Az ilyen beavatkozások során a legtöbb esetben eltávolítják fiatal lányok mellét, hogy férfiasabb külsejük legyen. Egy friss jelentés szerint efféle műtétet már 14 év alatti lányokon is elvégeznek.

A nemi diszfóriában szenvedő serdülőkön végzett mellkasi rekonstrukciós műtétek száma 2016 és 2019 között közel négyszáz százalékkal nőtt az Egyesült Államokban, derül ki a Journal of the American Medical Association nevű szervezet friss jelentéséből.

A kutató a maszkulinizáló és a feminizáló mellkasrekonstrukciós műtétek előfordulását is elemezték. A maszkulinizáló mellműtétek a mellek eltávolításával, míg a feminizáló mellműtétek a mellszövet növelésével járnak. Ezek célja, hogy a mellkas képe jobban igazodjon a transznemű személy nemi identitásához.

A vizsgálat most megállapította, hogy a kiskorúakon végzett mellplasztikai műtétek száma a 2016-os körülbelül 100-ról 2019-re 489-re nőtt, ami

három év alatt 389 százalékos növekedést jelent.

A tanulmányban az elvégzett 1130 műtétet vizsgálták, és megállapították, hogy a hároméves időszakban a mellkasrekonstrukciós műtétek túlnyomó többségét a maszkulinizáló mellkasi műtétek tették ki. A feminizáló mellkasi műtétek az összes műtétnek mindössze 1,4 százalékát adták. Az is kiderült, hogy

míg a műtéten átesett gyermekek többsége 17 éves, körülbelül 5,5 százalékuk 14 év alatti volt.

A szerzők szerint a nemet megerősítő műtétek javíthatják a nemi diszfóriában szenvedő tizenévesek mentális egészségét, azonban más orvosi szervezetek szkeptikusak a nemi átalakító eljárások előnyeivel kapcsolatban, hívja fel rá a figyelmet a The Christian Post.

Az American College of Pediatricians nevű, gyermekorvosokat és más egészségügyi szakembereket összefogó szervezet arra figyelmeztet, hogy a pubertásblokkolók és a nemi diszfóriában szenvedő fiataloknak gyakran felírt nemi hormonok használatának hosszú-és rövidtávon is komoly következményei lehetnek.

A szervezet a pubertásblokkolók mellékhatásaiként a következőket jelölte meg: „csontritkulás, hangulatzavarok, görcsrohamok, kognitív zavarok, és ha keresztnemű hormonokkal kombinálják, sterilitás”. Emellett az orvosi szervezet szerint a keresztnemű hormonok „a szívroham, a stroke, a cukorbetegség, a vérrögök és a rákos megbetegedések megnövekedett kockázatával járnak az egész élettartam során”.

A gyermekeken végzett sebészeti beavatkozások negatív következményei miatti aggodalmak több államot is arra késztettek, hogy betiltsák az ilyen műtéteket. Alabama, Arizona és Arkansas ilyen irányú törvényeket fogadott el, míg a texasi Családügyi és Védelmi Szolgálatok Minisztériuma és Ken Paxton texasi főügyész a kiskorúakon végzett nemi átalakító műtéteket a gyermekbántalmazás egyik formájának minősítette.

A tinédzsereken végzett nemi átalakító műtétek kockázataira hívja fel a figyelmet Chloe Cole is. Cole, aki biológiailag nő, magát egykori transz-gyerekként azonosítja, 13 évesen tesztoszteron kezeléseken esett át és pubertásblokkolókat kapott, 15 évesen pedig kettős masztektómiát végeztek rajta. Most fiatal felnőttként annak a szószólója lett, hogy másokat is óva int attól, hogy gyerekként az életüket megváltoztató orvosi döntéseket hozzanak.

Look who’s joined me at the American Academy of Pediatrics Convention!

The very brave and beautiful Chloe Cole. @ChoooCole. pic.twitter.com/MnLjSlA5qI

— Billboard Chris 🇨🇦🇺🇸 (@BillboardChris) October 8, 2022

Cole nemrég egy iskolai körzet igazgatótanácsi ülésén beszélt arról, hogy megbánta, hogy eltávolították a melleit.

„Nagyon gyorsan megkaptam, amit akartam, de messze nem az volt, amire szükségem volt. Két évvel később még mindig súlyos szövődményekkel küzdöttem”

– magyarázta. Elmondta, hogy kiskorúként nem volt elég érett ahhoz, hogy megértse az életét megváltoztató döntéseinek következményeit. Cole szerint ő egy példa arra, hogy mi történik, ha a gyerekeket felnőttként kezeljük, és elvárjuk tőlük, hogy hosszú távú döntéseket hozzanak.