Tektonikus változásokat hoztak a szerbiai belpolitikában az idei választások – vélik az elemzők. A következő időszakban pedig teljesen átalakulhatnak az erőviszonyok és a fókusz is átvált Koszovó kérdésére, valamint a biztonságra.

Gyengülő haladók, erősödő szélsőjobb

Az orosz invázió rámutatott arra, hogy két hónap alatt az egész világ képes arra, hogy kiforduljon önmagából. A politikai körülmények megváltozása, a polarizáció, a szankciók és kiközösítés azt bizonyítják, hogy a korábbi szövetségek és partneri kapcsolatok is képesek egyik napról a másikra megváltozni. Ez alól Szerbia és a szerb politika sem kivétel, amely részben külső hatásra, de a belföldi mozgásoknak köszönhetően is teljesen megújul a 2022. április 3-i választások előtti időszakhoz képest – vélik a szakértők.

A voksolás eredményei is ezt a tézist igazolták, mert egyértelműen látszik, hogy annak kimenetelét nagyban befolyásolta az ukrajnai háború és a nemzetközi helyzet. Annak ellenére, hogy a jelenleg hatalmon lévő Szerb Haladó Párt nagy erőket mozgósított, mégsem tudott abszolút többséget szerezni a parlamentben, s több oroszpárti, szélsőjobboldali politikai szervezet is megerősödött és mandátumhoz jutott. Az SZHP pedig az elmúlt 10 év legrosszabb eredményét tudhatja magáénak a képviselőházi választáson.

Egy korszak vége

Egy-két éven belül drasztikus változások jöhetnek a szerbiai politikai életben. Erről beszélt a Blic napilapnak adott interjújában Bojan Klačar. A Cesid, azaz a Szabad és Demokratikus Választásokért Központ ügyvezető igazgatója szerint az országban lezárult egy korszak, amikor kisebb volt a pluralizmus, és a politikai élet jelentős része a parlamenten kívül, az utcákon zajlott. A szakember több párbeszédre számít a pártok között a következőkben.

„Az ellenzék az elmúlt időszakban önmagát pusztította el, többet foglalkozott a választások bojkottjával, mint azzal, hogy miként erősítse meg saját magát. Ennek a korszaknak vége van, sőt a jobboldali pártokkal most már igenis számolni kell, már nem csak futottak még kategóriának számítanak”

– nyilatkozta a lapnak Klačar. A szélsőjobb előretörése azonban nem csak az egyetlen említésre méltó dolog, amely áprilisban történt, és amely a szerbiai politikai színpadot befolyásolni fogja – figyelmeztetett az elemző. A Cesid vezetője aláhúzta: az is lehet, hogy egy hosszan tartó változás szemtanúi vagyunk.

A haladók nyertek, több párt a parlamentben

Április 3-án, a köztársasági elnökválasztáson elért eredmények alapján Aleksandar Vučić újabb öt évig lehet Szerbia elnöke. Az elnökválasztás mellett előrehozott parlamenti választást is tartottak az országban. A még mindig nem hivatalos eredmények szerint a Szerb Haladó Párt listája 43 százalékot szerzett, az egyesült ellenzék 13 százalékot birtokol. Harmadik helyen a szerb házelnök Ivica Dačić és a szocialisták végeztek 11 százalékkal. Megerősödött ugyanakkor a szélső jobboldal. Három ilyen párt is átlépte a választási küszöböt, illetve bejutott még a parlamentbe a baloldali-zöld koalíció, a Moramo is.

Ha a mandátumok szerinti megoszlást nézzük, akkor a 250 fős parlamentben a Szerb Haladó Párt vezette listának 120, az egyesült ellenzéknek 38, a Szerbiai Szocialista Pártnak 31, a Remény Szerbiának szélsőjobbos koalíciónak 15, a Moramo baloldali-zöld koalíciónak 13, míg a Dveri valamint a Fogadalomtevők nevű szintén szélsőjobbos alakulatoknak 10-10 hely jut. A Vajdasági Magyar Szövetségnek az eddigi kilenc helyett öt képviselője lesz a parlamentben. A többi mandátum a további kisebbségeket illeti meg.

Szélsőjobbos pártok a parlamentben

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a legnagyobb sikert a szélsőjobb könyvelhette el az országban. Három ilyen lista is bejutott a köztársasági képviselőházba. Igaz, ehhez az is kellett, hogy két évvel ezelőtt 5-ről, 3 százalékra csökkentsék a balkáni országban a bejutási küszöböt. Ha maradt volna az 5 százalékos határ, akkor a háromból csak egy jutott volna be a parlamentbe.

