Új lendületet kapott a kötelező sorkatonaság visszahozása Európában. Több uniós ország már a bevezetés előkészítésén dolgozik, miközben Brüsszel hallgat, de egyre több jel utal arra, hogy a közös uniós hadsereg létrehozása is napirenden van.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e sorkatonaság Európában, hanem az, hogy mikor és mely országok terjesztik ki a rendszert, miközben Európa – köszönhetően a háborúpárti brüsszeli elitnek – újra megtanul háborús fenyegetettségben élni.

Az Európai Unió közös hadseregének ötlete régóta jelen van: a cél, hogy az EU önállóan is képes legyen katonai műveletek végrehajtására, ne függjön teljesen a NATO-tól, és védelmet nyújtson a tagállamoknak. Az elképzelés Jean-Claude Juncker idején kapott új lendületet és Angela Merkel német kancellár, valamint Emmanuel Macron francia elnök és több nyugat-európai vezető is támogatta az ötletet. A téma az orosz-ukrán háború óta újra előkerült.

Az EU nem rendelkezik közös, integrált hadsereggel. Ugyan léteznek uniós gyorsreagálású csapatok, de ezek soha nem vettek részt bevetésen. Az EU-s katonai missziók tagállami alapon szerveződnek, közös irányítás alatt, de nem állandó hadseregként működnek.

Németország kifejezetten sürgeti a sorkatonaság visszavezetését

Németországban az orosz-ukrán háború kitörése óta napirenden van a sorkatonaság bevezetése. A CDU szerint a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése „igazán jót tenne” a német társadalomnak. A 2024 elején tartott CDU pártkongresszus egy olyan alapelveket rögzítő dokumentumot fogadott el, amely szerint Németországnak 2029-re ismét hadra fogható sorköteles tartalékot kell kialakítania. Eközben a németek 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról és a hitelfelvételi szabályok felülvizsgálatáról döntöttek, a cél a hadsereg megújítása.

A Bundestag fegyveres erőkért felelős CDU-s biztosa, Henning Otte egyértelműen kijelentette, hogy Németországnak fel kell készülnie a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetésére, amennyiben a jelenlegi önkéntes modell nem bizonyul elegendőnek.

A bajor miniszterelnök, Marcus Söder is a kötelező sorkatonaság mellett érvelt.

A kötelező katonai szolgálat nem lehet tabutéma, gondolkodni, beszélni vagy dönteni is kell róla

– fogalmazott a bajor miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kérdés már túlmutat a belpolitikai vitákon, mivel a döntést „kívülről kényszerítik” az országra.

Söder a sorkatonaság kérdése mellett a Bundeswehr – a német hadsereg – maximális bevethetőségét is sürgette, és ismét egy országos rakétavédelmi rendszer kiépítését szorgalmazta.

Németországban 2011-ben függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot, azonban parlamenti döntés esetén a szolgálat bevezetését ismét aktiválhatják. A német kormány koalíciós megállapodása egyelőre csak önkéntes katonai szolgálatot tesz lehetővé. A német védelmi miniszter korábban többször is a 2011-ben felfüggesztett katonai szolgálat visszaállítása mellett érvelt. Szerinte „kötelező szolgálat nélkül nem fog működni.” Boris Pistorius védelmi miniszter már jelezte, hogy készülőben van egy törvényjavaslat, amely szükség esetén lehetővé teszi a kötelező katonai szolgálat bevezetését.

Az európai NATO-tagállamok közül nyolc országban – Norvégia, Észtország, Litvánia, Svédország, Görögország, Finnország, Lettország és Dánia – működik a kötelező sorkatonai szolgálat intézménye. Hollandiában ugyan kapnak behívót a férfiak, de egyelőre csak önkéntes a bevonulás.

Horvátország 2008-ban felfüggesztette, majd 2025-ben újraindította a kötelező sorkatonai szolgálat intézményét. A két hónapos alapkiképzésen minden tizennyolcadik életévét betöltött férfinak részt kell vennie.

Egyes európai országok már bevezették a kötelező sorkatonai szolgálatot, több európai állam pedig készül bevezetésre Illusztráció: metro.co.uk

Lengyelország 2022 márciusában léptette életbe az új honvédelmi törvényt, amely bevezette a „fizetett önkéntes alapfokú katonai szolgálat” intézményét. Az erre jelentkezők egy éves kiképzésen vehetnek részt. A kiképzés alatt havi zsoldot kapnak, majd a program végén eldönthetik, hogy hivatásos katonának állnak-e. Lengyelországban a katonai alapképzésben évente 35 ezer önkéntes vesz részt. 2027-ig duplájára emelnék a kiképzettek számát, onnantól kezdve pedig évi 100 ezer önkéntest képeznének ki.

Egyes országokban már a nők besorozásáról beszélnek

Dánia növeli katonai kiadásait, és július 1-jétől bevezeti a kötelező katonai szolgálatot a nők számára is. 2025. július 1. után 18. életévüket betöltők mindannyian behívhatók a dán fegyveres erőkbe. Eddig ez csak a férfiakra vonatkozott, bár a nők önkéntesként szolgálhattak – írta a Euractive.

Denmark introduces mandatory conscription for women amid growing threat from Russia https://t.co/rVOqmQYmJO pic.twitter.com/lUk564wYxF

— Euractiv (@Euractiv) July 1, 2025

2025-ben Lettországban társadalmi vitára bocsátották a nők besorozásának kérdéskörét. Az országban 2023-ban vezették be a sorkatonaságot a férfiak számára. Az országban a 18 és 27 év közötti, lett állampolgárságú férfiaknak egy év szolgálati időt kell teljesítenie, azoknak is, akik külföldön élnek,

Svédország 2017-ben visszaállította a korábban felfüggesztett sorkatonai szolgálatot és nemi alapon semlegessé tette azt, vagyis a nők is besorozhatóak az országban.

A norvég fegyveres erőkhöz először 1976-ban csatlakozhattak a nők. Azóta több mint 200 intézkedést hozott a kormány azért, hogy növeljék a nők arányát a hadseregben. 2015-ben első NATO-tagállamként az ország bevezette a kötelező katonai szolgálatot mindkét nem számára.

Statisztikai adatok szerint már 2020-ban a kötelező katonai szolgálatot teljesítők 33 százaléka volt nő.

Többségük viszont a szolgálati idő letelte után leszerelt, kevesen választották a katonai pályát. A norvég példa azonban rámutatott arra, a nőkre vonatkozó sorkatonai szolgálat korántsem veszélytelen, jelentős számban számoltak be szexuális zaklatásról.

Nők az európai hadseregekben

Belgiumban a katonák több mint tíz százaléka nő. Először 1987-ben engedélyezték azt, hogy tartalékosként nők is legyenek a hadseregben. Az Egyesült Királyságban 1949-ben jött létre az első női királyi hadtest, amely a XX. század háborúit követően feloszlott, majd 2016-ban ismét lehetőségük nyílt a nőknek arra, hogy katonák legyenek. Franciaországban először 1914-ben jelentek meg a nők a hadseregben, akkor még csak az egészségügyi személyzet tagjaként, majd 2018-ban pedig már engedélyezték számukra azt is, hogy ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárókon is szolgáljanak. 2023-ban a francia hadsereg állományának 16,5 százalékát tették ki a nők. Hollandiában 2018-ban fogadtak el egy olyan törvénymódosítást, amelynek lehetővé teszi, hogy a lányok már 17 éves korukban behívót kaphatnak háború esetén.