Macedón tüntetők: Nem kell nekünk az EU, ha azzal elveszítjük a saját identitásunkat
Ismét utcára vonultak az észak-macedónok Szkopjéban. A tömeg elutasította a bolgárok és macedónok vitájára irányuló franciák rendezési tervet. Szófia vétója miatt nem tudja a balkáni ország megkezdeni a csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. A macedón ellenzék vezetője szerint nem is kell az uniós csatlakozás, ha az asszimilációt hoz magával.
Ultimátumként élik meg a francia javaslatot a macedónok
Tízezrek gyűltek össze Szkopje főterén. A demonstrálók amiatt tiltakoztak, mert ellenzik a franciák megoldási javaslatát a bolgár-macedón vita megoldására. Ahogy arról a V4NA Hírügynökség már korábban beszámolt, azért közvetít Párizs a kérdésben, mert Szófia már évek óta vétózza a macedónok és az albánok csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Mint azt már megírtuk, a Szófia a támogatásért cserébe egyértelmű garanciákat vár el Szkopjétól, amellyel biztosítaná az ott élő bolgárok jogait, és követelik, hogy ezt foglalják bele a macedón alkotmányba is. Elvárás még az is, hogy előrelépés történjen a történelmi nézeteltéréseik tekintetében, és hagyjanak fel a bolgárok elleni gyűlöletbeszéddel Észak-Macedóniában. A bolgár politikusok egy része egyébként megkérdőjelezi a macedón identitást és a nyelvet.
A probléma megoldására kidolgozott francia javaslat szerint Bulgária azonnal feloldja a vétóját, amennyiben Szkopje teljesíti a Szófia elvárását, s alkotmányba foglalja a bolgár kisebbségek jogát. A francia javaslat értelmében Szkopjének egy akciótervet kell elfogadnia, amely magába foglalja a kisebbségek helyzetének rendezését, a diszkrimináció és a gyűlöletbeszéd megszüntetését, valamint az oktatás terén is fejlesztéseket irányoz elő
A tüntetők felszólították a kormányt, hogy ne írja alá a francia javaslatot, mert az szerintük káros a macedón népre és a macedón nemzeti érdekre nézve. A demonstrációt több ellenzéki párt és civil szervezet együtt szervezte, jelmondatuk pedig így hangzott: „Ultimátum – Nem, köszönjük” – írja a szerb közmédia.
A tüntetés mellé állt a legnagyobb macedón ellenzéki párt, a VMRO-DPMNE is. Hrisztijan Mickoszki pártelnök arra szólította fel az embereket, hogy csatlakozzanak a megmozduláshoz, mert csakis így tudják megvédeni az európai értékeket, valamint ily módon menthető meg a csatlakozási tárgyalás folyamata az EU-val – írja a Washington Post.
kép: Facebook
„A francia javaslat egy ultimátum, és egy bolgár diktátum, amely része a Macedóniával szembeni megalomán történelmi követeléseiknek” – mondta a pártvezető.
A VMRO-DPMNE elnöke hozzátette: a macedón nép felébredt, és nem engedik meg senkinek, hogy véget vessen ennek az országnak vagy nemzetnek. A politikus egyben azt üzente, hogy akkor nem kell Európa, ha annak az az ára, hogy beolvasszák a népet.
„Nem akarok Európában lenni, mert jogom van olyan macedónnak lenni, aki macedónul beszél, és aki a Macedóniáért, az identitásáért, a kultúrájáért, a történelméért és az örökségéért küzd” – tette hozzá Hrisztijan Mickoszki.
kép: Facebook
Mint fogalmazott: nem érdekli, hogy mit mondanak a szomszédos országok vezetői, csakis az, amit a központban összegyűlt tömeg akar.
„Mi Európához tartozunk, de várni fogunk, ha Európa nem áll készen arra, hogy civilizáltan és méltó módon fogadjon minket, civilizált macedónokat. Megvárjuk, hogy olyan emberek jöjjenek, akik megértik mit akarunk mi, macedónok. Nem akarunk mást, mint megőrizni Macedóniát, és a macedón identitást” – fogalmazott Mickoszki.
Az észak-macedón kormányfő szerint is elfogadhatatlan Macron javaslata
A franciák javaslata azután érkezett, hogy az EU-csúcson ismét nem kaptak szabad utat az albánok és az észak-macedónok a csatlakozási tárgyalásaik megkezdésére. A bolgárok vétóját szeretné Párizs visszavonatni. Ez részben sikerült is nekik, hiszen a szófiai parlament engedélyezte a kabinetnek, hogy vonja vissza a vétót, amennyiben Emmanuel Macron javaslatát elfogadja mindkét ország. A bolgár parlamenti képviselők szerint eddig ez volt a legjobb terv, amit kaptak. Ezért hagyták jóvá a javaslatot.
Kép: Pixabay
„Európai garanciákat kaptunk arra, hogy megvédik a bolgárok jogait” – mondta Elizaveta Belobradova parlamenti képviselő.
A szerb közmédia szerint az ukrajnai válság kitörése óta az Európai Unió erőteljes nyomást gyakorolt a bolgárokra, hogy vonják vissza a vétójukat, és ezzel ne akadályozzák tovább a két balkáni állam csatlakozási tárgyalásainak megkezdését. Brüsszel szerint ugyanis az uniós integráció elmaradása az orosz és a kínai érdekszféra erősödését hozhatja a térségben.
A macedónok ugyanakkor nem hajlandók a javaslatot a jelenlegi formában aláírni, tehát marad a patthelyzet. Dimitar Kovacsevszki kiemelte: semmi újat nem hozott a dokumentum, ezért az álláspontja ugyanaz, mint, amit még Brüsszelben elmondott a sajtótájékoztatón.
„A bolgárokkal a Külügyminisztérium szakértői csapata tárgyal. Akkor fogunk rábólítani egy javaslatra, ha az mindkét félnek megfelelő lesz, addig nem. Akkor kerülhetnek ezek a dokumentumok a döntéshozók elé. Jelen pillanatban nincs ilyen javaslat” – szögezte le az észak-macedón kormányfő.
kép: Facebook
Észak-Macedónia egyébként 2004. március 22-én nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. Az Európai Bizottság 2005. november 9-én kedvező véleményt nyilvánított erről, majd az ország 2005 decemberében kapott tagjelölt státuszt az Európai Tanácstól. Másfél évtizeddel később, Brüsszelben 2020-ban a tagországok európai-ügyi miniszterei politikai jóváhagyásukat adták, hogy az észak-macedónok Albániával együtt megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat, de ez azóta sem következett be az egyes tagországok vétói miatt. Előbb a görögök, most pedig a bolgárok akadályozzák a folyamatot, tehát nem ez lenne az első komoly engedmény a macedónok részéről a helyzet rendezésére.