„Megkérdőjelezhetetlen a jobboldal előretörése. Az elmúlt tíz évben most kapták a legtöbb szavazatot ezek a pártok. Összességében 18 százalékot szereztek. 2012-ben ez az arány 16, míg 2016-ban 14 százalék volt.” – húzta alá a Cesid vezetője.

A szakértő szerint abban nincs dilemma, hogy ezek a pártok az előretörésüket az ukrajnai háborúnak köszönhetik. A szerb szélsőjobb keményen kiáll a szerb-orosz barátság mellett, és olyan véleményen helyezkedik el, hogy a nemzetközi nyomás ellenére Belgrád meg kell, hogy tartsa barátságát Moszkvával. A szerb kormány Európához képest sokkal enyhébben, barátibban viszonyul az orosz vezetéshez, nem vezetett be szankciókat, de mégis elismerte Ukrajna területi integritását, és elítélte az orosz agressziót. A lakosok egy részének azonban még ez is sok volt, így inkább a szélsőségekre szavaztak – vélik a téma kutatói.

Régi-új szövetségek az ellenzéknél, megújuló baloldal

A választások alig értek véget, de máris változásokat lehet látni a szerb ellenzék soraiban. Az egyesült ellenzéket alkotó, főként baloldali, európai beállítottságú pártokat megosztotta az eredmény, illetve az, hogy tárgyalóasztalhoz kell-e ülni a győztes haladókkal. Köztársasági elnökjelöltjük, Zdravko Ponoš pár nappal a voksolást követően bejelentette, hogy kilép a saját formációjából, és egy saját szervezetet alapít. Szakértők szerint az egyesült ellenzék a mostani formában már szinte biztosan nem indul újra egy megmérettetésen. Ez pedig egy új szövetségnek, vagy mozgalomnak ad lehetőséget, hogy a baloldalon felépítse magát – húzza alá Bojan Klačar. A szélsőjobbnál pedig a folyamatnak épp az ellenkezője zajlik. A Fogadalomtevők és a Dveri már most bejelentette, hogy közösen politizálhatnak a parlamentben.

kép: Facebook

Aleksandar Vučić lemondhat az elnöki posztról

A választásokon hiába szerzett minden szinten legtöbb szavazatot a Szerb Haladó Párt, mégis az elmúlt 10 év legrosszabb eredményét könyvelhették el a haladók. Elemzők szerint erre a legnagyobb kormánypárt vezetősége mindenképp reagálni fog, várhatóan új elnökséget kap a párt. A Cesid vezetője szerint elképzelhető, hogy bekövetkezik az, amit már hónapok óta rebesget Aleksandar Vučić. Ez pedig az, hogy lemond az SZHP elnöki posztjáról, és kizárólag az államfői teendőkre koncentrál a jövőben. Vučić már a választások előtt bejelentette, hogy ez az utolsó voksolás, amelyen ő vezeti a pártját.

A szocialisták is profitáltak az orosz-ukrán krízisből

A haladók legerősebb koalíciós partnerei a szocialisták voltak a kormányban. Az SZSZP a kampányban sokkal enyhébb véleményt fogalmazott meg Oroszországgal kapcsolatban, mint az SZHP. Az Ivica Dačić házelnök által vezetett párt ennek köszönhetően több mint 10 százalékos támogatást ért el a választásokon. Ennek ellenére nem lehet felhőtlen az örömük, hiszen Aleksandar Vučić már a választások éjszakáján tartott sajtótájékoztatón jelezte, hogy nem biztos, hogy mindenki helyet kaphat az új kormányban, pláne nem azok, akik felelőtlen nyilatkozataikkal kárt okoztak az országnak.

kép: Szerb Parlament

Elemzők szerint épp a szocialistákra és Dačićra gondolhatott az államfő, mert azok a kiélezett nemzetközi helyzetben túlságosan oroszpárti megnyilatkozásokat tettek, ezzel nagyobb népszerűséget szerezve maguknak. Az biztos, hogy a szocialisták hiába szereztek 31 mandátumot, nélkülük is megalakulhat az új kormány, ha a haladók és a kisebbségek összefognak. Egyelőre azonban az is kérdés, hogy mikor alakul meg az új kabinet. Az erről szóló konzultációk még el sem kezdődtek, sőt a parlamenti képviselők sem tették le esküjüket.