Nagy az esélye annak, hogy Koszovó és Szerbia között ismét fegyveres összetűzés alakuljon ki – nyilatkozta a sajtónak Albin Kurti pristinai kormányfő. A szerbek, de a koszovói albán ellenzék is bírálta a miniszterelnököt a háborús kijelentései miatt.

Kurti: Nem spontán megmozdulások voltak Koszovó határán

A koszovói miniszterelnök szerint magas a kockázata annak, hogy ismét harcok legyenek Szerbia és Koszovó között. Albin Kurti az olasz la Repubblica lapnak nyilatkozott erről. Mint fogalmazott, azok után, amit Oroszország Ukrajnában tesz, felelőtlenség lenne mást mondania.

kép: Screenshot/la Repubblica

„Azt nem mondanám, hogy nagyon magas az összetűzések veszélye, de mindenképpen nagy. Előny, hogy a NATO-csapatok itt vannak. Mi egy demokrácia vagyunk, amely egy autokráciával határos” – jelentette ki Kurti.

A vezető úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai invázió előtt kicsi volt a harcok kiújulásának esélye, de mostanra a helyzet megváltozott.

A szerbek és a koszovói albánok között a hónap elején élesedett ki újabb konfliktus, amikor a pristinai kormány úgy határozott, hogy semmibe veszi a Belgrád által kiadott dokumentumokat, s azok helyett saját papírokat ad. A szerbek ezekkel léphettek volna be az általuk el nem ismert ország területére. Ezek után útakadályokat emeltek a tiltakozó szerbek, hogy a koszovói kabinet szüntesse meg a határozatát. Később amerikai nyomásra Albin Kurti engedett, s egy hónappal eltolta az intézkedés végrehajtását. A rend azóta helyreállt, de elemzők szerint ez csak egy rövid ideig tartó állapot, ugyanis szeptember elsejétől ismét érvényben lesz a korábbi határozat. A koszovói miniszterelnök figyelmeztetett, hogy Szerbia jelentős katonai jelenléttel bír az országhatár mentén.

„A szerbeknek 48 bázisuk van Koszovó körül. A megmozdulások sem voltak spontának, azokat Belgrád szervezte Oroszország támogatásával” – hangsúlyozta Kurti.

A koszovói miniszterelnök egyébként kiváló kapcsolat ápol Soros György fiával. Alex Soros egy 2020-as találkozójukat követően a Twitteren azt írta, kiváló találkozója volt Koszovó új miniszterelnökével.

Excellent meeting with Kosovo’s new Prime Minister @albinkurti 🇽🇰 #MSC2020 pic.twitter.com/c7y9spE1bk

— Alexander Soros, PhD (@AlexanderSoros) February 18, 2020

Az albánok is megosztottak

A pristinai kormányfő kijelentéseire reagált Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője is. Aláhúzta: az albán politikus azért találta ki az orosz befolyást, mert nem csak Szerbiát akarta támadni, hanem egyben előre igazolta is azokat az egyoldalú lépéseket, amelyek a szerb nép ellen irányulnak Koszovóban.

kép: Facebook

De nem csak a szerbek, hanem a koszovói albán ellenzék is bírálta Kurtit a háborús kijelentései miatt. Avdullah Hoti volt kormányfő szerint párbeszédre van szükség Szerbiával, s normális életre. Isa Mustafa másik korábbi miniszterelnök szerint Kurti olyan, mint Oroszország. Amíg Moszkva Ukrajnát borította lángra, addig Albin Kurti a koszovói intézményrendszert. Mustafa kiemelte, a térségnek béke kell.

A szerb és a koszovói vezetés egyébként 10 napon belül találkozik Brüsszelben. Egy év óta először ülhet egy asztalhoz Aleksandar Vucic szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök. A dialógus folytatására azért kellett ennyit várni, mert Miroslav Lajčak az EU párbeszédért felelős politikusa korábban azt mondta, hogy addig nem szervez találkozót a két fél között, amíg nem jutnak el addig, hogy valamit aláírjanak, valamiben megegyezzenek. Elemzők szerint egyértelmű, hogy most sem jutottak el a szerbek és az albánok eddig a pontig, de a legutóbbi válság már aggodalmat keltett Brüsszelben és Washingtonban.

„Megértették, hogy mekkora veszélyt hordoz Pristina magatartása a térség destabilizálására, felfogták, hogy a szerb nemzet nem fogadja el azt, amelyet rá akarnak erőltetni, s a szerbek készek arra, hogy demokratikus és békés módon ellenálljanak” – nyilatkozta a Szerbiai RTV-nek Milovan Drecun, a szerb parlament koszovói bizottságának volt elnöke.

Aleksandar Vucic és Albin Kurti a bejelentések szerint augusztus 18-án találkozik Brüsszelben. Az Európai Unió által közvetített párbeszéd kisebb-nagyobb megszakításokkal 11 éve tart.