szkopjénak módosítani kell az alkotmányát, és több jogot kell adni a bolgár kisebbségnek.

A koppenhágai kritériumok azt a feltételrendszert jelölik, amelyet az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások megkezdésének alapfeltételéül szabott a közösséghez csatlakozni kívánó államok számára. Aleksandar Nikoloski nyilatkozatában kifejtette: ezeknek a feltételeknek nem lehetnek részei a szomszédos országok közötti bilaterális viták, azaz nem szabad az integrációs folyamat részévé tenni ezeket a kérdéseket. Macedónia viszont pont ezzel néz szembe, és a bolgár-macedón vita akadályozza az állam csatlakozási folyamatát.

Az ellenzék nem akar alkotmánymódosítást

Az ellenzéki politikus kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az országa minél előbb megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel, minden további feltétel megszabása nélkül, semmi olyan elvárást nem szabad megfogalmazni, amelyek nem részei a koppenhágai kritériumoknak.

„Azt gondolom, hogy Macedóniának úgy kell megkezdenie a csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, hogy nem változtatja meg a saját alkotmányát. Már csak azért sem, mert ezt egyetlen más országtól sem kérték, amely már korábban csatlakozott az EU-hoz” – mondta.

kép: Facebook

Az Észak-macedón Köztársaság egyébként 2004. március 22-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. A Bizottság 2005. november 9-én kedvező véleményt nyilvánított ezzel kapcsolatban. Az ország 2005 decemberében kapott tagjelölt státuszt az Európai Tanácstól. Az EB először 2009 októberében ajánlotta, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat az észak-macedónokkal.

„Mi akkor még ugyanott tartottunk, mint Horvátország. Most viszont láthatjuk, hogy a horvátok már nem csak az Európai Unió tagjai, hanem a schengeni övezet részévé is válnak. Ezzel szemben Macedónia még el sem kezdte a csatlakozási tárgyalásokat. A VMRO DPMNE csak azt kéri, hogy az EU tartsa tiszteletben a saját dokumentumait, legfőképpen a koppenhágai kritériumokban megfogalmazottakat” – hangsúlyozta a V4NA-nak Aleksandar Nikoloski.

A szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc legyen a prioritás!

Az ellenzéki politikus arra a kérdésre válaszolva, hogy esetleg el is állna-e az országa az eurointegrációs törekvéseitől, amennyiben további feltételeket szabnának Brüsszelben, azt mondta, hogy okosan kell ezt a folyamatot irányítani. Szerinte a legfontosabb feladat a csatlakozás részeként, hogy az állam felvegye a harcot a szervezett bűnözés és a korrupció ellen, valamint törekedjen a jogállamiság rendszerének megerősítésére. Nikoloski sajnálatát fejezte ki, hogy jelen pillanatban ezt nem lehet látni a szkopjei kormány munkájában. Éppen ez az egyik legnagyobb gond az európai közeledésben – tette hozzá.

„Amennyiben rendszerbeli javulás lenne ezen kategóriákban, akkor Macedónia pozíciói sokkal jobbak lennének nem csak a bolgárokkal való kapcsolatban, hanem az egész csatlakozási folyamatban” – emelte ki Aleksandar Nikoloski.

Az ellenzéki vezető szerint a jelen körülmények és feltételek mellett a balkáni ország nem változtathatja meg az alkotmányát. Mint fogalmazott: garanciákat követelnek arra vonatkozóan, hogy megőrizhető legyen a macedónok identitása, nyelve, kultúrája és történelme.

A macedónok nem bolgárok

„A bolgárok céljai nem kedveznek a macedónoknak, és a bolgárok nem is akarják, hogy mi szomszédokként együttműködjünk, és az európai értékeket osztva éljünk együtt. Sajnos teljesen más céljaik vannak. Azt akarják bebizonyítani, itt bolgárok élnek, akik valamilyen tájszólásban, de bolgárul beszélnek” – magyarázta Aleksandar Nikoloski.

Ez nem igaz, a macedónok nem bolgárok – tette hozzá a politikus.

Az EU-s csatlakozást megelőzően 3 balkáni ország kezdett együttműködésbe

A Nyitott Balkán kezdeményezésről szólva Aleksandar Nikoloski elmondta, nem akar a térség összes állama ehhez csatlakozni. Egyelőre csak Szerbia, Észak-Macedónia és Albánia működik így együtt. Aleksandar Nikoloski szerint azonban felvetődik a kérdés, hogy amennyiben az együttműködés célja, hogy az áru és az emberek szabadon áramolhassanak a határokon át, s ne kelljen vesztegelniük órákat, akkor mely szerb-albán átkelőn érvényes ez a szabály. Erre viszont nincs válasz, hiszen Macedónia és Albánia elismeri a független Koszovót, míg Szerbia saját területként tekint rá – húzta alá.

„Ez nem egy őszinte kezdeményezés. Alex Soros, Soros György fia egyre aktívabb a térségben. Az egyetlen indoka annak, hogy ez létrejött az, hogy valamiféle megállapodás jöjjön létre Koszovó kérdésében. Macedóniát éppen az együttműködésben csak, mint valamiféle pufferállam látom, s hogy őszinte legyek, aggódom Macedóniáért, nehogy az ország valamiféle járulékos veszteség legyen a koszovói probléma bármilyen megoldási javaslatában” – fűzte hozzá a VMRO DPMNE alelnöke.

A képen balról Alex Soros és Zoran Zaev volt macedón kormányfő, kép: Facebook

A Nyitott Balkán egy gazdasági és politikai kezdeményezés a régió három országa között. Az európai uniós csatlakozásra váró államok ebben az együttműködésben igyekeznek helyben működtetni az uniós értékeket, legyen szó az áru vagy a munkaerő szabad mozgásáról, a diákcsereprogramokról, a tudás és a tapasztalat megosztásáról az uniós integrációval kapcsolatban és minden egyéb területen.