Németország a második világháború utáni történetének leghosszabb gazdasági válságával nézhet szembe.

A Handelsblatt kutatóintézet (HRI) jelentése szerint, Németország 2025-ben a harmadik éve tartó gazdasági recesszióba léphet, ami azt jelenti, hogy a második világháború utáni történelem leghosszabb gazdasági válságával kell szembenéznie. Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága a 2024-es és 2023-as 0,3 százalékos zsugorodás után idén 0,1 százalékkal zsugorodhat.

„A német gazdaság a háború utáni történelem legnagyobb válságának közepén van. A világjárvány, az energiaválság és az infláció miatt a németek átlagosan szegényebbek lettek”

– mondta Bert Rürup, a HRI vezető közgazdásza.” A német központi bank is hasonló következtetést vont le, decemberben 0,2 százalékra csökkentette 2025-re vonatkozó növekedési előrejelzését a júniusban prognosztizált 1,1 százalékról. Felmérések szerint a német polgárok a február 23-i előrehozott választások előtt is a gazdaság miatt aggódnak leginkább.

A lehangoló gazdasági teljesítmény nem sok jót ígér Robert Habeck gazdasági miniszternek, aki filozófus diplomával rendelkezik, és a Zöldek kancellárjelöltje a közelgő választásokon. Egyesek azzal viccelődtek, hogy ha Habeck kancellár lenne, Németországnak hamarosan gazdasági segítségre lenne szüksége.

Ahogy arról a V4NA korábban beszámolt, 2024-ben csaknem negyedével több vállalati csődöt jelentettek, mint 2023-ban: 22 400 cég vált fizetésképtelenné, ami 2015 óta a legmagasabb szám. A fogyasztói csődök száma is 8,5 százalékkal, alig több mint 72 ezerre nőtt. Eközben az Allianz Trade hitelbiztosító 2025-re még több csődöt vár, köztük a fogyasztói csődök magasabb számát.

Az elbocsátások tekintetében a feldolgozóipart és az építőipart érintette a legsúlyosabban. Miközben a HRI jelentése szerint a foglalkoztatás tavaly némileg, 46,1 millió főre nőtt, a csoport most havonta mintegy 10 ezer fős foglalkoztatotti létszámcsökkenésre számít.

A HRI a fogyasztás fellendülésének jeleit sem látja, mivel az infláció a fokozatosan emelkedő reálbérek ellenére is felemészti a rendelkezésre álló jövedelmet. Az Ipsos decemberi felmérése szerint a németek mindössze 38 százaléka gondolja úgy, hogy az ország összességében jó úton halad.